A helyi civilekből álló Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace a minap demonstrációt tartott Gödön, később pedig ellenzéki pártaktivisták és gödi lakosok ülősztrájk keretében állták el egy időre a gödi Samsung bejáratát, hogy így tiltakozzanak az akkumulátorgyár környezetvédelmi szabályokat be nem tartó működése ellen. A tiltakozás apropója az volt, hogy a bíróság halasztó hatály alá vonta a gyár tavaly decemberben kiadott környezetvédelmi engedélyét, azaz megtiltotta a környezethasználatot a gyár számára addig, amíg a Göd-ÉRT Egyesület által indított per le nem zajlik.

Immáron tehát hivatalosan is törvénytelenül üzemel a gyár a civilek szerint, a Samsung mégis folytatja a termelést, az azt elvileg megtiltó bírósági végzést pedig nem hajtják végre.

A gödi civilek azért támadták meg a bíróságon a Samsung környezethasználati engedélyét, mert annak kiadása álláspontjuk szerint jogsértő módon történt, és a hatóság ezzel szabad utat adott az üzem további környezetszennyező működésének.

A civilek és ellenzéki politikusok blokádját követően a környezetvédelmi engedélyt kiadó Pest Vármegyei Kormányhivatal is megszólalt. Szerintük nem igaz, hogy a környezetvédelmi engedély bírósági halasztó hatály alá helyezése azt jelentené, hogy „a gyár teljes működését” fel kell függeszteni, a bírósági döntés „csak egyes korlátozásokat” ír elő.

„A bíróság döntése a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni, hanem azt, hogy azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges. Így elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni” – írja a kormányhivatal.

Telefonon felkerestük a kormányhivatallal szemben pert indító környezetvédelmi civil szervezet, a Göd-ÉRT Egyesület tagját, Bodnár Zsuzsát, hogy kikérjük a véleményét a kormányhivatal közleményéről.

Bodnár rövid véleménye szerint  „ez egy vicc”, és ezt az álláspontját hosszabban is megindokolta, alátámasztotta nekünk.

„Ennek a gyárnak decemberben kiadtak egy környezethasználati engedélyt, abban benne van, hogy mire adták ezt ki. Ezt nem csak a hőtermelő kazánokra, hanem a magára az akkumulátorgyártásra is kiadták” – fejti ki Bodnár. A kormányhivatal álláspontja szerint a bírósági döntés értelmében a gyárnak csupán a hőkazánok és egyéb tevékenységek működését kellene korlátozni. A Göd-ÉRT ezzel nem ért egyet, szerintük az engedély a teljes termelésre vonatkozik.

Egyetért velük a Greenpeace is, amely így reagált a kormányhivatal közleményére:

„Azoknak a gyáraknak, amelyeknek nincs szükségük egységes környezethasználati engedélyre, szükségük van egy olyan kormányhivatali dokumentumra, amely igazolja, hogy nincs jelentős hatásuk a környezetre. A Samsung-gyárra korábban kiadott ilyen vonatkozású engedélyek azonban hatályukat veszítették az egységes környezethasználati engedély kiadásával. Amennyiben az egységes környezethasználati engedély csak egyes kiemelt üzemegységekre irányul, akkor az üzem többi kibocsátó forrására külön eljárásban kiadott határozatban kell engedélyt adni és ezekben kell – a zajra, a légszennyező anyagokra, stb. –  a kibocsátási határértéket is megállapítani. Ilyen engedélye azonban a Samsung-gyárnak nincs.”

A zöld szervezet szerint a kormányhivatal látszólag választ ad a Samsung működésével kapcsolatos jogi kérdésekre, de valójában állásfoglalásával több szempontból is félreértelmezi a vonatkozó jogszabályokat. Ők is úgy vélik, ez a helyzet a kazánokra vonatkozó értelmezésével is, amelyekhez a kormányhivatal állításával szemben szerintük így is, úgy is szükség van környezethasználati engedélyre.

