Január közepén a legdurvább katasztrófavédelmi kategóriába sorolta át a kormány Gödöt, miközben  még a Samsung-gyár eddigi, „enyhébb” veszélyeivel szemben sem sikerült fellépnie a hatóságoknak és az önkormányzatnak. (Bár indoklást nem fűzött döntéséhez a Belügyminisztérium, így az sem derül ki a rendelkezésből, hogy a Samsung akkugyára jelentette kockázatok miatt történt a város átsorolása, a településen aligha áll fenn más olyan tényező, amiből egy ilyen fajsúlyú döntés következhetne.)

Hat éve nem tudni, pontosan meddig érne el a Samsung gödi akkumulátorgyárának falain kívül egy ipari baleset hatása: érintene-e például lakóházakat, veszélyeztetne-e emberéleteket. Bár a törvény egészen egyértelműen megjelöli a felelősöket, ők vagy egymásra mutogatnak, a gyár mai napig tartó folyamatos bővülését igazgatják, vagy tehetetlenül követik az eseményeket. A gödi akkugyár környékén élőknek csupán sejtései lehetnek, beleesnek-e az akkugyár veszélyzónájába, és ha igen, mire számíthatnak: mérgezéses tüneteket produkálhatnak? Hosszú távú egészségkárosodást szenvedhetnek el? Meghalhatnak? Összeomolhat a házuk egy robbanás következtében vagy „csak” betörhetnek az ablakok? Ezek a kérdések a Samsung legelső, nagy felháborodást keltett veszélyesanyag-tározójának építésétől kezdve érdeklik a gödieket.

Amíg még személyesen is elmehettek a közmeghallgatásokra a lakosok, rendre az egyik legfőbb aggodalmukként hangsúlyozták, hogy félnek, mi lesz, ha nagyobb baleset történik a rendkívül gyúlékony és robbanásveszélyes anyagokkal tonnaszámra megrakott, a tűzvédelmi szabályok megsértésén korábban többször rajtakapott gigantikus akkugyárban, a lakott területtől néhány száz méterre.

A Samsung biztonsági jelentéseit (ezt a dokumentációt szükséges minden egyes gyárbővítés engedélyeztetése során a Katasztrófavédelemmel és a lakossággal is ismertetnie a dél-koreai multinak) készítő Generisk Kft. egyébként eddig 12 alkalommal jelölte ki saját számításai alapján az úgynevezett veszélyességi zónákat. De ezek leginkább nem hivatalos ajánlásnak tekinthetők, mivel – mint azt az Átlátszó megtudta egy katasztrófavédelmi szakembertől – a zónák határát az iparbiztonsági hatóságnak a saját szoftverével kell kiszámítania, és az önkormányzatnak kell végrehajtania a kijelölést.

A gödiek tehát az elmúlt hat év sorozatos gyárbővítései alatt csupán a Samsung saját számításai alapján tudták nagyjából megállapítani, a gyár veszélyzónájában élnek-e vagy sem

– ami egyébként nem egyszerű feladat: ember legyen a talpán, aki képes megfejteni a szakmai nyelven íródott biztonsági jelentésekben szereplő képletek és ábrák alapján, pontosan milyen kockázatokra számíthat különféle baleseti forgatókönyvek esetén.

Emlékezetes eset, amikor a Samsungnak dolgozó kockázatelemző cég ügyvezetője egy 2018-as közmeghallgatáson a lakosság kitartó kérdezősködésének hatására végül elmagyarázta az akkor éppen aktuális számításukat, miszerint a – fél órás szabadban tartózkodás esetén – 10 százalékos halálozási zónába beleesik a lakott terület több háztömböt felölelő része is. Ettől kicsit sem lett szimpatikusabb a beruházás a helyieknek, tiltakozásuk ellenére azonban a gyár azóta is folyamatosan újabb épületekkel, veszélyesanyag-tározókkal, nagyteljesítményű kazánokkal, éjjel-nappal zúgó hűtőtornyokkal, gyártósorokkal bővül.

Tiltakozni ráadásul azóta már sokkal kevesebb eszközzel lehetséges, a fent említett, nyomásgyakorlással kicsikart válaszadásra például már egyáltalán nincs lehetőség, amióta a közmeghallgatásokat a köz tényleges jelenléte és meghallgatása nélkül tartják meg az önkormányzatok és a hatóságok, utóbbiak pedig újabban visszatartják tényfeltáró újságírók elől a közadatokat.

A dolog menete látszólag nem lenne olyan bonyolult: a hatóság kijelöli a veszélyességi övezeteket, erről határozatot küld az önkormányzatnak, amely ezután belefoglalja az övezeteket a településrendezési tervbe, a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket pedig ezekhez igazítják.

