Ugyan a demokrata jelölt győzelme a külpolitika területén várhatóan egy kis enyhülést jelent a következő 4 évben, azonban a Trump előtti viszony- és értékrendszer már nem tud ugyanúgy visszarendeződni. Kérdés, hogy ebben a geopolitikai térben hogy alakul majd Európa sorsa.
Bekövetkezett, amitől sokan tartottak, Trump sajtótájékoztatón kérdőjelezte meg a választás tisztaságát, konkrét bizonyítékokat nem szolgáltatott. Pedig Joe Biden nagyon közel van a győzelemhez.
Habár ez egyelőre főleg spekuláció, egy biztos: a szocialista szenátor még sokáig lesz része az amerikai közéletnek.
96 nap van hátra a novemberi nagy napig.
A nemzetközi rendőrség egyelőre nem válaszolt a megkeresésre, és nem is valószínű, hogy eleget tesz a Trumpot gyilkossággal és terrorizmussal vádló Irán kérésének.
A kudarcos járványkezelés és a George Floyd-tüntetések kapcsán újból felmerült, hogy véget érhet a világháború óta tartó „amerikai évszázad” – ennek hátterében pedig nem a kínai lángész, hanem éppen az ország elitjének elmúlt néhány évtizedes tevékenysége áll.
A válság a legszegényebbeket és a kisvállalkozásokat érinti, akiken az állami és a jegybanki lépések sem segítettek igazán, ezért várhatóan tömegével kell lehúzniuk majd a rolót.
Hogy megértsük, pontosan mi is történik jelenleg Amerikában, először a múlthoz kell fordulnunk és áttekinteni az amerikai rendőrség és a tüntetők történetének néhány epizódját, az 1850-es évek Virginiájától a 2014-es Missouriig.
Összecsapások nélkül zajlott az egyre inkább mozgalommá növekvő, rendszerszintű rasszizmus és rendőri erőszak elleni tüntetések 11. napja.
Minnesota kormányzója a második világháború óta nem látott mértékű Nemzeti Gárda-mozgósítást rendelt el, kijárási tilalom lépett életbe több városban.
