Kíváncsiak voltunk, mit szólnak ahhoz az anyapártok, hogy Zuglóban az MSZP-s Horváth Csaba polgármester az LMP-vel, Momentummal és a Demokratikus Koalíció képviselőivel együtt tett le javaslatot az országban csak ott működő minimumjövedelem megszüntetése érdekében.

Az ügyben végül nem döntöttek a február 23-ai testületi ülésen, hanem halasztottak a polgármester javaslatára. Lehetséges, hogy mindennek köze van ahhoz, hogy a civilek nyomást gyakoroltak az ügyben.

Zuglói polgárok petíciót indítottak, Ne a legszegényebbeken spóroljon Zugló Önkormányzata! címmel. A 2015-ben indult minimumjövedelmet is megalapozó szakmai koncepció szerzői pedig többek között neves társadalomtudósok által is támogatott nyílt levelet írtak.

A helyi politikusok, akik a program kivezetése mellett voltak, azzal érveltek, hogy egyre inkább csökken az igénybevevők száma. Ráadásul így sokkal több lehetőségük lesz a szociális támogatásokra, lévén, hogy az így felszabaduló összegeket célirányosan másra fordíthatják.

Úgy tűnik azonban, hogy az igénybevevők nem maguktól szivárogtak el, ahogy ez a már említett nyílt levélben is szerepel:

„az igénybevétel csökkenését – a munkaerőpiaci hatások és a jogosultsági feltételek 2020 nyarán bevezetett szigorítása mellett –  a minimumjövedelem vásárlóerejének a jelentős csökkenése okozhatta. Mivel a támogatás szintje és a jogosultság jövedelmi határa hét éve változatlan, a támogatásra jogosultak köre automatikusan és jelentősen lecsökkent”.

Ebből következik az is, hogy a program ma jóval kevesebbe kerül, mint annak elindulásakor. Ahogy a Misetics Bálint szociálpolitikus, illetve a Budapest Intézet közgazdászai, Scharle Ágota és Váradi Balázs kezdeményezésére született nyílt levél megállapítja:

„Az elmúlt években jelentősen csökkentek a minimumjövedelemre fordított kiadások, mint ahogy általában csökkentek a rászoruló zuglóiak pénzbeli támogatására fordított kiadások az önkormányzat teljes költségvetésén belül.”

Múlt szerdán, azaz még a csütörtöki testületi ülés előtt, Kunhalmi Ágnes, az MSZP parlamenti képviselője azt nyilatkozta a Mérce megkeresésére, hogy

nem „kell ezt az ügyet a szocik nyakába varrni”,

hiszen az MSZP nagyon támogatta a Karácsony Gergely által bevezetett programot, és eleve csak Horváth Csabának köszönhető, hogy az „elmúlt három évben bizonyos képviselők nem nyírták még ki”.

Kunhalmi elmondása szerint az egész eltörlési kezdeményezés mögött az LMP-s önkormányzati képviselő, Vida Attila áll. Neki sikerült meggyőznie a testület tagjait, akik azzal fenyegették a polgármestert, hogy nem szavazzák meg az önkormányzat költségvetését, amennyiben marad a garantált minimumjövedelem. Kunhalmi emlékeztetett rá, hogy Vida már évek óta ügyködik ennek megszüntetésén.

„Köztünk és a Párbeszéd között nincs vita abban, hogy ez jó, voltunk frakciótársak is, és emberileg is közel állunk egymáshoz. Csaba három éve védi a programot, csakhogy most Vida a helyi Momentumot maga mellé tudta állítani” –

mondja Kunhalmi.

Ennek persze ellentmond, hogy maga a polgármester miért adta a nevét a juttatás megszüntetéséről szóló előterjesztéshez az LMP, a DK és a Momentum képviselői mellett. Igaz, aztán csütörtökön végül valóban Horváth Csaba javaslatára napolták el a kérdést, és Vida volt az egyetlen ellenzője ennek. A Mérce egy korábbi  megkeresésére az LMP-s parlamenti képviselő valóban a legkritikusabban fogalmazott a szociális juttatás kapcsán:

„A népjóléti területen való ellátások az önkormányzatok törvény által előírt feladatai közé tartoznak. Ezeken belül a szociális ellátások kiemelt fontosságúak, de evvel együtt semmivel sem fontosabbak, mint az egészségügy, vagy az oktatás-nevelés (óvodák, bölcsődék), vagy a közétkeztetés támogatása, sorolhatnám. De mondhatom, hogy a szociális juttatásokon belül a minimumjövedelem juttatás semmivel sem fontosabb, mint a gyógyszertámogatás, vagy az adósságkezelési, lakhatási, fűtési támogatás, stb. Sőt, mivel előbbiek kötelező ellátások, törvény szerint előbbre valóak, helyesen, jogosan. És mindez egy kalapból megy, az ötletek számával a forrás nem nő. Nekünk pedig döntenünk kell, mire jut a kevésből (amivel még mindig az élvonalban vagyunk). Nem az a szempont, hogy kinek milyen projekt szükséges a politikai, közéleti ismertsége, egzisztenciája fenntartásához, legyen az személy, fővárosban kifizetett „civil aktivista”, politikus, párt vagy akármi más.”

