Neokonzervatív szellemek a palackból
Szokatlan forráshoz fordult szellemi támogatásért a kormány.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Szokatlan forráshoz fordult szellemi támogatásért a kormány.
Számukra az a jó, ha a cigányság kussol, és nem csinál olyat, ami zavarná az elnyomók kényelmét.
Nem zöld az a párt, amelyik Európa energiabiztonsága helyett az atomenergia- és cseppfolyós gázlobbi nyomulását, élelmiszerbiztonság helyett a szabadkereskedelmi egyezményeket és a géntechnológiát támogatja.
Ha a kormánynak valóban az lenne a célja, hogy fehérítse a munkaerőpiacot, akkor nem egy válság közepén, két nap alatt veri át a módosító javaslatot.
A válság költségeit nem azokon kell leverni, akiket eddig kényszervállalkozásra ítélt a rendszer.
Ha csak egy kicsivel engedtek volna a kapzsiságukból, már sokkal jobb lehetett volna a dolgozóknak, menedzsereknek, de az ember nem érték ezeknél a cégeknél.
Hátralévő életünk leghűvösebb nyarát éljük, mondják, ami egyrészt valószínű, másrészt ha az emberiség jövőjét nem szeretnénk ennyivel leírni, akkor érdemes számba venni, mit tehetünk még?
Vitába szállunk Schiffer Andrással, gyanakvással tekintünk Lázár János Balaton-beszédére, és elképedünk még két kormánytag megszólalásain. A hét legfontosabb mondatai, ahogyan mi látjuk.
Boris megy, és az ország, amit számos bűntársával tönkretett, már sohasem tér vissza.
A köztársasági elnök elkötelezte magát amellett, hogy minden „vágyott gyermek” megszülethessen, de a belügyminisztérium és az ombudsman a füle botját se mozgatja, ha a szolnoki kórházban a nőknek egyszerűen nincs hol szülniük.