Az Orbán-kormány előbb a migrációra, újabban a nemek közötti egyenlőségre hivatkozva utasítja vissza, hogy aláírja az Európai Unió és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal kötendő együttműködési megállapodást, írja az Eurologus oldal.

A Financial Times nemrég megjelent írása szerint a 79 országgal kötendő egyezmény lényegi pontja, hogy általa lehetővé válna azoknak az embereknek a kitoloncolása az Európai Unióból, akik sikertelenül folyamodtak menekültstátuszért. A lap megjegyzi, hogy évente több mint 300 ezer embert utasítanak arra, hogy térjen vissza hazájába, de az uniós adatok szerint csak egyötödük tesz eleget ennek. Az FT jelezte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megállapodást többek közt éppen azért tartja fontosnak, mert segítene „csökkenteni a migránsok számát” az EU-ban.

Az Orbán-kormánynak két problémája volt az egyezménnyel. Szijjártó Péter külügyminiszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy a menekültellenes megállapodást a magyarországi kormány valamiképpen kevéssé menekültellenesnek tekinti. Szijjártó még 2021 decemberében arról szólt, hogy ez a szerződés „újabb migrációs csatornákat hozna létre”. Azóta – az Eurologus megfigyelése szerint – nagyjából ebben a szellemben nyilatkozott Szijjártó: nézete szerint az egyezmény „meghívólevél a migránsoknak”.

Az uniós vezetők márciusi találkozóján Orbán Viktor világossá tette, hogy nem fogja aláírni a régóta halogatott megállapodást, ám a Financial Times szerint a miniszterelnök most arra hivatkozva utasítja vissza az egyezményt, hogy abban a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezések közt a „gender” kifejezés is feltűnik (gender equality formájában). Ez nem véletlen, hiszen a szerződés, amely az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének (OACPS) 79 országával való kapcsolatokat szabályozza, az esélyegyenlőségre és a megkülönböztetés elleni küzdelemre is hangsúlyt fektet.

Ugyanakkor meglehetősen erőtlennek tűnik a kormány eljárása, hogy a „migrációra”, vagy pedig a „genderre” hivatkozva halogassák az egyezmény aláírását. Mintha itt ismét pusztán arról lenne szó, hogy a magyar kormány a blokkolást harci eszközként használja.

Az AKCS-államokkal kötendő szerződés a 2000-ben aláírt Cotonou-i megállapodást hosszabbítaná meg. Bár a a Cotonou-i megállapodás lejárt, átmeneti formában, 2023. június 30-ig még él. Ez azt jelenti, hogy az új szerződést május végéig kellene minden uniós tagállamnak elfogadnia.