Baloldali „véleményterror” a hazai egyetemeken?
A jobboldal követeli a saját „safe space-ét”, csak éppen a történelmileg elnyomott kisebbségek elleni harc, a különböző csoportok megalázásának folytatásaként.
Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A jobboldal követeli a saját „safe space-ét”, csak éppen a történelmileg elnyomott kisebbségek elleni harc, a különböző csoportok megalázásának folytatásaként.
A Gruevszki-ügy nem vízválasztó, csupán egy jó ideje elkezdődött folyamat újabb állomása. Az agyonhangoztatott, a határok megerősítéséről szóló narratíva elfedi azt a tényt, hogy az Orbán-kormány valójában nem „megerősítette” a magyar határt, csupán a szokásosnál is töredezettebbé, kaleidoszkópszerűvé változtatta azt.
Nem arról beszélünk, hogy az irodalomnak a nemzeti eszméről kellene szólnia – nagyon régóta csak a rossz irodalom teszi ezt – arról beszélünk, hogy az irodalom maga a nemzeti eszme.
Nem gondolom, hogy a liberális ajánlat tartalma okozta volna az SZDSZ politikai vesztét. Bár párt már nincs, az ajánlatot továbbra is meggyőzőnek, a NER kilencedik évében pedig megdöbbentően relevánsnak tartom.
A fasizmus polgárellenes volt, de nem volt (üres frázisoktól eltekintve) antikapitalista. A szociáldemokrácia antikapitalista volt, de nem volt polgárellenes. A kommunisták pedig polgárellenesek voltak és antikapitalisták.
Érdemes magunkban újra meg újra tudatosítani, hogy mindaddig, amíg a kereskedelmi érdekek azt kívánják, hogy egy híres pár szakítása naponta 5 hírt generáljon, és ebben a nagyobb hatalommal bíró férfinak nagyobb felület jut, addig a nőkről való beszéd sem tud érdemben változni.
Nem túlzás elvárni, hogy legyen rendszeres „találkozás” a szélesebb nyilvánosság és a politika aktívabb szereplői között, hogy legyen lehetőségünk együtt feldolgozni mindazt, ami velünk, akaratunk, a józan ész és az erkölcsi érzékünk ellenére történik a mindennapokban, s az ellenzék se repüljön vakon, közönség és visszajelzések, az önkorrekció lehetősége nélkül.
„Bollocks to Brexit!” vagyis „Fenébe a Brexittel!”, szól a Brexitről szóló második népszavazást követelők szinte már ikonikus (és magyarul visszaadhatatlan britségű) szlogenje.
A menekültválság és a hajléktalanüldözés is a külső és belső határok formálásáról szól és azoknak egyfajta ok-okozati viszonyáról, mintha a külső határok felállítása előbb-utóbb magával vonzaná a belső ellenségképzéseket is.
Ez annál is inkább releváns kérdés, mert a félidős választások bizonyították: a Trump-jelenség nem csupán egyszeri történelmi baleset, hanem egy stabil és minden jel szerint választásmatematikai szempontból is életképes politikai projekt.