Előzetes eredmények 98%-os feldolgozottságnál (forrás: Magyar Nemzet)

52,3%
16,3%
9,7%
6,6%
6,5%
Szerzett mandátumot:
Fidesz: 13 (52,3%)
DK: 4 (16,3%)
Momentum: 2 (9,7%)
MSZP-P: 1 (6,6%)
Jobbik: 1 (6,5%)
Nem szerzett mandátumot:
LMP
MKKP
Mi Hazánk

A korai szavazások alapján rekordmagas részvétel várható

Az USA államainak legtöbbjében lehetőség van arra, hogy már a szavazás napja előtt leadják az állampolgárok voksaikat. A helyi szabályozások változnak, hogy milyen periódusban is zajlik ez a korai szavazás, van olyan állam, ahol már 50 nappal ezelőtt megkezdődött a folyamat, de olyan is, ahol csak négy napja lehet szavazni.

Ugyancsak államonként változik a korai szavazás formája: bizonyos helyeken bárki szavazhat levélben, néhány államban azonban igazolni kell, hogy miért is nem tud valaki személyesen voksolni a szavazás napján, sok helyen pedig a korai szavazóknak elkülönített szavazókörök is vannak, ahol személyesen lehet leadni a voksokat.

Bár még végleges szám nincs arról, hányan éltek ezekkel a lehetőségekkel, mindenesetre már a részleges adatok is rekordot döntöttek. A folyamatot figyelemmel kísérő Elections Project mai adatai szerint már több mint 38 millió ember szavazott a választás napja előtt, a végső szám valahol 40 millió környékén lesz.

Ez történelmi rekordnak számít, amit tovább fokoz az a tény, hogy három államban – Texasban, Arizonában és Nevadában – már a választás napja előtt többen szavaztak, mint ahányan a 2014-es félidős választásokon összesen.

Mivel eltérőek az állami szabályozások, így a különböző államok korai szavazási mintái (pl. kik élnek inkább ezzel a lehetőséggel) is nagyon eltérőek. Emiatt nehéz megjósolni, hogy mekkora is lesz a félidős választások végső részvételi aránya. Michael P. McDonald, a már említett Elections Project szakértője úgy számol,

a végső részvételi arány valahol 41 és 51 százalék között lesz,

legvalószínűbb, hogy valahol 45 százalék környékén. Az elmúlt négy évtizedek átlagához mérve ez mindenképp a szokásosnál magasabb részvételi arányt jelent.