Mint arra az Átlátszó felhívta korábban a figyelmet, ennek a fontos, törvény által előírt lakosságvédelmi eszköznek a végrehajtása nemcsak az önkormányzat felelőssége. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet szerint ugyanis az iparbiztonsági hatóságnak nemcsak ellenőriznie kell a végrehajtást, hanem azt is vizsgálni kell, hogy kellő mértékben vették-e figyelembe a településrendezési tervezés során a károsító hatásokat. Amennyiben pedig ez nem történt meg, akkor „a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét”.

Ám úgy tűnik, hogy az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló iparbiztonsági hatóság az elmúlt hat évben nem foglalkozott azzal, hogy legyenek kijelölt veszélyességi övezetek. Hiszen a hatóság 2018 novemberében elvileg kijelölte a veszélyességi övezeteket a Samsung-üzem környezetében, az erről szóló határozatát pedig megküldte az akkor még fideszes vezetésű gödi önkormányzatnak, de az nem módosította a településrendezési tervet.

Vagyis az övezetek hivatalosan továbbra sem léteznek, és ez azóta sem tűnt fel a hatóságnak.

Az illetékesek egymásra mutogatnak: az Átlátszó által felkeresett gödi jegyző szerint azért nem jelölték ki a gyár által potenciálisan veszélyeztetett területeket, mert 2020-tól a Pest megyei önkormányzathoz kerültek a Samsunggal kapcsolatos felelősségi körök, amikor a kormány létrehozta a különleges gazdasági övezetet.

Érdemes megjegyezni, hogy a veszélyes területeket már 2018-ban ki kellett volna jelölnie az akkor még fideszes vezetésű gödi önkormányzatnak, majd 2019-ben az ellenzéki összefogás került hatalomra, amely legalább foglalkozott a lakosság védelmével – létrehozott például egy intézkedési tervet arra az esetre, ha súlyos ipari baleset történne a Samsung-gyárban –, de szintén nem módosította a településrendezési tervet. A megyei önkormányzat pedig, úgy tűnik, inkább csak a kormány által hozzá irányított Samsung-adó felett őrködött, a gödiek biztonsága felett kevésbé. Ugyanis ez a testület sem intézkedett az ügyben.

Ha nem lenne elég nyomós érv, hogy a gödiek biztonságát szolgáló intézkedést hét éve meg kellett volna tenni, és folyamatosan a gyár bővüléséhez kellett volna igazítani, most – már csak a jegyző érvelése alapján is – itt lenne az ideje, hogy a gödi önkormányzat lépjen az ügyben. Hiszen a különleges gazdasági övezeteket december közepén eltörölte az országgyűlés, a Samsung területe újra Gödhöz tartozik.

A visszacsatolást Kammerer Zoltán exolimpikonból lett gödi polgármester – igencsak megkérdőjelezhető módon – személyes sikerének tekinti. De amilyen ünnepélyesen kommunikál – saját meglátása szerint polgármesteri pályafutása legnagyobb sikeréről – Kammerer, olyan mélyen hallgat a veszélyességi zónákról, holott az önkormányzatnál pattog a labda.

Ráadásul nemrég konkrétan a képviselő-testület elé is került az ügy, miután a Göd-ÉRT Egyesület két önkormányzati képviselője, Szaszkó Andrea és Szegedi Ákos előterjesztést nyújtottak be a veszélyességi övezetek kijelöléséért, de azt a polgármester napirendre se vette. A homályos biztonsági helyzet tisztázása azért is egyre sürgetőbb, mert a január 13-i Magyar Közlöny szerint Gödöt II-esből I-es, tehát a legmagasabb szintű katasztrófavédelmi besorolásba helyezte át Pintér Sándor belügyminiszter – amihez különösebb indoklást ugyan nem fűzött, de minden bizonnyal nem független a döntés a gigantikus akkugyár jelentette veszélyektől (erre utalnak egyébként a katasztrófavédelmi törvény sorai is). Katasztrófavédelmi besorolást minden egyes település kap a helyben számításba vehető kockázatok alapján, amit pl. üzem, veszélyes üzem, az ivóvízbázis sérülékenysége, a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége, árvíz, atomerőmű, veszélyes katonai objektum (és még rengeteg minden) jelenthet a lakosságra és a környezetre. Egy-egy település veszélyességét egy úgynevezett kockázati mátrix alapján számítják ki, a három lehetséges besoroláshoz pedig a különféle intézkedéseket is előír a törvény, így például az I-es kategóriába tartozó gödieket immár évente egyszer aktívan tájékoztatni kell a veszélyekről és arról, mi a teendő katasztrófa esetén. Kammerer minderről egyelőre szintén nem tájékoztatta a lakosságot.