Az utóbbi hetekben több alkalommal is nagy felháborodást keltett, hogy gyógyszertárak ideológiai okokra hivatkozva nem adták ki nőknek a számukra orvos által felírt esemény utáni tablettát, sőt az is előfordult, hogy fogamzásgátló tablettát sem tartottak egyáltalán. A gyakorlat nemcsak hogy megalázó és veszélyes, de még jogsértő is.

Március végén járta be a sajtót, hogy egy dunakeszi patikában lelkiismereti okokra hivatkozva nem tartanak esemény utáni tablettát, majd később a 444 medtudta, Beneda Attilának, az Orbán-kormány családügyekért felelős helyettes államtitkárának is tulajdonrésze van a patikában. Áprilisban aztán újabb gyógyszertárról, ezúttal a Budai Irgalmasrendi Kórház patikájáról érkezett a hír, miszerint szintet léptek a korábbi esetekhez képest is: náluk nemcsak az esemény utáni tabletta, hanem semmilyen fogamzásgátló készítmény nem kapható „a rendi szellemiség” miatt. Újabb, a nők reprodukciós jogait tipró gyakorlattal ismerkedhetünk meg tehát – ha nem lett volna így is épp elég, hogy gyakran magára a receptfelírásra is időhúzás és megalázás árán lehet csak rávenni az orvosokat.

Bár a kommentszekciók nagy részét felháborították az esetek, ítélkezésből és tévhitekből sincs hiány, ezért összeszedtünk néhány fontos tényt az esemény utáni tablettával és a nők reprodukciós jogaival kapcsolatban.

Még mindig egy megoldási javaslat sokak szerint, hogy problémázás helyett át lehet menni egy másik patikába, ahol majd kiadják a tablettát. Az érintettek nyilvánvalóan pont ezt teszik, a felháborodásnak azonban ettől még nagyon is van helye, a patikáról patikára rohangálás ráadásul nem is mindig annyira egyszerű, mint gondolnánk.

A másik patikába való átsétálás Budapest belvárosában minden bizonnyal nem jelent gondot, de kevésbé frekventált kerületekben, Budapesten kívül, kisvárosokban, falvakban egyáltalán nem biztos, hogy elérhető másik patika autóba ülés nélkül, vagy épp hétvégén, esetleg éjszaka, miközben az idő – még a 72 óráig beszedhető tabletta esetében is az első 24 óra – az egyik legfontosabb faktor, amikor valaki sürgősségi fogamzásgátlóval próbálja elkerülni a terhességet.

Ha hozzávesszük az esetleges patikai incidenshez azt is, hogy magát a receptet sem biztos, hogy első nekifutásra sikerül beszerezni, még súlyosabb a nők jogsértő akadályoztatása abban, hogy dönthessenek a saját testükről. Gyakori, hogy a receptet kérő nőket megalázzák, kioktatják, hibáztatják vagy akár elutasítják az egészségügyi intézményekben, így sokaknak válik rémálommá a pánikszerű receptért szaladgálás az éjszaka közepén. Fontos azt is megjegyezni, hogy a tabletta beszerzésében nemcsak az egészségügyi személyzet nőgyűlölő gáncsoskodása, hanem a nők egyéb kiszolgáltatottságai is szerepet játszhatnak. Egy esemény utáni tabletta 6-10 ezer forint, amit nem mindenki engedhet meg magának – de említhetnénk a fogamzásgátló eszközök, tabletták borsos árát is.

A magánszektor persze meglátta már a piaci rést a nők kiszolgáltatottságában: külön díj ellenében néhány kattintással és egy telefonhívással bárki számára egyszerűen, kényelmesen, kellemetlenségek nélkül, azonnal hozzáférhető a tabletta magánegészségügyi ellátókon keresztül – aki megengedheti magának.

Ahogy a Patent Egyesület is hangsúlyozza, a patikák által alkalmazott gyakorlat nemcsak felháborító, hanem jogi szempontból is súlyosan aggályos. Magyarországon az egészségügyi dolgozók megtehetik, hogy bizonyos beavatkozásokat – így például abortuszt – nem végeznek el lelkiismereti okokból (ugyanakkor az esemény utáni receptjét nekik is kötelességük felírni, ha az ellen nem valamilyen egészségügyi érv szól). Ennek ugyanakkor szigorú szabályai vannak, és a páciens ellátáshoz való joga nem sérülhet. Egy gyógyszertár ugyanakkor nem válogathat ideológiai alapon a gyógyszerek között. Ilyen alapon ráadásul bármit megtagadhatnának, amit az üzemeltető vagy a tulajdonosi kör nem lát jónak: érdekes helyzet lenne, ha bizonyos patikák megtagadnák az antibiotikumot, a fájdalomcsillapítót, az életmentő epipent vagy épp a vérnyomáscsökkentőt.