A kormányhivatal ráadásul feltűnően említést sem tesz arról, hogy a Samsung jelenleg szabálytalanul használ rengeteg – egyébként magzatkárosító hatású – NMP oldószert.

A decemberben kiadott engedély is megállapította, hogy a gyár 200 tonna fölötti mértékben használ NMP-t, és tudvalévő az is, hogy csak 2022-ben jóval 200 tonna fölött, mintegy 14 ezer tonna mennyiségben használt az oldószerből. Ezt elvileg nem tehetné meg egységes környezetvédelmi engedély nélkül, amelyet a bíróság viszont halasztó hatály alá vont.

Bodnár szerint a kormányhivatal abban bízhat, hogy a decemberi engedélyt öt évvel megelőző, 2020-as engedély még azt állította, hogy a gyárnak „nincs jelentős környezeti hatása”, és ehhez az jogi állapothoz vissza lehet térni. Azonban ez sem lenne szabályos, hiszen a magyar törvények szerint „ha kiadnak egy engedélyt, az azt is jelenti, hogy a korábbi engedélyek nem érvényesek”, fogalmaz Bodnár Zsuzsa.

A Göd-ÉRT Egyesület a gyár működésének kezdetétől, 2018 óta kifogásolta, hogy a gödi Samsungnak nincs környezethasználati engedélye. Az engedély hiánya nem csak a már meglévő termelés miatt volt problémás, hanem egyben azt is jelentette, hogy a Samsung anélkül bővíthette a gyárát az elmúlt négy évben, hogy a hatóságok felülvizsgálták volna az engedélyről szóló döntésüket.

„Szóval hagyták, hogy nyugodtan szennyezhessen a gyár úgy, ahogy akar” – foglalta össze a helyzetet Bodnár. Szerinte decemberben azért kaphatta meg mégis ezt az engedélyt a gyár, mert „már muszáj volt”.

„Miután már az összes gyárnak, a debreceninek és az iváncsainak is van ilyen engedélye, már nem tudták húzni, hogy ne adjanak ki engedélyt a gödi gyárnak.”

A decemberi engedély kikötötte azt is, hogy a jövőben zajcsökkentő intézkedéseket kell végrehajtania a gyárnak. A kormányhivatal azonban csak két zajforrás működését függesztette fel az éjszakai órákra, ami a Göd-ÉRT Egyesület szerint annyit ért, mint „halottnak a csók”. A Samsung-gyár továbbra is annyira hangos, hogy a környéken élők sok esetben a saját kertjükben, erkélyükön sem tudnak kint tartózkodni az esti órákban, és sokaknak zavarja az alvását nemcsak nyitott, de a gyárhoz közelebb eső házakban csukott ablak mellett is. 

A környezetvédő szerint nem valószínű, hogy a kormányhivatal végrehajtaná a bírósági végzést, ezért a Göd-ÉRT abban reménykedik, hogy a várhatóan hosszú bírósági tárgyalás során újabb törvénytelenségek kerülnek napvilágra. A perhez időközben a Samsung és a katasztrófavédelem is csatlakozott. „Mi mindent megteszünk, hogy folyamatosan felhívjuk a nyilvánosság figyelmét: az üzem szabálytalan működése súlyos kockázatot jelent a környezetre és az emberek egészségére.”

A két civil szervezet a jogértelmezési problémák mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányhivatal, mint illetékes környezetvédelmi hatóság továbbra sem tisztázta, hogyan került a Samsung által is használt városi kommunális szennyvízcsatornába NMP; miként kerülhetett szintén NMP a gödi talajvízbe, amit helyi kutakból mutattak ki 2022 tavaszán, és hogyan fordulhatott elő, hogy 2021-ben 81 tonna NMP oldószer kerülhetett a levegőbe a gyárból, amely a 2024-es érvényes kibocsátási határérték 75-szöröse.