Átülteti a kiemelt beruházásokról szóló törvény szövegét a Fidesz a magyar építészetről szóló törvényjavaslatba, ennek következtében okafogyottá válik az LMP népszavazási kérdése is a kiemelt beruházási törvény visszavonásáról – írja közösségi oldalán az ugyancsak nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásként épülő debreceni akkumulátorgyár megépítése ellen küzdő mikepércsi civilek, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület.

A Mikepércsi Anyák posztja az építészeti törvény módosító csomagjához fűzött, Hende Csaba fideszes képviselő által december 7-én benyújtott további változtatások szövegére hivatkozik.

Eszerint hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény, és ezzel egyidejűleg egyes rendelkezései beépülnek a magyar építészetről szóló törvénybe.

A civilek értékelése szerint a módosítás jelentőségét az adja, hogy az elejét veszi a Kúria által november 28-án átengedett, az LMP által benyújtott népszavazási kérdésnek, amely kifejezetten a  2006. évi LIII.a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szólt. „Ha sikeres lett volna a népszavazás, az nagyban megnehezítette volna a kormány dolgát a kiemelt beruházások gyors megvalósítása területén”. (Mint az köztudott, a kiemelt beruhzásások mentesülnek a műemléki, környezetvédelmi és helyi építési szabályok alól.)  A MIAKÖ szerint a Fidesz a sikeres referendumot nem várhatta meg, így „egy csettintéssel” okafogyottá válik az LMP népszavazási kérdése.

„Így iktatják ki a nép véleményének zavaró jelenlétét, miközben jogilag marad minden a régiben… az akkumulátorgyárak pedig épülnek tovább”

– írják a civilek.

Mint ismert, november végén döntött a Kúria arról, hogy elméletileg lehetne népszavazást tartani annak a kiemelt beruházási törvénynek visszavonásáról, amely bár 2006 óta hatályos, arra támaszkodva leginkább az elmúlt években, a Fidesz kormányzása alatt vált intenzívebbé az akkumulátorgyárak és más nagyberuházások építési és környezetvédelmi szabályozásokat megkerülő Magyarországra telepítése. 

Arról, hogy maga az LMP okafogyottnak tekinti-e a népszavazást a legfrissebb törvénymódosítások tükrében, Csárdi Antalt, a párt országgyűlési képviselőjét kérdeztük; a politikus elismerte, hogy gyakorlatilag valóban semmis az eredeti kezdeményezés, és az elejéről kell kezdeni a procedúrát. 

„Most egy nagyon furcsa helyzet van, egy ilyen ex lex állapot. Ki fogják adni nekünk az aláírásgyűjtő íveket, és mi most keressük azt a kérdést, hogy az eredeti cél elérése érdekében hogyan tudjuk megtámadni azt az építészeti törvényt, amelybe gyakorlatilag integrálták a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, ráadásul úgy, hogy még további jogköröket vontak el az önkormányzatoktól”

Arra a kérdésünkre, hogy mindez lehetséges-e úgy, hogy ne kelljen az egész népszavazási kezdeményezési procedúrát előröl kezdeni, Csárdi Antal nemmel felelt.

„Biztos, hogy újra kell kezdeni. Ez úgy fog kinézni, hogy megfogalmazzuk a pontos kérdést, és ugyanúgy beadjuk a népszavazási kérdést; dönt róla az NVB, és hogyha elutasítja, akkor megyünk tovább a Kúriára, és ha a Kúria jóváhagyja, vagy az NVB, ha elkezdődhet az aláírásgyűjtés a népszavazás megtartása érdekében. De gyakorlatilag az egész procedúra az első lépéstől kezdődik”

– magyarázta az ellenzéki képviselő.

Az építészeti törvény módosítását várhatóan kedden este fogadja el az Országgyűlés, ahol 18 órától kezdődik a napirend szerint a határozathozatali blokk.

Az  októberben benyújtott építészeti törvényjavaslatnak már eredeti formájában is számos, ellenzéki pártok, illetve zöld és civil szervezetek által kifogásolt pontja volt. 

A Fidesz legújabb törvénymódosításával tehát folytatódni látszik az a tendencia, amely szerint a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás alatt egyetlen olyan országos népszavazás sem került kiírásra, amelyet nem a kormányzó pártszövetség vagy a kormány kezdeményezett. (Igaz, a keddi nap krónikájához ilyen tekintetben az is hozzátartozik, hogy Kósa Lajos fideszes képviselő saját személyes, elvi-szóbeli támogatását fejezte ki a Momentum által kezdeményezett, aktív eutanáziról szóló referendum engedélyezése mellett, amellyel Karsai Dániel alkotmányjogász küzdelmét kívánják támogatni.)