LMP: Nem volt semmiféle zsarolás, és csak országos szinten támogatjuk a minimumjövedelmet

Vida Kunhalmi által említett akciója kapcsán a zöld párt a Mérce megkeresésére azzal érvelt, hogy „az előterjesztést közösen jegyezte minden ellenzéki párt, ezért bármilyen zsarolás lehetősége fel sem merülhetett, amit az is bizonyít, hogy a költségvetés elfogadásához még elméleti szinten se lenne szükség a helyi LMP-s képviselő szavazatára”.

Az LMP ugyanakkor úgy véli, hogy önkormányzati szinten ez a program nem támogatható, mivel a kormányzat jelentős megszorításokat eszközölt velük szemben az elmúlt években. „Az LMP támogatja a minimumjövedelem országos bevezetését, önkormányzati szinten azonban soha nem beszéltünk erről, egyszerűen azért, mert ez országos programként tudja elérni a célját, és csökkenteni a szociális egyenlőtlenségeket” – írta nekünk az országos LMP sajtószóvője.

Szerintük ugyanakkor az önkormányzati szinten való alkalmazás nemhogy csökkentené, hanem növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket azzal, hogy a tehetősebb területeken magasabb életszínvonalat biztosít. (Azaz, ha Zuglóban az önkormányzat jóvoltából kisebb a mélyszegénység, mint Soroksáron, az növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket – sajátos érvelés ez egy progresszív párt esetében.)

„Azt látni kell, hogy a Fidesz folyamatos forráselvonása és a válság miatt az önkormányzatok mozgástere végletesen leszűkült, ebben a helyzetben a célzott támogatások hatékonyabbak tudnak lenni. Zuglóban a szociális támogatásra fordítandó összeg nem csökkenne a módosítás után sem, csak az önkormányzat más elemekre helyezi a hangsúlyt”

– mondja az LMP.

A Momentum szerint minden sokkal jobb lesz nélküle, de azért még egyeztetnek

A Momentum számára kiemelten fontos, hogy a szociálisan rászorulók a lehető legnagyobb mértékben kapjanak támogatást a társadalomtól – írták a Mérce megkeresésére, majd hozzátették, hogy a helyi szociális modell átszervezése kapcsán a zuglói frakció álláspontja az, hogy a támogatások átrendezésével és növelésével elérhető a régóta változatlan jövedelemhatárok és támogatási összegek emelése. Ezzel szerintük több kerületi lakosnak tudnak célzott támogatást biztosítani, nagyobb mértékben.

”Ezért is került beépítésre a 2023-as költségvetés 11-es mellékletébe 100 millió forint, szociális támogatások céltartalékára, melyet a Momentum képviselője javasolt. Szintén a mi javaslatunk, és kidolgozás alatt áll a Zuglói Szolidaritási Alap, mely reményeink szerint rugalmasan, gyorsan és hatékonyan tud majd eseti támogatásokat biztosítani” – mondja a Momentum. De hozzáteszik, hogy a meglévő támogatások több lépésben történő átalakításával kapcsolatos aggályokat érzékelték, ennek kapcsán egyeztetni fognak a zuglói képviselőjükkel.

Az LMP és a Momentum tehát azzal érvelnek, hogy a minimumjövedelem megszüntetése egyszerre tenné lehetővé, hogy az eseti támogatások célzottabbak legyenek, nagyobb összegűek, és a jogosultság egyik feltételeként rögzített jövedelemhatárok is emelkedjenek.

Ennek az érvelésnek az ellentmondásait így foglalta össze Scharle Ágota, a minimumjövedelmet monitorozó Budapest Intézet ügyvezetője a Jelen magazinnak:

„egy kifejezetten jól célzott ellátási formáról beszélünk: ez a támogatási forma ugyanis a legszegényebbeket éri el. Ezt az ellátást nem lehet azzal pótolni, hogy ha az önkormányzat az eseti segélyre jogosultak körét bővíti – ahogy azt egyébként tervezi –, az eseti segély ugyanis – ahogy azt a neve is mutatja – átmeneti krízis enyhítésre, eseti jelleggel igénybevehető támogatási forma, és nem arra való, hogy tartós jövedelemhiányt pótoljon. Scharle Ágota a minimumjövedelem-rendszer egyik legnagyobb előnyeként emeli ki, hogy az együttműködési kötelezettség miatt olyan nehéz helyzetben lévő családokkal alakult ki kapcsolata a családsegítőnek, amelyekkel korábban nem volt.”

