Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzék az Alkotmánybíróság elé viszi a szájzártörvényt

Ellenzéki képviselők közösen tartottak sajtótájékoztatót a szájzártörvényről, miután az interpellációk alatt kivonultak a parlamenti patkóból.

Szabó Tímea a Párbeszédből elmondta, a szájzártörvény célja, hogy megfélemlítsék az ellenzéki képviselőket, arról van szó, hogy Kövér László, Orbán Viktor és a Fidesz nem tudják elviselni, hogy az egyesült ellenzék az emberek valódi problémáira keresik a válaszokat.

Nem bírják elviselni, hogy nem hagyják szó nélkül a hazudozást, mellébeszélést és bujkálást, azonban elmondta, nem fog meghátrálni az ellenzék. Nem fogják befejezni a Kövér által illetlennek ítélt szavak használatát, és nem fogják befejezni a köztévé ellenőrzését sem, ahogy továbbra is az embereket fogják képviselni.

Nem hagyják szó nélkül a szájzártörvényt sem, mely véleményük szerint Alaptörvénybe ütközik, ezért közösen beadják keresetüket, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg.

Kövér László képviselőket sújtó büntetései rendkívül aggályosak, ugyanis a szabályozás értelmében oly mértékben korlátozhatják a képviselőket, hogy az akadályozhatja őket munkájuk elvégzésében. Szintén aggályos, hogy lehetőség nyílik a szavazati jog elvételére, valamint hogy a szavazati jogot átruházhatják a képviselők.

Például hozta fel Szabó, hogy amennyiben az egész Párbeszédet kitiltják, akkor nem lenne kire átruházni a szavazati jogát. Ez azonban jogellenes, és bizonyos benne, hogy az alkotmánybíróság el fogja kaszálni a módosított törvényt.

Véleménye szerint Kövér fegyelmező eszközként fogja használni a szájzártörvényt, és az ellenzéki képviselők ellen szándékozik alkalmazni azt.

Kifejtette, a Fidesz fél, Kövér pedig fenn akarja tartani a látszatot, hogy demokrácia van, de az egyesült ellenzék még jobban fogja képviselni az emberek érdekeit, és mennek tovább azon az úton, melyet október 13-án a választók kijelöltek nekik, 2022-ben pedig leváltják a kormányt.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője kifejtette, pártja sem támogatja ezt a törvényt, a Fidesz semmibe veszi a választók akaratát, mert 2018-ban a választók 52 százaléka ellenük szavazott, most mégis az ő hangjukat, az ellenzék munkáját kívánják teljesen ellehetetleníteni. Mint mondta,

„az ellenzék eltűrt személy, de csak akkor, ha nem csinál semmit.”

Emlékeztetett, a kettős mérce korábban is megvolt – a rabszolgatörvény elleni közös tiltakozást, mely az ellenzéket összehozta, szintén megelőzték törvénytelenségek, mint a módosítók lesöprése, szómegvonás az ellenzéki képviselőktől a vita során, stb.

Azt is hozzátette, mikor az MTVA-ban voltak, birtokvédelmi eljárást indítottak ellenük, mikor be akarták olvastatni az öt pontjukat, ez is az előzménye volt annak, hogy ilyen szigorú korlátok közé szorítják a képviselők munkáját. Mindazonáltal a bíróság kimondta, hogy a tévében nem követtek el jogsértést, sőt, azok követték el, akik korlátozták és kidobták őket az épületből.

Végezetül kifejtette, mindent meg fog az ellenzék tenni azért, hogy ne félemlíthetsék meg őket, majd kiadta a jelszót:

„összefogás van, összefogás lesz, és 2022-ben a Fidesz fog ellenzékbe kerülni.”

A jobbikos Lukács László György elmondta, Orbán Viktor, és az ő „házmesterként viselkedő cimborája” téved, ha úgy gondolja, hogy el lehet hallgattatni a Jobbikot és az ellenzéket. A parlamenti patkó nem a Várkert bazár, itt az ellenzéki képviselőkön keresztül a nép tudja hallatni a hangját, és nem lehet felcsúti buszokkal lezárni a terepet – utalt vissza a miniszterelnöki évértékelőre, mikor épp hogy ez történt. Mind a törvény vitájánál, mind a szavazásnál elmentek a végsőkig, és most is elmennek a szájzártörvény elleni tiltakozás során, mikor az Alkotmánybíróság elé viszik.

Úgy gondolják, az Alkotmánybíróság ki fogja mondani, hogy a törvény semmis.

Az ellenzék minden lehetőséget meg fog ragadni, hogy az emberek hangját elhallgattató jogszabályt ne alkalmazzák, ugyanis az embereket nem elhallgattatni, hanem meghallgatni kell, emellett Jakab Péterhez hasonlóan ő is azt üzente, hogy a Fidesznek meg kell változnia.

A DK részéről Arató Gergely lépett fel, aki felelevenítette, gyakran hivatkoznak a ház vezetésében arra, hogy az országgyűlés tekintélyét kell megvédeni a renitens képviselőktől. Ezzel szemben véleménye szerint a kormány sérti meg az országgyűlés tekintélyét, melynek minisztere nem hajlandó válaszolni kérdésekre, amelyik rettenetes rövid határidővel ad be határozati javaslatokat, és amelyik el akarja hallgattatni az ellenzéket.

Ahhoz hogy ismét meglegyen a tekintélye az országgyűlésnek, nem korlátozhatják a képviselők szólásszabadságát, és hogy a kormányt ellenőrizhesse, valamint hogy az ellenzéki és a kormánypáti képviselők azonos jogokkal rendelkezzenek.

Véleménye szerint Dunaújvárosban megmutatták a választók, hogy elegük van abból, hogy a Fidesz elhallgattatja az ellenzéket.

Csárdi Antal az LMP színeiben szólalt fel, mondván van egy üzenetük, az LMP-nek és az ellenzéknek az ellenzéki szavazók számára: legyenek magabiztosak, és biztosak abban, hogy az ellenzék ennek a törvénynek a dacára sokkal hatékonyabban fogja képviselni az érdekeiket, mert kreatívak, egységben vannak, és a pártok mögötti szellemi tőkét is egyesítik.

Korrupció helyett sikeres európai országgá szeretnék tenni Magyarországot.

Elmondta, egy ilyen alkotmánysértő törvény nem tudja megállítani az ellenzéket. Nem tudja meggátolni a kormány ellenőrzését, és azt, hogy elmondják a kormányról a véleményüket, valamint hogy mi zajlik az országban.

Végül Bősz Anett, a Liberális párt képviselője jutott szóhoz, így kifejthette, véleménye szerint a szájzártörvény arról szól, hogy ez ellenzék az elmúlt évben valamit jól csinált, és ennek köszönhető az is, hogy több millió ember él ellenzéki vezetés alatt az október 13-i választások óta.

Kreatívak lesznek, és minél jobban próbálja őket a kormány elnyomni, annál jobban összekovácsolódnak.

Végül felhívta arra is a figyelmet, ha olyan társadalmi csoportok, melyek képesek érvényesíteni az érdekeiket és szolidárisak tudnak lenni másokkal, mint az MTA vagy az egyetemek jogsérelmet szenvednek el, akkor akinek nincs ilyen érdekérvényesítő képessége – vagyis az ország lakosainak jelentős része – az milyen helyzetben lehet.

A sajtótájékoztatót az ATV felvételén, itt tudjátok visszanézni:

Címlapkép: Mérce