Évtizedek óta nem látott volumenű sztrájkmozgalom és tiltakozáshullám bontakozott ki Franciaországban a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre való emelése ellen. Kezdetben a kormány 65 éves korhatárt lebegtetett be, a hivatalos bejelentés idejére viszont lefaragtak egy évet az eredeti tervből. A javaslat óriási társadalmi ellenállást váltott ki.
Január 19-én és 31-én iskolák százaiban szünetelt a tanítás, országszerte akadozott a közlekedés, sztrájkoltak az olajfinomítókban és az áramszolgáltatóknál, és számos kikötő is leállt.
Élisabeth Borne miniszterelnök a 31-i tüntetés és sztrájknap előtt két nappal ragaszkodott ahhoz, hogy a 64 éves korhatár „nem alkuképes”.
A sztrájkoló energiaipari dolgozók igyekeztek célzottan áramszünetet okozni, milliárdos vállalkozók és politikusok irodáiban vágták el az áramot. A kevésbé tehetősek viszont jól jártak – az áram- és gázórák manipulálásával olcsóbb rezsihez juttatták a dolgozók a magas energiaárak miatt tönkremenés szélére jutó marseille-i pékségeket, és ingyenes áramot biztosítottak számos sportlétesítménynek, napközinek, közkönyvtárnak, kisvállalkozásnak és fizetésképtelenség miatt áramtalanított otthonnak.
Tucatnyi városháza is zárva tartott, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a sztrájkolókkal és felhívják a figyelmet az önkormányzatok alulfinanszírozottságára.
Ez különösen felbőszítette a macronista kormánypártiakat és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülést. Nem csak azért, mert az engedetlen városok többsége baloldali vezetésű, hanem mert a városházák zárva tartásával állami szolgáltatások is szüneteltek. A városházákon kívül is akadozott a francia államgépezet, becslések szerint a 31-i sztrájkban a köztisztviselők 20 százaléka vett részt.
A nyugdíjreform elleni mozgalomhoz oktatók, diákszervezetek és egyetemisták is csatlakoztak. Az óvodai dolgozók és általános iskolai dolgozók mintegy fele lépett sztrájkba kedden. Oszágszerte kétszáz középiskolát vettek blokád alá. Az egyetemeken a diákok fórumokat szerveztek. A párizsi Sciences Po egyetemet blokád alá vette diákok egy csoportja, az Aix-Marseille Egyetemen pedig sztrájkőrséget állítottak.
#Paris, plusieurs interpellations devant le lycée #Colbert. Les lycéens bloquent l’établissement en soutien aux professeurs qui demandent plus de moyens. #Protest #GreveDesEcoles #BLOCUS #ecole #GeneralStrike #manifestation #police #Greve27janvier #GreveGenerale #France pic.twitter.com/Ajf8XDOLPD
— Jules Ravel (@JulesRavel1) January 27, 2022
Hogy mennyire fölforgatta a francia társadalmat a nyugdíjkorhatár megemelése ellen szerveződő tiltakozás, azt jól szemlélteti földrajzi kiterjedtsége is. Miközben Párizsban százezren tüntettek, országszerte milliós nagyságrendben vonultak utcára tiltakozni a franciák.
A rendőrség becslése szerint a 31-i tüntetők száma országszerte több mint egymillióra tehető, a CGT szakszervezeti szövetség 2,8 millió tüntetőről számolt be. A tiltakozási hullám olyan kis- és közepes városokba is elért, mint Calais, Sète és Guéret.
#greve31janvier Beaucoup de monde partout en #France
avec près de 2,8 millions de manifestants.
Unis et mobilisés massivement contre la #ReformeDesRetraites pic.twitter.com/ZZ9ccA0jM5— La CGT (@lacgtcommunique) January 31, 2023
A francia autógyártás egyik központja, a mintegy 110 ezer lakosú Mulhouse is kisvárosnak számít Franciaországban, a január 31-én tartott tüntetés mégis több mint 7500 embert vonzott a helyszínre.
A kisvárosi demonstráción többek között „Nem vagyok hajlandó a munkahelyemen meghalni”, „A te nagyapád az én gyakornokom” és „Ne nyúlj a nyugdíjamhoz” feliratú táblákkal tiltakoztak.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország párt alapítója, a Nemzetgyűlés tagja „történelmi napnak” és „a felkelés egy formájának” nevezte 31-ét. A CGT, baloldali szakszervezeti szövetség szerint a tiltakozással a dolgozók megmutatták, hogy nem csak a kormány, ők sem „hajlandóak tárgyalni”.
De nem csak a baloldal van kint az utcákon és vesz részt a sztrájkokban. A tiltakozáshullám olyan társadalmi csoportokat is elért, akik jellemzően jobboldaliak, vagy nem szokásuk sztrájkolni és tüntetésre menni. A Libération helyszíni tudósításában például megszólal egy ötvenéves, magát büszkén „középosztálybeli” és „adófizető” állampolgárnak valló tüntető, aki elmondása szerint jobboldali beállítottságú családból származik és ezelőtt sose vett részt tüntetésen.
A tanácsadói cégek szakszervezetei is sztrájkra szólítottak föl, az efféle munkahelyekre általánosan jellemző versenyszellem ellenére. „Nem hiszem, hogy a sztrájkunk rendkívül népszerű lesz a könyvvizsgáló cégeknél, de legalább megszólítja az embereket” – nyilatkozta Alexandre Picaud, szakszervezeti képviselő a Libération-nak.
Utoljára 2010-ben emelték a nyugdíjkorhatárt Franciaországban, akkor Nicholas Sarkozy elnök kormánya emelte 60-ról 62-re. Bár a 62 éves korhatár továbbra is az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb, Franciaországban sem könnyű új munkát találni a nyugdíjhoz közelítve ha valakinek idő előtt megszűnik a munkaviszonya. A tervezett nyugdíjreform ráadásul az álláskeresőknek is ártalmas a szakszervezetek álláspontja szerint.
A franciaországi tiltakozások óhatatlanul felelevenítik a hazai, 2018-as rabszolgatörvény elleni tüntetéseket. Akkor a magyar kormány olyan törvényt fogadott el, amelynek közvetett eredménye ugyanaz, mint a francia nyugdíjreformnak – a meglévő munkavállalók kizsigerelésének fokozása és a munkanélküliek további kiszorítása a termelésből. A magyarországi tüntetéseket azonban nem követték sztrájkok, így a harc eredménytelenül zárult.
