Az utolsó pillanatban a francia alsóház megkerülésével, szavazás nélkül fogadtatta el a sztrájkokat kiváltó nyugdíjreformot Emmanuel Macron köztársasági elnök. A nyugdíjkorhatárt két évvel, 62-ről 64 évre megemelő törvénytervezetet alig percekkel annak nemzetgyűlési (a francia parlament alsóháza) szavazásra bocsátása előtt, egy különleges alkotmányos felhatalmazással, voksolás nélkül, „a kormány saját felelősségére” fogadta el a francia miniszterelnök. Élisabeth Borne korábban még azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen el akarja kerülni a hírhedt 49.3 cikkely alkalmazását, és a parlament szava döntő lesz a 2 hónapja óriási tiltakozásokat keltő reform elfogadásában.

Végül azonban, látva, hogy a Nemzetgyűlésben sincs meg az elfogadáshoz szükséges többség, a köztársasági elnök úgy döntött, erővel viszi át a közvélemény-kutatások szerint is rendkívül népszerűtlen reformot. A döntést kivitelező Élisabeth Borne politikai legitimitása ezzel végképp megkérdőjeleződik, de alapvetően Emmanuel Macron elnöki ciklusának krízisét látjuk kibontakozni, a sajtó ma egyhangúlag monumentális kudarcként, és Macron gyengeségének bizonyítékaként elemzi a történteket.

Az ellenzék több bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani, a szakszervezeti összefogás újabb akciónapot jelentett be március 23-ra. Ez lesz a 9. alkalom, hogy százezrek vonulnak utcára a reform ellen, ma reggel pedig a párizsi körgyűrű blokádjával folytatódtak a tegnap indult spontán tüntetések, de több nagyvárosban is lázadoznak a demokratikus intézmények újabb semmibevétele ellen.

A Macron második ciklusának zászlóshajójaként aposztrofált reform az elmúlt hónapokban többmilliós sztrájkokat váltott ki országszerte: február elején, a tervezet megjelenése után a szakszervezetek szerint 2 milliónyian, a belügyminisztérium szerint 757 000 ember vett részt a protestakciókban.

A törvényt a szenátus (a francia parlament felsőháza) konzervatív többsége csütörtökön 193 igen és 114 nem szavazat mellett elfogadta, azonban a Nemzetgyűlésben már nem látszott ennyire biztosnak a délutánra meghirdetett voksolás eredménye. Így alig percekkel a szavazás megkezdése előtt a francia miniszterelnök, Élisabeth Borne bejelentette az alkotmány 49.3-as cikkének alkalmazását, amivel a tervezetet elfogadottnak kell tekinteni.

A miniszterelnök bejelentésére a nemzetgyűlési ellenzék hangos fújjolással és a francia himnusz éneklésével reagált, ami miatt percekre fel kellett függeszteni az ülést.

A tavalyi választások szélsőjobboldali jelöltje, Marine Le Pen már be is jelentette, hogy elindítja a bizalmatlansági eljárást és Macron „teljes bukásának” nevezte a szavazás megkerülését. Olivier Faure, a szocialista párt vezetője szerint, ha Macronnak nincs többsége a Nemzetgyűlésben, akkor a törvényt vissza kell vonnia.

„Ez a kormány nem méltó az Ötödik Köztársaságunkhoz, a francia demokráciához. A parlamentet a végsőkig kigúnyolták, megalázták”

– fogalmazott Fabien Roussel, a Francia Kommunista Párt vezetője.

A döntés bejelentését követően szinte azonnal több ezer fős tüntetés robbant ki a Szajna túlpartján, a Nemzetgyűlés épületével szemben lévő Concorde téren. A helyszínen lévő kollégánk beszámolója szerint a térről a parlamenthez vezető hidat rengeteg rendőr állta el.

A 7000 fősre duzzadt demonstrációt végül könnygázzal és rendőri rohammal oszlatták fel a karhatalmi erők a késő esti órákban.

Több helyen tüzeket gyújtottak a tiltakozók, amiket vízágyúkkal oltottak el, a felsorakozó rendőri sorfalat pedig különböző tárgyakkal és macskakövekkel is megdobálták. Egy nappal korábban, szerdán országszerte félmillióan mentek utcára a tervezet ellen.

Amint arról beszámoltunk, az év elején évtizedek óta nem látott volumenű sztrájkmozgalom és tiltakozáshullám bontakozott ki Franciaországban a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre való emelése ellen. Kezdetben a kormány 65 éves korhatárt lebegtetett be, a hivatalos bejelentés idejére viszont lefaragtak egy évet az eredeti tervből. A javaslat óriási társadalmi ellenállást váltott ki.

Január 19-én és 31-én iskolák százaiban szünetelt a tanítás, országszerte akadozott a közlekedés, sztrájkoltak az olajfinomítókban és az áramszolgáltatóknál, és számos kikötő is leállt.

A sztrájkoló energiaipari dolgozók igyekeztek célzottan áramszünetet okozni, milliárdos vállalkozók és politikusok irodáiban vágták el az áramot. A kevésbé tehetősek viszont jól jártak: az áram- és gázórák manipulálásával olcsóbb rezsihez juttatták a dolgozók a magas energiaárak miatt tönkremenés szélére jutó marseille-i pékségeket, és ingyenes áramot biztosítottak számos sportlétesítménynek, napközinek, közkönyvtárnak, kisvállalkozásnak és fizetésképtelenség miatt áramtalanított otthonnak.

Tucatnyi városháza is zárva tartott, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a sztrájkolókkal, és felhívják a figyelmet az önkormányzatok alulfinanszírozottságára.

Ez különösen felbőszítette a macronista kormánypártiakat és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülést. Nemcsak azért, mert az engedetlen városok többsége baloldali vezetésű, hanem mert a városházák zárva tartásával állami szolgáltatások is szüneteltek. A városházákon kívül is akadozott a francia államgépezet, becslések szerint a január 31-i sztrájkban a köztisztviselők 20 százaléka vett részt.

A nyugdíjreform elleni mozgalomhoz oktatók, diákszervezetek és egyetemisták is csatlakoztak. Az óvodai dolgozók és általános iskolai dolgozók mintegy fele lépett sztrájkba kedden. Oszágszerte kétszáz középiskolát vettek blokád alá. Az egyetemeken a diákok fórumokat szerveztek. A párizsi Sciences Po egyetemet blokád alá vette diákok egy csoportja, az Aix-Marseille Egyetemen pedig sztrájkőrséget állítottak.

(Mérce, France24)