Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Óvatos duhajkodás a kiskapukkal bejelentett minimálbér-emelés

Az elmúlt évekhez képest idén már november vége előtt sikerült aláírnia a jövő évi minimálbér-emelésről szóló megállapodást a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek. Sőt a szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) képviselői a miniszterelnök jelenlétében a 2026-os és 2027-es évre szóló emelés mértékéről is megállapodtak, így három év múlva 40 százalékkal keresnek majd többet a legalacsonyabb keresetű dolgozók mint ma. Azonban a hároméves megállapodásba került több kiskapu is: a Mérce által megkérdezett szakértő szerint amíg a jövő évre tervezett 9 százalékos emelés tartható és valós lépés lehet az elmúlt évek magas inflációja miatt elértéktelenedett fizetések reálértékének rendezése felé, addig az azt követő évek 13, illetve 14 százalékos emelése már nem áll ennyire szilárd alapokon. A pénteken bejelentett minimálbér-emeléssel kapcsolatban Büttl Ferenc közgazdászt kérdeztük.

Jövőre 7 százalékkal növelik a garantált bérminimumot és 9 százalékkal a minimálbért, ez utóbbinál 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékos emelést vállaltak a munkáltatók. Az aláíró felek hétfőn közölték azt is, hogy amennyiben a makrogazdasági környezet, a GDP vagy a bérek átlagos mértékének alakulása változik, akkor ezt a megállapodást újratárgyalják, és elvégzik a szükséges korrekciókat – írja az MTI. 

A hírügynökség beszámolója szerint a hároméves bérmegállapodást Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Karmelitában, Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP) elnöke, Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök írta alá. Utóbbi az aláírást követően úgy fogalmazott, a megegyezés arra a koncepcióra épül, hogy a világnak és azon belül Európának sikerül 2025-öt „békeévvé” tenni, és a gazdaság fejlődése is egy „békeévben” elvárható ívben alakul. 

A miniszterelnök kifejtette, a bérmegállapodás ezen az optimista forgatókönyvön alapul, de „adódhatnak nehézségek”, ezért a megegyezésbe egy felülbírálati záradékot iktattak be, így „ha mégsem erre kanyarodik a világ”, akkor a megállapodásokat ennek megfelelően módosítani kell.

A VOSZ főtitkára Portfolio megkeresésére elmondta, a béremelési megállapodás ambiciózus, főleg az elmúlt 2 év gazdasági fejleményeit tekintve. „A tavalyi recesszió és a magas infláció szétzilálta a gazdaságot, így tulajdonképpen kompenzációt kapnak a munkavállalók” – mondta Perlusz László, azt hangsúlyozva, hogy „az emelést a cégek többsége ki tudja gazdálkodni. Nagyon fontosnak tartjuk azonban, hogy ne feszítsük tovább a húrt a cégek gazdálkodásában”.

A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert az aláírás után kiadott közleményében úgy fogalmazott, jelenleginél kiszámíthatóbb gazdasági környezetben is kockázatos a feleknek 3 évre előre kőbe vésni a béremelési számokat, a szakszervezetek mégis többet reméltek a most kialkudottnál. De hozzátette azt is, szerintük az egyezség egy nagyon jó célt szolgál, és ilyen mértékű emelésről nem lett volna szó, ha nem létezik a korábban említett európai minimálbér direktíva, amelyet a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni 

Büttl Ferenc a Mércének elmondta, szerinte a jövő évre tervezett 9 százalékos emelést tudja teljesíteni a kormány, az az előre belengetett opciók közül az egyik legalacsonyabb. Így az azt követő két évben újratárgyalás mellett bejelentett emelésekkel együtt leginkább „óvatos duhajkodásként” tekinthető.

„Az, hogy beépítésre került az újratárgyalás lehetősége, azt mutatja, hogy jelentős bizonytalanság van a makrofeltételek, így a tervezett növekedés, infláció, forint-euró árfolyam körül. A munkaadók, a cégek, tulajdonképpen azt mondták, hogy »hát gyerekek, most a papír mindent elbír, beírjuk a 13 és a 14 százalékot« amikhez az optimista verzió kell, hogy teljesüljön a következő években. A személyes véleményem az, hogy ’25 végén ez újra lesz tárgyalva, és nem lesz ’26-ban 13 százalék, hanem annál alacsonyabb emelés lesz”

– fogalmazott Büttl. A szakértő szerint ugyan ezzel az emeléssel eléri a kormány, hogy az elmúlt időszakban megígért 400 ezer forint közelébe emelje a minimálbért, viszont a korábban emlegetett 1000 eurós határ eléréséhez nem biztos, hogy ez elegendő lesz. Főleg annak tükrében, hogy a jelenleg rekordokat döntő 410 forint körüli árfolyam nem valószínű, hogy jelentősen csökken a következő években.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyit ér a hétfőn bejelentett emelés a fizetések – elmúlt évek inflációja nyomán – csökkenő reálértékére nézve, Büttl elmondta, hogy a 2023-as éves inflációs mutatót összevetve a minimálbérrel azt lehet mondani, hogy az veszített a reálértékekből, mivel tavaly 16 százalékos emelés mellett 17,6 százalék volt az infláció. De mivel az élelmiszerinfláció ennél jóval nagyobb volt, és akik minimálbéren vagy akörül kerestek, azok számára nem 1,6%-kal csökkent a keresetük reálértéke, hanem ennél jóval nagyobb mértékben.

Ezzel szemben az idei évben már az élelmiszerinflációval számolva is lehet egy enyhébb rendeződés, a reálérték csökkenésben visszafordulás, ami után a 2025-ös évben akár a 3 évvel ezelőtti szinthez is visszatérhet a bérek reálértéke.

Büttl kiemelte azt is, hogy amíg a munkáltatói oldal gyakran azt hangsúlyozza, hogy a termelékenység növelésével tudnának többet fizetni, azzal szemben az látszik, hogy a magyarországi bérhányad jelentősen elmarad a nyugat-európaitól.

„A megtermelt érték kapcsán tudni kell, hogy osztozkodás van a tőketulajdonosok és a munka között. Azt, hogy a munka mennyit kap ebben az osztozkodásban, úgy hívjuk, hogy bérhányad. Abban, hogy Magyarországon mekkorák a keresetek, beleértve a minimálbért is nem csak az van, hogy kisebb a termelékenységünk, hanem az is benne van, hogy bizony a nyugat-európai országokkal összehasonlítva nálunk ez a bérhányad sokkal alacsonyabb. Jelenleg 40 százalék fölött van valamivel, míg Ausztriában, Németországban, Angliában, Spanyolországban, ez 50 százalék feletti értékek.

Tehát egyszerűen az osztozkodásban a munka az kevesebbet kap 100 egységnyi megtermelt termékből vagy 100 egységnyi értékből”

– fejtette ki Büttl, aki szerint ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon a munkavállalók szervezettsége rendkívül alacsony, így nem tudnak magasabb béreket kiharcolni a dolgozók. Változtatni ezen a helyzeten elsősorban azzal lehet a szakértő szerint, ha a dolgozók csatlakoznak a szakszervezetekhez.

Kiemelt kép: X.com/Kovács Zoltán