Helyi lakosok levélküldő kampányt indítottak a SzabadaHang felületén, amelyben felszólítják Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét, hogy akadályozza meg az akkumulátorgyár megépülését a városban. A kampány keretében eddig már több mint 3100-an küldtek levelet a fideszes városvezetőnek.
Az aHang a kampányról szóló tájékoztatójában úgy fogalmaz, Göd, Komárom, Iváncsa, Tárnok és Sóskút után Debrecen néz majd szembe az akkumulátorgyárak káros hatásaival és az előre még nem látható következményeivel.
A petíciót kezdeményező Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapata kiemelte, hogy Magyarország történetének legnagyobb, de súlyosan környezetszennyező és hatalmas energiaigényű beruházását készítik elő Debrecenben, az ország második legnagyobb városában.
Mindezt pedig úgy teszik, hogy az itt élő 200 ezer embert még csak meg sem kérdezték.
„Mindeközben a klímaváltozás eredményeként már a lakosság stabil vízellátása sincs biztonságban, a Nagyerdő aljnövényzete eltűnik, pedig ez a város tüdeje, a környező tavak kiszáradnak, öntözésre sincs víz, nyáron még a gaz is kiég. A jelenlegi helyzetben pedig egy ilyen magas erőforrás-igényű ipari monstrumot a térségbe engedni óriási felelőtlenség, és még csak a helyi munkanélküliségi problémákat sem oldja meg.”
Az aláírók azt üzenik a polgármesternek, hogy Debrecennek levegőre és vízre van szüksége, nem akkumulátorgyárra, és azt kérik, hogy valódi egyeztetések és civil kontroll nélkül ne épülhessen semmilyen környezetkárosító üzem a városban. A petíciójukban rávilágítanak, hogy a pár éve belengetett és idén végre elkezdett – a lakossági vízellátás megoldására hivatott – CIVAQUA program első szakasza „véletlenül” pont a déli ipari parkba vezet, és pont a CATL gyár vízigényével megegyező hozamot biztosít, eközben a Vekeri-tó kiszáradt, a talajvíz szintje folyamatosan csökken, és egyre kevesebb a zöldfelület is a városban.
Amint arról beszámoltunk, egy héttel a debreceni Déli Gazdasági Övezetbe tervezett kínai CATL gyár építésének bejelentése után döntött úgy a kormány, hogy 87,7 milliárd forinttal támogatja beruházást. A szinte teljes egészében áram hálózati fejlesztésekre szánt összeg kizárólag az ipari telephely számára lesz kedvező, az adófizetők által nyújtott támogatás összege a következő 60 hónapban pedig jóval meghaladja majd a 87 milliárd forintot.
A kormányrendelet szerint a költségvetési forrásból négy szereplő hajthat végre beruházásokat, ezek a MAVIR Zrt., Opus Titász Zrt., MVM Démász Zrt. és Debrecen önkormányzata.
Ebből Mészáros Lőrinc cége, az Opus Titász 16,68 milliárd forintot akaszthat le.
A kínai CATL gyárépítése minden idők legnagyobb beruházása lesz Magyarországon, ennek ellenére a debreceniek nem az önkormányzattól, hanem Magyar Levente külügyi államtitkárától hallottak róla először, már kész tényként.
A helyi civilek és az önkormányzat képviselő-testületének ellenzéki tagjai is aggodalmukat fejezték ki a gyárral kapcsolatban. Egyrészt szerintük aggályos, hogy a város vízhálózata képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt, hiszen egy akkumulátorgyár köztudottan rengeteg vizet használ fel. A városnak van ugyan egy évtizedek óta halogatott Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztési terve, de ez elvileg az élővilágot és a lakosságot kéne hogy szolgálja, a Tisza felől táplált elapadó talajvizek rendbetételével.
Másrészt problémás véleményük szerint az is, hogy a gyár a tervek szerint kilencezer dolgozót foglalkoztatna, ekkora embertömeg fogadására azonban nincs felkészülve a város: az infrastruktúra, a lakhatás és a várhatóan nagy számban érkező külföldi munkások integrálása szempontjából sem.
Mint arról a Mércén 2018 óta folyamatosan tudósítunk, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, miközben újabb és újabb szabálytalanságokra derül fény, ami egy felső küszöbértékű veszélyes üzem esetében igencsak rémisztő – de írtunk már a koppánymonostoriak életét megkeserítő SK akkumulátorgyáráról is, és vélhetően a győrszentivániak is egy akkumulátorgyár zúgását hallgathatják madárcsicsergés helyett hamarosan.
