Elsöprő ellenzéki áttörést hozott az április 12-i választás, lényegében teljesen újraformálva a magyar belpolitikát. 66 százalékos feldolgozottságnál – korábban elképzelhetetlen módon – számos helyen többezernyi szavazattal vezet 95 egyéni választókerületben a Tisza Párt jelöltje, míg listán 53 százalékot tudhat magáénak a Fidesz 38 százalékával szemben, ami jelenleg nemcsak a bő kétharmadhoz elég 138 mandátum elhódítását jelenti az ellenzéki párt számára, hanem soha nem látott választói felhatalmazást is. Ez az eredmény igazolta a kormányoldal által súlyos torzítási vádakkal illetett Medián és 21 Kutatóközpont választás előtt készült közvélemény-kutatásait.  

A kispártok közül sem a Demokratikus Koalíció, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem fog bejutni az Országgyűlésbe, a listás eredmények alapján mindkét párt messze került az 5 százalékos határtól. A Mi Hazánk cikkünk megjelenésekor bejutónak tűnik (6 százalékos eredménnyel), de a feldolgozottság növekedésével ez változhat.

Megmozdult a vidék, de most először ez nem azt jelentette, mint korábban

Sok aspektusból történelmi jelentőségű választás zajlott le április 12-én Magyarországon, de a részvételi arány ezen szempontok között is kiemelkedik: míg a végső adatok csak később lesznek ismertek, a 18:30-as számok szerint a névjegyzékben szereplők 77,8 százaléka, azaz 5 856 515 szavazó ment el ikszelni, ami abszolút rekord a rendszerváltás utáni választások történetében. 

A kiugró részvétel az eredmények érkezése előtt rengeteg kérdést szült: kinek kedvezhet a bődületes embertömeg, és miért? A következő napokban  a Mércénél is igyekszünk részletesebben a mélyére ásni a vasárnap látott elképesztő átrendeződésnek, de talán a leginkább kiemelendő adat az, a G7 által is kiemelt összefüggés, miszerint azokon a településeken volt magasabb mértékű a részvétel növekedése, ahol magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya. Miután pedig a korábbi választási adatok alapján az iskolázottsággal mutatta a legerősebb összefüggést a Fidesz települési szintű támogatottsága, így ez már néminemű bizakodásra adhatott okot a Tisza oldalán.

Erre a jelenségre érezhetett rá Tóth Csaba Tibor kollégánk is, aki pár héttel ezelőtti cikkében arról írt: A Fidesz talán önmagának állított csapdát, azzal, hogy elfordult a középosztálytól: „Sikerült ugyanis a NER-nek a proletariátus újabb rétegét kitermelnie, amely nem a klasszikus gyári munkásokból áll – hanem az egyre lejjebb csúszó, magasabban képzett rétegekből” – olvasható a dolgozók és a rendszer kapcsolatát elemző cikkben. 

Mindezzel együtt az is figyelemre méltó, hogy a Fidesz számára szintén „hazai pályának” számító kistelepüléseken, bár arányaiban jóval kevesebb volt az új szavazó, a falvakban élők ugyancsak nagyobb számban, több mint kétszázezerrel többen mentek el szavazni, mint 2022-ben. Ekkor ez a Fidesz rekordgyőzelmét hozta. Ennek is sokrétű lehet a magyarázata, de nehéz elképzelni, hogy Magyar Péter minden településtípust érintő, kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy két évig, egészen a kampányfinisig tartó országjárásnak ne lett volna ebben szerepe. 

Fontos körülmény volt a választás napján, hogy bár mindkét nagy párt „számos csalásról szóló bejelentést” kapott, alapvetően egyik fél sem érezte úgy, hogy ezek döntő mértékben befolyásolták volna a végeredményt. Míg Gulyás Gergely úgy fogalmazott, „a választás megfelelő keret volt a demokratikus véleménynyilvánításhoz”, Tóth Péter, a Tisza kampányfőnöke úgy nyilatkozott, „nagy számban nem tudtak beazonosítani fajsúlyos jogsértéseket”. Magyar Péter, a Tisza miniszterelnök-jelöltje arra is utalt a 19 óra után tartott sajtótájékoztatóján, hogy szerinte a 2018-ban és 2022-ben szervezett választási csalásokban érintett kistelepülési szavazókörökben most jóval kisebb mértékben nőtt a részvétel, mint másutt, ami annak köszönhető, hogy  a civileknek és a párt „őrszemeinek” sikerült érdemben visszaszorítaniuk a szavazatvásárlásokat. 

A miniszterelnök elfogadta az eredményt

Orbán Viktor 9 óra után beszélt hívei előtt a budapesti Bálnában. Egyes ellenzéki feltételezésekre rácáfolva azzal kezdte, hogy közölte, a választást nem ő nyerte, a győztes pártnak gratulált. A leköszönő miniszterelnök szerint az eredmény „érthető és világos”, bár „fájdalmas”. 

Köszönetet mondott szavazóinak, szerinte 2,5 millióan választották a Fidesz listáját, külön megköszönte a határon túlról érkező „elsöprő erejű támogatást”. A miniszterelnök saját szavazóinak üzente: soha nem hagyja cserben őket, és leszögezte, politikai közössége „soha nem adja fel”, a továbbiakban is számít minden szavazójára.

A Fidesznek nem lesz egyszerű dolga, Magyar Péter vasárnap Orbán 2010-es fülkeforradalmánál is nagyobb többséget kapott az országgyűlésben, kétharmados felhatalmazása a közjogi berendezkedés átszabása előtt is megnyitja az utat.

Magyar Péter: Igenis érdemes volt kilépni Budapestről

A győzelmünk nem a Holdról, hanem minden magyar ablakból látszik, legyen az akár nagyvárosban vagy vidéken – fogalmazott győzelmi beszédében Magyar Péter a budapesti Battyhány téren, a Tisza eredményvárójának helyszínén vasárnap este fél 11 után. 

Magyarország következő miniszterelnöke kiemelte: ilyen erős felhatalmazást még soha egyetlen párt sem kapott, mint a Tisza. Szerinte ez a többség lesz az, ami lehetővé teszi, hogy az átmenet a lehető leghatékonyabb és legbékésebb legyen. 

Magyar úgy fogalmazott, teljes ellenszélben nyerte meg pártja a választást, az állampárt teljes apparátusát bevetette ellenük. Szerinte a Tisza azért győzött, mert a magyar emberek nem azt kérdezték, hogy a hazájuk mit tehet értük, hanem azt kérdezték, ők mit tehetnek a hazájukért. Magyar szerint a magyarok nemcsak megtalálták a választ, de meg is cselekedték, amit megkövetelt a haza. 

„Hányszor  hányan mondták, hogy nem érdemes vidékre menni, és nem lehet és nem érdemes kilépni a fővárosból? Hányszor hallgattuk, hogy meg kell állapodni, alkukat kell kötni >>őfelsége ellenzékével<<, mert máshogy nem lehet? Most bebizonyítottátok mindenkinek, hogy igenis lehet”

– fogalmazott a leendő kormányfő.

Magyar beszédében újra erős szövetséget ígért az EU-val és a NATO-val, elődei hibáinak kijavítását, a bűnösök felelősségre vonását, de a megbékélés elkezdését is ígérte. Emellett lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt.