Az Egységes Diákfront (EDF) megmozdulást szervez január 13-ára.  Megéri tüntetni címmel a Belügyminisztérium elé, hogy ezzel hívják fel a figyelmet arra, hogy a pedagógusoknak beígért átlagosan 32,2 százalékos béremelésben közrejátszhattak az elmúlt évek utcai megmozdulásai és dolgozói küzdelme is.

„A kordonkormány NEM emelte volna meg a pedagógus béreket, ha nem tüntettünk volna két éven keresztül. A tanárok átlagosan 32,2%-os béremelése azoknak az eredménye, akik tüntettek és sztrájkoltak. Itt a bizonyíték, hogy van értelme tüntetni. Arra kérünk mindenkit, hogy mutassa meg a támogatását az oktatás iránt, ez a részsiker a Ti részsikeretek!”

– írja közleményében a diákszervezet. A megmozduláson ígéretük szerint kevés lesz a beszéd, lesznek ellenben „rendhagyó programok”, ezek keretében akik a kampány során gyűjtötték, leadhatják a nemzeti konzultációs íveiket is.

A rendezvénnyel kapcsolatban kerestük Perlaki-Borsos Noelt, az EDF aktivistáját.

Az aktivista szerint a tüntetések, sztrájkok és egyéb megmozdulások sikere abból is kitűnik, hogy eddig a kormány tíz százalékot emlegetett, a 32 százalékos béremelés csak tavaly év végén merült fel. „Illetve ez a kormány önszántából nem rakta volna terítékre ezt a témát, és sehol máshol nincs ekkora béremelés az állami szférában” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez sem egységes béremelés, és még nem is tudni pontosan, hogy hogyan fog kinézni.

A diákok közleménye azt is megemlíti, hogy a pedagógusok immár több, mint két éve tartó tiltakozásai során a követelések csupán egyik, még ha igen fontos pontja is a bérek rendezése – és azt is érdemes megjegyezni, hogy a rendkívül alacsony bérek miatt a jelenleginél magasabb, legalább 50 százalékos béremelést és a minimálbérhez indexált béreket követelnek.

Éppúgy követelik a pedagógus-szakszervezetek és az őket támogató más civil oktatási és egyéb szervezetek többek között

• az iskolai szegregáció felszámolását,
• a tanszabadság visszaállítását,
• az alaptanterv átalakítását,
• valamint önálló oktatási tárca felállítását a Pintér Sándor-féle Belügyminisztérium irányítása helyett.

Perlaki-Borsos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a további követelések elérésére nincs kész recept, miszerint „X nagy tüntetés után a kormány hirtelen engedményeket tesz. Szerintem nem ettől a kormánytól kell leginkább változást várni, hanem azért is fontos hogy legyenek a tüntetések, hogy a szerveződést és a hálózatosodást elősegítsék. Ezekből nem most, de később tud lenni olyan erő, ami le tudja váltani ezt a kormányt egy olyanra, ami foglalkozik ezzel a kérdéssel” – fejtette ki.

Az aktivista hozzátette, hogy ha nem is lehet rögtön – vagy akár hosszabb távon – a kormány leváltásában gondolkodni, a sztrájkkal lehet olyan erőt felmutatni, ami lépéskényszerbe hozza.

Mint elmondta, a pedagógus szakszervezetekkel jó az együttműködés, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Országos Közös Akarat (OKA) tagja is, velük közösen szervezik a tüntetést és folyamatosan egyeztetnek, hogy megfelelően lássák a pedagógusok perspektíváját. A PDSZ pedig közös sztrájkbizottságban van  a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ).

Perlaki-Borsos Noel beszélt az EDF középtávú terveiről is, elsősorban a közelgő önkormányzati választásokra készülnek. Noha ezeken nem lehet átfogó oktatási reformot elérni, számos olyan intézkedést lehet hozni önkormányzati szinten is, ami a fiataloknak és a diákoknak kedvező.

Ennek jegyében egy javaslatcsomaggal fognak előállni az elkövetkezendő félévben, amit eljuttatnak a döntéshozókhoz és a jelöltekhez.

Bár a csomag egyelőre nem állt össze, az aktivista több példát is mondott, amik javaslatokként belekerülhetnek:

• Vannak a településeknek intézmények, amik nincsenek kellően kihasználva és kellően használva a diákok által. Ezek jók lehetnek például közösségi terek létrehozására.
• Legyen hozzáférhető a kultúra: a moziban legyen olcsó a diákjegy, legyenek tematikus vetítések közösségi elemekkel, és ugyanez érthető színházra, hogy ne csak az elit, hanem legyen minden diák számára legyen elérhető.
• A tömegsportot is lehet népszerűsíteni önkormányzati szinten.
• A lakások szigetelését is promotálnák, mint elmondta, a társadalom valamennyi csoportja mellett ez is érinti a diákokat, főképp a kevésbé jómódúakat.

Összességében egy „zöld-diák” programcsomagban gondolkodnak az önkormányzati választásokra.

Hangsúlyozta azt is hogy bár egy diákképviselet szól a tüntetésekről, de más programokról is: ezért foglalkoznak a fent említett kérdésekkel többek között, illetve a jövőben várhatóan másokkal is.

Bár nem a kormánytól lehet várni a változást, Perlaki-Borsos szerint a nyomásgyakorlásnak, tüntetéseknek van hatása a közvetlen célok – mint a béremelés – területén elért részeredményeken túl is, ilyen többek között a hálózatosodás. „Látszik hogy két év kell hogy valami konkrét követelés részleges teljesítése beérjen, de nemcsak a direkt eredményre kell koncentrálni, létrejöttek szervezetek, amik tök jó dolgokat csinálnak, illetve fontos az ember és szervezetek számára hogy tüntessenek” – fejtette ki az aktivista.

„Szerintem nagyon fontos szólni akkor is, ha csak egyedül szólnál, ki kell fejezni a saját értékeit az embernek, különben elvesztünk”

– tette hozzá.

A diákok megmozdulását január 13 szombaton délután háromtól tartják a Belügyminisztérium előtt a Széchenyi téren, a Lánchíd pesti hídfőjénél, a rendezvény Facebook-eseménye itt érhető el. Az EDF mellett részt vesz a szervezésben és támogatja a megmozdulást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az aHang, az ADOM diákmozgalom, a Fridays For Future, a Civil Bázis, valamint a számos más területen működő érdekképviseleti és civil szervezetet tömörítő Országos Közös Akarat (OKA) is.