Az, hogy az önkormányzati képviselők javaslatai alapján kibontakozó „jobb célzás” valójában a legszegényebb, és a szociális támogatásokból korábban nem részesülő családok egy részét tévesztené szem elől, azaz éppen ők szorulnának ki a támogatottak köréből, felvillan Zugló volt polgármesterének érvelésében is.

Karácsony teljesen ellenkező véleményen van

A város főpolgármestere, akinek nevéhez zuglói expolgármesterként eleve az egész kezdeményezés kötődik, pénteken közleményben tudatta, hogy szomorúan értesült arról, hogy a zuglói városvezetés a zuglói szociális modell egyik legfontosabb elemének, a minimumjövedelem-juttatásnak a kivezetésére készült. Illetve örömét fejezte ki, hogy végül letettek erről a szándékukról, és reméli, nemcsak ideiglenesen.

„A zuglói polgármesteri megbízatásomat követően soha nem kommentáltam az új zuglói városvezetés döntéseit. Főpolgármesterként nem az a dolgom, hogy zsűrizzek. Az a dolgom, hogy amiben csak tudom, segítsem a kerületi vezetést közös céljaink, a zöld és szolidáris Budapest megvalósításában. Most sem azért szólalok meg, mert a zuglói polgármesterségem egy számomra fontos újítása ment volna veszendőbe. Hanem azért, mert ennél sokkal több forog kockán. A hitelességünk. Hogy lehet-e hinni abban, hogy a Budapestet és benne Zuglót vezető pártok valóban azért dolgoznak nap mint nap, hogy hazánk végre mindannyiunk közös otthona, igazi köztársaság legyen”

– írta Karácsony.

A főpolgármester szerint

a köztársaság azt jelenti, hogy a haza polgárai olyan közösséget alkotnak, amelynek minden tagja számíthat a többiek támogatására. A minimumjövedelem ezt az elvet váltja valóra, amikor minden polgár jövedelmét kiegészíti arra a szintre, aminél kevesebből egyszerűen nem lehet emberi életet élni.

„Korántsem véletlen, hogy ilyen juttatás Európa szinte minden országában van. És sajnos egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarországon országos szinten nincs – és egy rövid időszakot leszámítva – nem is volt” – írja.

Felidézte, hogy amikor 2015-ben megalkották a zuglói szociális modellt, akkor ezt a fájó hiányosságot akarták legalább részben orvosolni. Ő is kitér arra, hogy egy önkormányzatnak sem elegendő pénze, sem jogszabályadta lehetősége nincs egy országos szinten kívánatos rendszer kialakítására. A törvény ugyanis nagyon alacsonyan húzta meg az önkormányzatok által adható legnagyobb szociális támogatás összegét, de szerinte ebben a kérdésben az elv a legfontosabb, miszerint: senkit nem hagyunk magára.

Karácsony emlékeztet rá, hogy a minimáljövedelem bevezetése szinte az összes ellenzéki párt korábbi programjában szerepelt, és a 2022-es választások egyik fontos ígérete volt. Úgy véli, ha sokan azon keseregnek, hogy az ellenzéknek van jó programja, az emberek mégsem akarnak ebben hinni, akkor legalább a politikusok megmutathatnák, hogy amiben hisznek, az jó és helyes:

„Tudom, hogy egy helyi koalíció működése rengeteg belső vitával jár. Örülök, hogy Horváth Csaba polgármester úr és a Momentum vezetői végül rá tudták venni kollégáikat arra, hogy letegyenek erről a tervükről. És remélem, hogy ez a vita elősegíti majd, hogy az ellenzék jobban igyekezzen a helyi szociális védőháló megerősítésén – nemcsak Zuglóban, hanem minden olyan önkormányzatban is, ahol a választók erre felhatalmazást és lehetőséget adtak.”

A kérdés egyelőre nyitott, és a zuglói példa valóban üzenhet országosan is. Tényleg felvállalják az ellenzéki pártok, hogy egy súlyos megélhetési válság közepén, egyik emblematikus körzetükben átcsoportosítják a legszegényebbeknek is járó, normatív támogatásokat a politikusi portfóliókban talán jobban mutató „célzott”, azaz az arra érdemeseknek nyújtott eseti segélyek felé? Vagy úgy erősítik meg ténylegesen a szociális hálót, hogy az valóban minden családot megtartson a mélység felett.

(A Demokratikus Koalíció sajnos nem válaszolt a megkeresésünkre.)