TGM: Várakozás a forradalomra
A nagyság ajándékát megkapta, de többre becsülte volna, ha igaza lehet. 50 éve hunyt el Lukács György.
Ötven esztendővel ezelőtt, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György filozófus. Noha az egyik legidézettebb tudós a nemzetközi tudományos életben, gondolatait százak elemzik konferenciákon és szemináriumokon, Magyarországon mostohán bánnak vele: a hagyatékát gondozó Lukács Archívumot 3 éve bezárták, a rendszerváltás óta ha féltucatnyi írását adták ki újra, a köztéri szobrát eltávolították. A közgondolkodás tétován teszi fel a kérdést: kicsoda Lukács György?
Sorozatunkban felkért szerzőink segítségével megpróbáljuk megválaszolni a kérdést, ki is az a Lukács, és mit akart nekünk mondani. És egy bátrabb lépést is teszünk, amikor arra is rákérdezünk: de mi, a jelenkor mit tudunk mondani Lukács Györgynek?
A Mércén megjelent sorozatokat mind egy helyen találod, ha ellátogatsz a Sorozatoldalra!
A nagyság ajándékát megkapta, de többre becsülte volna, ha igaza lehet. 50 éve hunyt el Lukács György.
A proletariátus csak akkor valósítja meg magát, ha önmagát megszünteti, ha létrehozza az osztály nélküli társadalmat.
Lukács révén vált Marx ismét filozófussá, és a Lukács által felkínált forma révén kerültek be Marx eszméi a német filozófiába. Ám Marx filozófiaivá tétele kiiktatott mindennemű tartalmat. Christoph Henning A filozófia Marx után című könyvének egyik fejezetét közöljük.
Lukács élete csupa ellentmondás. A német polgári filozófia ifjú ásza, majd a Tanácsköztársaság központi figurája. Száműzik, majd piedesztára emelik, majd megint száműzik. Kardos Andrással, a nemrég beszántott Lukács Archívum egykori kutatójával beszélgettünk.
A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?
Kik laknak benne? Minek költöztek oda? S mit tesz vele a fasizmus? Minderre választ ad hírneves szerzőnk, Lukács György.
Mi jellemzi Lukács kínai, brazíliai és magyarországi recepcióját? Elfeledett, elhallgatott vagy éppen feltámadóban Lukács filozófiája? Végigkövettük a filozófus halálának évfordulóján tartott legjelentősebb nemzetközi konferenciát.
Még ha Lukács nem is jutott el a bürokrácia politikai gazdaságtanának teljes megformálásához, mégis a korai Lukács érzékenységét dicséri, hogy rálátást nyitott erre a perspektívára.
Ámde aki az államot a harc tárgyának és nem ellenfélnek tekinti, ezzel – szellemileg – máris a burzsoázia talajára helyezkedett, s félig csatát vesztett, mielőtt még a harc elkezdődött volna.
Mit tanult el Herbert Marcuse Lukács Györgytől?
Lukács még életében döntő hatással volt egy általa sosem látott filozófiai kultúra kialakulására úgy, hogy ez a kultúra az ő ekkori életéről és haláláról tulajdonképpen alig-alig vett tudomást.
Minden proletár osztályhelyzeténél fogva ortodox marxista. Amire az elmélet embereit nehéz gondolati munka vezeti rá, az a proletárnak osztályhelyzeténél fogva adva van.
Magyarországon filozófussá válni annyit jelent, mint valamiféle eleven viszonyt kialakítani a lukácsi tradícióval.
Lukács elmulasztott reflektálni arra, hogy mennyiben tartozik hozzá ahhoz a kultúrához, amelyet oly radikálisan elutasít.
A polgári filozófiai hívei mindent vagy majdnem mindent elvetnek Lukács marxista életművéből, és az ifjúkori filozófus premarxista és az ún. páli fordulata előtti idealista gondolkodót tekintik csak értékesnek. Pedig ez nem így van.
Alapvető kulturális értékről van szó Lukács személyében és örökségében – tetszik vagy sem, a magyar kulturális identitás egy meghatározó eleméről.
Rosa Luxemburg, a forradalom fanatikusa, fanatikusan tisztán látó, minden illúziótól mentes forradalmár volt. 150 évvel ezelőtt született Rosa Luxemburg.
Bertolt Brechtet 1956. augusztus 18-án búcsúztatták el. A temetésen Lukács György is beszédet mondott. Az Emlékbeszéd Bertolt Brecht temetésén című szöveg magyar nyelven először jelenik meg.