Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adták ki a kormányhivatal a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez – közölte a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hétfőn az MTI-vel. Azt írták, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie.
„A kiadott engedélyében a környezeti elemek, így például a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írt elő a beruházó számára a kormányhivatal. Emellett a hatóság a döntésében több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását, és gyakoribb ellenőrzéseket írt elő”
– írták.
A döntés még nem végleges – tartalmazza a közlemény.
A kormányhivatal a jogszabályi előírások szerinti időpontban és tartalommal közzéteszi a határozatot a honlapján is: a határozat kivonata már elérhető, teljes terjedelmében pedig a döntés véglegessé válásakor, február 18-án lesz lehetősége közzétenni.
Amint arról beszámoltunk, legutóbb múlt csütörtökön tüntettek a városba tervezett, eddigi legnagyobb akkumulátorgyár ellen a debreceniek. Korábban pedig hazaárulózták már a hajdú-bihari főispánt, népszavazásokat követeltek.
A tiltakozó akciók során rendre elhangzik, hogy egy ilyen gyár telepítése az ott lakók számára környezeti katasztrófával ér fel (és a beruházásközeli Mikepércs lakóit ez kiemelten érintené), főképp, ha az a gyár a napjainkban kincsnek számító termőföldekre épül.
A debreceni akkumulátorgyár ügyébe a kormány teljes mellszélességgel beleállt. A mai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a társadalmi ellenállás sem lehet akadálya a gyár megépülésének. A kormányinfó a rasszista, etnicista indulatok felkorbácsolására is alkalmasnak bizonyult, Gulyás „megnyugtatásul” azt is kijelentette, hogy a gyárban csak magyar (beleértve a Romániából érkezőket) munkások fognak majd dolgozni.
A múltheti tüntetést szervező LMP közleményben reagált a kormányhivatal döntésére:
„Minősíthetetlen, hogy miután sem a kormányhivatal, sem a CATL képviselői nem tudtak érdemi válaszokat adni a közmeghallgatáson a helyi lakosoknak, láthatóan felkészületlenül érkeztek oda, vagy nem is volt szándékukban a tájékoztatás, a gyár mégis megkapta a környezethasználati engedélyt. A hatóságok így semmibe vették a helyi lakosok álláspontját és kifogásait.
Az LMP ezért minden jogi és politikai lépést meg fog tenni , hogy a környezethasználati engedélyt megsemmisítsék, és ez a nagy környezeti kockázattal járó, a természeti kincseinket, vízbázisainkat kizsákmányoló, külföldi profitérdekeket szolgáló gyár ne épülhessen meg.”
Tegnap egy másik akkumulátorgyár, a gödi Samsung kapott újabb engedélyt bővítésre a Pest vármegyei katasztrófavédelemtől.
A katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás részeként múlt hét kedden tartottak közmeghallgatást Gödön, ahol több száz helyi és környékbeli lakos jelent meg, és fejezte ki elégedetlenségét a gyár működése kapcsán. Amellett, hogy a gyár – számos lakos számára kifejezetten zavaró – zajterhelése az előző évekhez hasonlóan ezúttal is terítéken volt, sokan érdeklődtek a tavaly tavasszal napvilágot látott NMP-szennyezés (ez egy akkumulátorgyártásban is használatos oldószer) eredetéről, és arról, milyen kimenetele lenne, ha az akkumulátorgyár esetlegesen elszennyezné a gödi talajvizet. A kérdések jelentős részére azonban sem a Samsung, sem a katasztrófavédelem munkatársai nem tudtak érdemi és megnyugtató választ adni a helyszínen, ezért több esetben is azt kérték, küldjék el írásban a kérdéseiket a lakosok.
A katasztrófavédelem vasárnap kiadott határozatából kiderül többek közt: az engedélyezési eljárás egy hónapig szünetelt, miután a hatóság több épületrész esetében hiányolta a a tűzoltó rendszer megfelelőségének és üzemképességének igazolását. A hiánypótlásra öt nap állt rendelkezésre, de ez idő alatt maga a Samsung kérte az engedélyezési eljárás szüneteltetését, így végül egy hónappal később, január elején indult újra az eljárás, miután a cég pótolta a hatósági követelményeket.
Az újraindult eljárás részeként februárban helyszíni szemlét tartott a hatóság, hogy ellenőrizze az új gyárrészekről szóló biztonsági jelentés valóságtartalmát. Ekkor újabb hiánypótlásra kötelezték a Samsungot, kiderült ugyanis: nem tudták teljes körűen igazolni, hogy a cég alvállalkozói megkapták a megfelelő oktatást az úgynevezett belső védelmi tervről, vagyis arról, mi a teendő, ha a gyárban baleset történik. A hatóság azt írja, a Samsung pótolta a hiányzó oktatási dokumentációt.
(MTI, Mérce)
