Sztrájkbizottság alakult a kecskeméti Mercedes gyárban, miután a szakszervezet és a cégvezetés csaknem fél év alatt sem tudott megegyezni a dolgozók béremeléséről, adta hírül Facebook-oldalán a Vasas Szakszervezeti Szövetség, ami a kecskeméti Mercedes-dolgozók jelentős részét is képviseli.

A szakszervezet beszámolója szerint a „Vasas legfontosabb követelései 

• 14%-os emelés 2024-re, 
• 12% 2025-re, valamint 
• mindkét évben béren kívüli juttatásként 600.000 forint cafetéria, 
• a vakációs juttatás 500.000 forintra emelése, 
• kilométerenként 40 forintos bejárási támogatás és 
• 8 olyan nap szabadság, amivel a munkavállalók rendelkezhetnek. 

A Vasas ragaszkodik a legfeljebb 1 éves munkaidőkerethez is.”

A Mérce telefonon érte el Kovács-Besenyi Kittit az MBMH Vasas Alapszervezetének vezetőjét.

Kovács-Besenyi elmondta lapunknak, hogy a béremelési követeléseik valamennyi dolgozóra, így a termelésben és az irodai munkakörökben foglalkoztatottakra is kiterjednek és differenciálatlanok, tehát a dolgozók egységesen kapnák meg a 14 valamint 12 százalékos alapbérfejlesztéseket, illetve a fenti béren kívüli juttatásokat és a további követelésekben megfogalmazottakat.

A kecskeméti Mercedes dolgozóinak szervezettsége jelenleg nagyjából 30 százalékos – ugyanakkor mivel kollektív szerződésben rögzítendő követelésekről van szó, az eredmények valamennyi dolgozóra vonatkoznak majd. Jelenleg folyik a sztrájkhajlandóság felmérése, ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a szakszervezeti tagság vehet részt benne, hanem valamennyi dolgozó. Mint Kovács-Besenyi elmondta, a legutóbbi, 2016-os sztrájk idején 77 százalékos volt a sztrájkhajlandóság, ekkor 7 helyett 10 százalékos béremelést sikerült kiharcolniuk.

A nyomásgyakorlás menetrendjével kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy a törvényi keretek betartásával megtartandó kétórás figyelmeztető sztrájk 2-3 héten belül várható. Ennek eredményétől függ, hogy mi lesz a következő lépés, legutóbb már ezután sikerült eredményeket elérnie a Mercedesnél a Vasasnak. Kérdésünkre elmondta, hogy a – többek között a németországi Mercedesnél működő – IG Metall társszakszervezettel napi szintű kapcsolatban vannak, és szolidaritási támogatást is várhatnak tőlük.

A cég jelenleg arra hivatkozik a tárgyalóasztalnál, hogy ilyen mértékű bér- és juttatásfejlesztést nem engedhet meg magának, miközben jelenleg is zajlik a gyárbővítés – ami újabb dolgozók felvételével fog járni nagyjából kétéves távlatban.

Ugyanakkor mint Kovács-Besenyi kiemelte, ezen nehézségek megoldása nem indok arra, hogy a cég a munkásokon verje le a költségeket.

„Ez a cég oldala, a cég felelőssége, hogy megoldja az átszervezéseket. Szakszervezetként a mi felelősségünk a munkavállalók megélhetését biztosítani. A munkavállalók és a tagságunk mögött embereket, családokat látunk. És a mi felelősségünk, hogy őket megfelelően tudjuk képviselni”

– fejtette ki a szakszervezeti vezető.

A kecskeméti Mercedesnél gyártanak autókat – tehát amiket kivisznek a szalonba, és már lehet is használni őket – de beszállítói tevékenységet is végez a cég további gyárai számára, amik Európa más pontjain végszerelik a kocsikat, többek között kecskeméti alkatrészek beépítésével. Ezáltal egy esetleges leállás a cégcsoport ellátási láncaiban is zavart okozhat.

A cégcsoportot egyébként nem kell félteni. Mint 2024 február 22-én közzétett 2023-as pénzügyi kimutatásukból kiderül, 19,7 milliárd eurós (2022: 20,5 milliárd euró) kamat- és adófizetés előtti csoportszintű nyereséget (EBIT) és 153,2 milliárd eurós (2022: 150,0 milliárd euró) árbevételt könyvelhettek el.

A nagy multinacionális cégek egyébként épp azért telepítenek gyárakat az EU perifériájára – így például Magyarországra – mert itt a költségeik az olcsóbb munkaerő, a lazább munkavédelmi és környezetvédelmi szabályozások valamint a kedvező adókörnyezet miatt jóval alacsonyabbak mint az Unió centrumában. Az itt megtermelt profitok jelentős részét viszont – épp a felsorolt, alacsony költségeket lehetővé tévő körülményeknek köszönhetően – kivihetik az országból, így végső soron a tulajdonosok profitálnak belőle.

A kecskeméti gyárban legutóbb 2019-ben feszült egymásnak látványosabban a szakszervezet. Ekkor – mint az év szakszervezeti küzdelmeinek tanulságait értékelő cikkünkben írtuk – a dolgozók sztrájk nélkül értek el 2019-re 22 százalékos, 2020-ra 13 százalékos béremelést.