Ismét beláthatatlan messzeségbe került az ítélethozatal a Debrecen melletti CATL akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét megtámadó civilek és magánszemélyek ügyében – írja a 24.hu. A lap összesítése szerint a csütörtökön tartott harmadik tárgyaláson a vállalat ügyvédje felvetette a felperesek perindítási jogának felülvizsgálatát és azt állította, hogy valójában nem a civilek, hanem egyes politikai pártok akarják érvényesíteni az érdekeiket a bíróságon. Mivel az ügyvéd szerint az MSZP és az LMP finanszírozza a felperesek perköltségeit, amit tilt a törvény.

A bírói tanács elnöke bejelentette, úgy ítéli meg, valóban szükség van arra, hogy tisztázzák, a felperesek a gyár körüli hatásterületen élnek vagy tevékenykednek-e – ennek tisztázása a felpereseket terheli, és nekik kell javaslatot tenniük egy olyan szakértőre, aki megvizsgálja, meddig tart a jogszabályok alapján az akkugyár hatásterülete. Így a felpereseknek

tizenöt napon belül egymillió forint szakértői előleget kell előteremteniük, vagy költségmentességi kérelmet adhatnak be

– írja a Debreciner. A döntéssel kapcsolatban a civilek ügyvédje, Litresits András úgy fogalmazott:

az újabb szakértői vizsgálat minimum fél évvel, de akár egy évvel is elodázhatja a per lezárását.

Szerinte az is elképzelhető, hogy külföldi szakértőt kell majd kirendelni, mert félő, hogy Magyarországon nem is lesz olyan ember, aki elvállalja ezt az ügyet – számolt be a 24.hu.

A cég ügyvédje az elmúlt időben hírhedté vált veszélyes oldószerről, az NMP-ről azt közölte, annak „használata nem ördögtől való dolog”, hiszen más iparágakban is széles körben elterjedt vegyszerről van szó, ezért „nem a CATL lesz az egyetlen, amely használja.” Az anyaggal kapcsolatban a legutóbbi, januári tárgyalási forduló során alakult ki komolyabb vita, akkor a bíróságon a civil szervezetek volt és jelenlegi tagjait képviselő ügyvéd kifejtette, szerinte az alperesek könnyelműen kezelik az akkumulátorgyártás során használt súlyosan környezetszennyező, magzatkárosító hatású oldószer ügyét. A Debreciner beszámolója szerint akkor feltették azt a kérdést is, hogy miért nem írja elő a kormányhivatal olyan technológia alkalmazását, amely használatával az oldószer egyáltalán nem kerülhetne be a szennyvízbe.

Mind az ügyvéd állítása, miszerint nem csak Debrecenben használnának ilyen vegyszert, mind pedig a civilek aggodalma helytálló, hiszen éppen az év elején derült ki, hogy

a Samsung gödi akkumulátorgyára nagy mennyiségű mérgező hatású oldószert (a szóban forgó NMP-t) bocsátott ki a levegőbe az elmúlt években.

Amint arról mi is beszámoltunk az Átlátszó tudósítása alapján, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adataiból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése: az elektróda-gyártás során használt mérgező, belélegezve magzatkárosító hatású szerves oldószer kibocsátott mennyisége különösen aggasztó. Ebből 88 tonna került a levegőbe 2019 és 2022 között a – nemrég tíz évre előre környezethasználati engedélyt kapott – Samsung gyárából, ami sokszorosa a törvényileg elvileg engedélyezett mennyiségnek.

A Samsung-gyár számára 2023 nyarán írtak elő környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást, melynek része egy úgynevezett hatásvizsgálati dokumentáció, ami azonban a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségéről nem ad információt. Ez önmagában is aggasztó, ahogy az se ad sok okot bizalomra, hogy a felülvizsgálat a Samsung saját maga által végeztetett és benyújtott mérésekre hagyatkozott – maga a környezetvédelmi hatóság semmilyen vizsgálatot nem végzett. A Samsung által végeztetett mérések szerint pedig a légszennyező anyagok kibocsátása nem haladta meg az előírt határértékeket.

Csakhogy kiderült az is, hogy a gödi akkugyárban nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re.

Annak ellenére ugyanis, hogy rendelet mondja ki, hogy a „rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz” esetén a kibocsátási határérték 2 mg/m3, a gödi gyárban az NMP-t kibocsátó minden légszennyező pontforrásra 150 mg/m3 kibocsátási határértéket engedélyeztek a hatóságok (tehát a hivatalos határérték hetvenötszörösét!). Csak 2021-ben 81,4 tonna NMP került a levegőbe, a rövid idő alatt kikerült óriási mennyiségre egyelőre nincs magyarázat, annyi viszont bizonyos az Átlátszó által megkérdezett szakértők szerint, hogy vízben nagyon jól oldódó anyag a gyár által kibocsátott jelentős mennyiségű vízgőzzel, illetve a csapadékkal együtt nagy távolságokba is eljuthatott.

Mindezek fényében továbbra sem tűnik megnyugtatónak a vállalat NMP kapcsán mutatott bagatellizáló kommunikációja, a jogosnak tűnő lakossági aggodalmakra és kérdésekre.