A pedagógus-szervezetek csak részeredménynek tartják, hogy a kormány döntése értelmében januártól béremelésre kerül sor az oktatási szférában: a nem szakképzésben dolgozó tanárok, tanítók havi bérezése a kormány szerint 32,2 százalékkal emelkedhet januárban, bár a részletek még nem ismertek. A kormányzati retorika az emelést továbbra is az EU-s pénzek (több mint tízmilliárd euró) 2024 elején esedékes átutalásához köti. Valójában kevés a bizonyíték arra, hogy a kettő összefügg, hiszen a béremelés-tervezet már a pénzek átutalásáról való döntés előtt elkészült. Orbán Viktor miniszterelnök év végi sajtótájékoztatóján pedig maga is elismerte, az EU-s pénzektől függetlenül is lenne tanári béremelés, csak akkor a most ígért 3 év helyett 6 év alatt valósulna meg. Megkérdeztük a sztrájkoló sofőrök szakszervezetét, mit gondolnak a tanárok küzdelmeiről, és ők mire számítanak az új évben.

Sztrájkok, tüntetések, emelés?

Az Egységes Diákfront január 4-én azt állította, hogy a béremelésre a szervezet által is szervezett, támogatott, sorozatos tüntetések, élőláncos akciók nélkül nem kerülhetett volna sor.

Noha a tüntetések sokszor a média érdeklődését is felkeltő módon tudták a közbeszédet befolyásolni (ilyen volt a nagy 2022. október 23-i tanártüntetés is), ennél még meghatározóbb lehetett a bérharcnak az a formája, amelyet a pedagógusok választottak.

Ez pedig nem volt más, mint a „polgári engedetlenségnek” nevezett, a béremelésért és a szabadabb munkakörülményekért folytatott, spontán munkabeszüntetések sorozata, amiben ugyan a pedagógus-szakszervezetek hivatalosan nem vettek részt, de mind ők, mind a Tanítanék Mozgalom támogatták azt. A dolgozók a tiltakozásnak ezzel a formájával – melyet a szervezett dolgozók vadsztrájkjaiként (wildcat-strike) is értelmezhetünk – a különböző akciónapokon 2022 folyamán olyan jelentős munkabeszüntetést értek el a közoktatásban, amely fittyet hányt a közalkalmazotti sztrájkra vonatkozó törvények előírásaira, és sokszor az elégséges szolgáltatás feltételeit is figyelmen kívül hagyta.

Az akciók nem csupán a média figyelmét voltak képesek fenntartani, de ennél szélesebb körben – vidéki iskolákban, szakiskolákban – is állandó témává tették a tanárok és tanítók helyzetét.

A kérdés most az, hogy ami a közoktatásban látszólag működött, lehet-e eredményes más állami szektorokban is? Ennek a bizonyos pudingnak a próbája minden bizonnyal a Volánbusz sofőrjeinek folyamatban lévő bérharca lesz.

A bérharcnak nincs alternatívája

Kétségkívül 2023 decemberének egyik legfontosabb magyarországi eseménye az volt, hogy a Volánbusz keretei között dolgozó, független szakszervezet (Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet – SZAKSZ) felhívása és szervezése nyomán, december 10-11. között addig példátlan, kétnapos sztrájkra került sor az állami cégnél. Noha a munkáltató eleinte titkolta, pontosan hány járat maradt ki a két nap alatt, később kiderült, a sztrájk minden második járatot érintett. 

Dobi István, a SZKSZ titkára a Mércének január 4-én elmondta, 

a sztrájk eddig december 1-je óta 134 átlépő tagot hozott a szakszervezetükbe, akik más – sztrájkolni nem akaró – szervezetet hagytak ott.

Sőt, már a MÁV-Start dolgozóitól is kaptak jelzést arra, hogy csatlakoznának hozzájuk, erre azonban a vasutasoknak a titkár szerint várniuk kell addig, amíg a MÁV és a Volán tervezett teljes összeolvadása után ők is létre tudják hozni szervezetüket a szakágazatban. Tárgyalási jogaik megtartásához egy ilyen helyzetben 3 ezer aktív tagra lenne szükségük. Dobi szerint a létszámuk az átlépések után nagyjából 2600 fő, tehát erre is jó esélyük van.

A bérkövetelések a Volánnál is meghatározóak, de nem kizárólagosan. A sofőrök által átlagosan keresett 400-450 ezres bér ugyanis brutális túlórákkal jön csak ki, Dobi István pedig korábban arról beszélt, hogy az éves átlag túlóra ezeknek a dolgozóknak a körében eléri a 400 órát. Ezért az alapbérbe építendő 25 százalékos béremelési követelés az, ami a SZAKSZ szerint a helyzetet elsősorban orvosolni tudná.