Ilyesmi persze nem fordul elő, hiszen az emberi test csupán egyetlen szervét tekintik sokan köztulajdonnak: a nők méhét. Pedig a reprodukciós jogok biztosítása szakmai kérdés és állami kötelezettség, nem világnézeti, politikai viták tárgya.

Visszatérő tévhit továbbra is, hogy az esemény utáni tabletta egyenlő az abortusszal. Ahhoz azonban semmi köze, az esemény utáni ugyanis a terhesség kialakulását előzi meg. Ha a petesejt megtermékenyült és beágyazódott, azon már nem képes változtatni. Ezért is érthetetlen, mégis milyen lelkiismereti ok indokolhatja a tabletta kiadását, ahogy az is kérdéses, vajon az óvszert is elítélik-e a patikatulajdonosok és orvosok.

Esemény utáni tablettára bármelyik nőnek szüksége lehet, a legkülönbözőbb élethelyzetekben. Nem mintha bárkinek – így az orvosnak, az asszisztensnek, vagy épp a portásnak – joga lenne az okot és az érintett nő felelősségét firtatni: lehet, hogy szexuális erőszak érte; bántalmazó partnere lehúzta aktus közben az óvszert; kilyukadt az óvszer, miközben a férjével szexelt, nem sikerült jól felhelyezni a pesszáriumot; 16 évesen nem mert nemet mondani a megszakításos módszerre az óvszert kényelmetlennek tartó barátjának, vagy csak valóban nem védekeztek a partnerek.

A felelősség – ahogy azt az egészségügy, a szóban forgó patikák, de sokszor még a társadalom egyes része is nyíltan kijelenti – végül úgyis egyedül a nőé lesz,

az abortuszba való szándékos belekényszerítés vagy legalábbis az esélyének a növelése pedig egyfajta bosszúvá, fenyítő eszközzé válik a felelőtlennek ítélt nőkkel szemben.

A Patent évek óta próbálja elérni, hogy a kormány eltörölje az esemény utáni tabletta receptkötelességét, azt ugyanis nem támasztják alá egészségügyi érvek, sőt szembemegy minden orvosszakmai ajánlással: kizárólag ideológiai okokból nem hajlandók módosítani a szabályozást a döntéshozók. Az üggyel kapcsolatban egyébként a Pintér Sándor által kinevezett Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozatának kellene ajánlást tennie a kormány számára, a szakmai grémium azonban elérhetetlen a sajtó és a jogvédők számára, és mindeddig nem volt hajlandó kommentálni az egyre botrányosabb helyzetet.

A nőjogi szervezet 2024-ben petíciót is indított a vénykötelesség eltörlése érdekében, amit 60 ezren írták alá, a cél pedig a 100 ezer aláírás.

Az Európai Unióban jelenleg csak Magyarországon és Lengyelországban vényköteles az esemény utáni tabletta, de már a lengyel kormány is kezdeményezte a szabályozás módosítását, így Magyarország marad az egyetlen tagállam, ahol továbbra is csak recepttel érhető el a sürgősségi fogamzásgátlás.

Mint azt az EU-s és szakmai szervezetek is régóta hangsúlyozzák, a szakmai érvek valójában mind a vénykötelesség eltörlése mellett szólnak:

• a sürgősségi fogamzásgátlók hatékony alkalmazásában kulcsfontosságú a gyorsaság, a kötelező orvoslátogatás pedig csak időhúzásra jó;
• az európai engedélyezési eljárásban már tisztázásra került: csak olyan gyógyszer kaphat engedélyt, melynek az előnyei (a nem kívánt terhesség és egy esetleges abortusz megelőzése) meghaladják a kockázatokat;
• a kockázatokról és a mellékhatásokról a gyógyszertári dolgozók is képesek felvilágosítást adni, tehermentesítve az amúgy is túlterhelt ügyeleteket és szakrendeléseket.