Egyértelműségi problémákra hivatkozva újra megsemmisítette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezetői által kezdeményezett oktatási népszavazásról szóló kúriai végzést az Alkotmánybíróság (Ab) – derült ki az Ab honlapjára feltöltött határozatból kedden, amelyet elsőként a HVG vett észre. Ezzel a taláros testület másodszor is kimondta: nem lehet referendumot tartani a helyi tantervekre és az óraszámok csökkentésére vonatkozó kérdésekről sem, pedig azokat a Kúria kétszer is hitelesnek ítélte. Így jelen állás szerint tovább várat magára egy olyan országos népszavazás kiírása az Orbán-kormányok 2010 óta tartó időszakában, amelyet nem a kormány vagy a kormányzó pártok kezdeményeztek. A PSZ Mércének nyilatkozó elnöke szerint nevetséges, hogy az Alkotmánybíróság szerint a választópolgárok nem értik, mit jelent a heti óraszám csökkentése.

Mint arról a Mércén is írtunk korábban, a Pedagógusok Szakszerveztének alelnöke, Gosztonyi Gábor és elnöke, Totyik Tamás tavaly márciusban olyan egyéni országos népszavazási kezdeményezéseket nyújtott be a Nemzeti Választási Irodához, amelyek a hazai közoktatás szakmai részleteit érintik. Május elején az Nemzeti Választási Bizottság még arra hivatkozva elutasította a népszavazási kérdések hitelesítését, hogy azok nem elég egyértelműek. A benyújtók felülvizsgálati indítványa nyomán a Kúria június végén megváltoztatta az NVB döntését. A rendes bíróságok legfőbb szerve szerint igenis kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására. A Kúria az ötből két kérdést ítélt egyértelműnek, ezeket jóvá is hagyta:

1. Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?

Az Alkotmánybíróság azonban júliusban megsemmisítette a hitelesítő végzést, mivel úgy vélte, a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedik az egyértelműség fogalmán. Szerintük „a kompetens választópolgár fogalma önellentmondás, mert a >>kompetens<< szó jelentése túlmutat az átlagos tájékozottságon. Továbbá kiüresíti a népszavazási kérdés egyértelműségének vizsgálatát azzal, hogy lényegében azt rögzíti, hogy bármely – az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó – népszavazási kérdés tekintetében kompetensnek, hozzáértőnek kell tekinteni a választópolgárokat” – írta le akkori megsemmisítő határozatában az Ab.

A bírói szerv ezután novemberben ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. A Kúria tehát második alkalommal igyekezett az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve jóváhagyni – azaz formálisan  kivonta az érvelésből az ún. kompetens választópolgár elvét –  a népszavazási kérdéseket. 

Az Alkotmánybíróság azonban most rácáfolt a Kúriára és a tavaly év végén még a népszavazás ügyében optimistának mutatkozó szakszervezeti vezetőkre: úgy határozott, hogy újra megsemmisíti a Kúria döntését, egyúttal meg is feddte a legfelső bírói testületet, mert az a megismételt eljárás során szerintük nem vette figyelembe az Ab nyári határozatában közölt iránymutatást, és megismételte azt az érvelését, amelyet az Ab egyszer már kifejezetten alaptörvény-ellenesnek nyilvánított.

Az Ab keresztülhúzta a Kúria azon érvelését is, miszerint „a (népszavazási) kérdés hitelesítése során sem azt kell vizsgálni, hogy a választópolgárok értenék-e a kérdést, és átlátnák annak hatásait, ha most vasárnap lenne a népszavazás, hanem hogy egy intenzív és érdemi kampányidőszakot követően értenék-e azt, és átlátnák-e hatásait”. Az Alkotmánybíróság ezt a kúriai jogértelmezést is kifejezetten alaptörvény-ellenesneknyilvánította, megállapítva, hogy „a Kúria jogértelmezése a népszavazási kérdés egyértelműségének idődimenzióját tágítaná ki, áthelyezve az egyértelműség követelményét egy jövőbeli időpontra, azaz a kérdésnek nem kellene ab ovo egyértelműnek lennie a hitelesítéskor, hanem csak a kampányidőszakot követően, a szavazás napján.”

Nevetségesnek tartja az Alkotmánybíróság indoklását Totyik Tamás PSZ-elnök, akit szerdán telefonon értünk el. A kérdések egyik benyújtója így kommentálta a döntést:

„Továbbra is infantilizálja a társadalmat az Alkotmánybíróság. Én azért azt nevetségesnek tartom, hogy a választópolgár ne rendelkezne elegendő ismerettel abban a tekintetben, hogy a tanulóknak az óraszámát heti három órával csökkentsék.”

Totyik szerint a szakszervezetnél tisztában voltak azzal, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy semmilyen körülmények között ne legyen népszavazás ezekben a kérdésekben. A szakszervezeti vezető újfent rámutatott arra a tényre is, hogy a megsemmisített kúriai határozat a kormány 2022 áprilisában ténylegesen megtartott, gyermekvédelminek nevezett népszavazása kapcsán alkalmazott egyértelműségi követelményeket vette figyelembe a mostani végzésénél is. 

„Ez kettős mérce az Alkotmánybíróság részéről”

– fogalmazott a PSZ elnöke.

Felbukkant a jogi procedúrában egy új motívum is: a Ab-hez egy magánszemély – egy iskolás gyermek szülője – által, a második felülvizsgálati körben benyújtott panasz azt is nehezményezte, hogy a Kúria nem vizsgálta, milyen hatással lenne a tanulók, illetve az ő családtagjaik művelődéshez való jogára az, ha az óraszámok csökkentésére kiírt népszavazás az „igen” szavazatok győzelmével zárulna. Ugyan jogi jelentősége ennek az aspektusnak nincs, mivel a panasznak ezzel a részével az Ab nem foglalkozott érdemben, ugyanakkor Totyik Tamás kérdésünkre megjegyezte, hogy a gyerekek terhelésének csökkentésével éppen, hogy nem sérülne a tanuláshoz való joguk.

Totyik Tamás érdeklődésünkre elmondta: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára viszik tovább az egyértelműség fogalmán újfent elvérzett népszavazási kezdeményezésük ügyét. Emelett a népszavazási kérdéseik szempontjait idehaza szeretnék érvényesíteni az új Nemzeti Alaptanterv kialakításánál. 

„Egyértelműen menni kell tovább, mert itt lesz a nyakunkon a az új Nemzeti Alaptanterv készítése, és pontosan ezeket a kérdésköröket érinti. Másodsorban pedig a diákok felé kutyakötelességünk az, hogy itt azért a munkaterhelésüket drasztikusan csökkenteni kell. A legfontosabb az, hogy a társadalmat végre megfelelő ismeretekhez juttassuk, hogy miért kell változtatni ezen a Nemzeti Alaptanterven” – mondta a PSZ elnöke arról, hogy hogyan próbálnak a továbbiakban érvényt szerezni követeléseiknek.

A Pedagógusok Szakszervezete a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével közösen jelenleg is sztrájktárgyalásokat folytat a kormányzattal, amelynek legfontosabb fejleményeiről ugyancsak be fogunk számolni a Mércén.