Noha a 32,2 százalékos közoktatási, és hasonló mértékű rendvédelmi béremelés után mindez kissé furcsán hangzik, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Meleg János, a SZAKSZ álláspontját nem osztó másik közlekedési szakszervezet, a Vasutasok Szakszervezete elnöke is irreálisnak nevezte a volánosok 25 százalékos követelését. Sőt, mi több, Lázár a 2023 decemberi figyelmeztető sztrájkot követően sajtóhírek szerint megtiltotta a munkáltató MÁV-Volán Zrt.-nek, hogy a sztrájktárgyalások után ismét bérajánlatot tegyen a SZAKSZ-nak.

Dobi szerint a MÁV-Volán gyakorlatilag büntette őket azzal, hogy az új bérajánlatot a sztrájk miatt a cég január 10-e helyett csupán január 15-16-án közli. Elmondta, hogy a tanárok, tanítók és a Volánbusz sofőrjeinek a helyzete részben hasonló, hiszen a munkaerőhiány, a dolgozók gyors cserélődése és az alacsony bér mindkét szakmára jellemző.

„Mindnyájan sokkal magasabb bérfejlesztést érdemelnének meg, mint amit terveznek” – szögezte le a titkár.

Elmondása szerint a szakszervezet sajnálja, hogy más közlekedési szakszervezetekben nem talált partnerre, holott a 25 százalékos emelés a máshol megadott 32 százalékhoz mérve reális. És ugyan az alapvető problémákat, például a sok túlórát, a sofőrök között esedékes 2024-25-ös nyugdíjazási hullámot is csak „tompítani” tudná, de legalább „gesztus” lenne a vállalat részéről.

A tanárok akcióiról (sztrájk, vadsztrájk, tüntetés) Dobi úgy vélte, azok, mint „minden bérharc”, nagymértékben hozzájárultak a béremeléshez: „ahogy mi is pár százalékponttal nyilván feljebb tornáztuk a bérajánlatunkat a decemberi sztrájkunkkal, miután 50 százalék nem vette fel a munkát”. Élesen kritizálta ugyanakkor a Meleg János vezette VSZ-t, amely „húsz éve nem szervezett sztrájkot”, ezek helyett pedig csupán a tárgyalásokban hisz, amelyeknek önmagukban szerinte láthatóan nincsen semmi értelme.

Dobi megerősítette, a sztrájkhajlandóság felmérése folyamatos, a céljuk, hogy január közepére legalább a dolgozók 60 százalékának, azaz legalább 6 ezer főnek az aláírását tudják elvinni a munkáltatóval folytatandó tárgyalásra. Ezzel kapcsolatban úgy látja, hogy a jelenlegi akciót a SZAKSZ ugyan egyedül folytatja le, de mivel ők az „utolsó mohikánok”, ezért bízik abban, hogy ezt a sofőrök is felismerik.

Az ördög a részletekben rejlik

Ahogyan a SZAKSZ is csupán a katasztrofális helyzet csekély javulásának tekintené a maximális, 25 százalékos alapbér-emelési követelésük teljesítését, hasonló állásponton van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is a tanári bérfejlesztés részleteivel kapcsolatban. Az általuk létrehozott nedolgozzingyen.hu oldalon közölték, egyáltalán nem ismertek még a 32,2 százalékos emelés apróbetűs részletei. A szakszervezet így ír erről:

„Ezek az illetmények nem érik el a diplomás átlagbérek ez évre kitűzött mértékét, és arról sincs szó az MTI-közleményben, hogy mikor történik bérkorrekció, holott az infláció mértéke még mindig magas, ami várhatóan ki fog hatni a diplomás átlagbérekre is, amelyek legalább 80%-ára kell 2025-re felzárkóztatni a pedagógusbéreket.”

A szakszervezetisek kiemelték, hogy a magyar pedagógustársadalom döntő többségére egyértelműen a béremelésről szóló, veszélyhelyzeti kormányrendelet „Pedagógus I.-es” kategóriája vonatkozik majd, ennek béremelés utáni, nettó havi illetménye 357 ezer forint lesz. A nettó 499 ezer forint havi bér közelébe csak a doktori fokozattal rendelkező és rendszeresen publikáló „kutatótanárok” csoportja juthat majd el, számuk a pedagógustársadalmon belül valójában elenyésző. Így az új bérrendezés mértéke is szerény, mondhatni minimális mértékű marad.

Küzdeni tehát továbbra is jócskán van miért. A PDSZ szerint máris fontos eredmény, hogy a teljesítményértékelési rendszer szerinti bérezés ötlete, csakúgy, mint a röghöz kötés bevezetése is kikerült a jelenleg aktuális kormányzati koncepcióból, a szakszervezet ezt egyértelműen az egyeztetések eredményének tartja. Összességében pedig a nedolgozzingyen.hu tájékoztatója is leszögezte:

„Az a tanulság ismét, hogy még ilyen autoriter kormány esetén is eredményes a folyamatos nyomásgyakorlás, a sztrájkok, demonstrációk mellett a kormány tárgyalásra kényszerítése.”

A Volán szervezett dolgozói a decemberi, jelentős sztrájk után pedig úgy tűnik, éppen ugyanebben hisznek.