A cél, hogy legyen Magyarország és az oktatási rendszer mindenkié, és a magyar iskolák biztosítsák a korszerű tudás és a társadalmi felemelkedés esélyét.
A pártok szerint ezzel lehetőséget kap az Alkotmánybíróság arra, hogy ne csak a sajtónak állítsák, hanem bizonyítsák is: valóban a hatalomtól függetlenül működnek, és fellépnek a jogállamiság védelmében.
A rendelet jelenleg a szakdolgozók csupán 20 százalékát érinti, a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint erőteljesebb fellépésre lenne szükség.
A járvány okozta oktatási káosznak és a hatévesek kötelező beiskolázásának meglett az eredménye.
A szakszervezet szerint a rendelet módosítása annak a beismerése, hogy súlyos működési zavarral jár az oltatlan pedagógusok elküldése.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom szerint „a kormány húzza az időt, a Nemzeti Választási Iroda pedig asszisztál ehhez”, a Nemzeti Választási Iroda szerint viszont ők minden határidőt betartanak.
„Mert nem oltásellenesek vagyunk, hanem a következmények ellen küzdünk, hogy senkivel ne lehessen ezt megtenni. Nemcsak pedagógusokkal, egyik munkavállalóval sem.”
Már most látható, mekkora hatással volt a gödi levegőminőségre a gyár, és egyúttal sokat sejtet arról is, milynek lesznek a következő évek adatai, miután az elnyeri végső, gigantikus méretét.
Jövő héttől láthatjuk majd, ha egy település lakosságszáma hirtelen megugrik.
Nem ez az első alkalom, hogy Göd nem jár sikerrel, amikor a várost és a lakosságot terhelő Samsung adójából szeretne visszakérni.