A 444.hu kérdésére válaszolva Gulyás Gergely határozottan kijelentette, hogy

a kormány nem próbált meg hitelt felvenni az IMF-től.

Továbbá semmiféle különleges egyeztetésre nem került sor a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között. Az ezzel kapcsolatos hírek a magyar sajtóban tehát tévesek a kormányszóvívő szerint. Gulyás Gergely spekulációja alapján csupán a normális és rendszeres egyeztetésre kerülhetett sor, de Gulyás ennek megtörténtéről sem tud biztosat.

Svédország és Finnország NATO csatlakozása kapcsán Gulyás rámutatott, hogy a kormány már benyújtotta az országgyűlés elé az erről szóló, támogató kormányhatározatot, a parlamentre vár a kormány.

A szélenergiával kapcsolatban csak mismásolt a miniszterelnökséget vezető miniszter, nem volt hajlandó elárulni milyen belső nézeteltérések vannak a kormányban a téma kapcsán, továbbá saját álláspontját sem ismertette. Annyit tudtunk meg, hogy minden kormánypárti képviselő el fogja fogadni a párt döntését a kérdésben.

A Blikk kérdésére Gulyás Gergely leszögezte, nem tud Magyarország konzuli segítséget nyújtani egy Oroszországban élő, sorozás által érintett orosz-magyar kettős állampolgárnak, de hozzátette „a Magyarországon lévő orosz állampolgárokkal meg Oroszország nem tud mit tenni” azt sugallva, őket megvédik.

A miniszter közölte, a kettős állampolgárság „nem két fél állampolgárság”, így az érintett orosz és magyar állampolgárokra az orosz sokrötelezettség ugyanúgy vonatkozik, mint bárki másra, rajtuk a magyar kormány ez ügyben nem tud segíteni.

Gulyás Gergely ismét a kelet-ukrajni népszavzásokról alkotott közös uniós álláspontra hivatkozott – azaz „nem fogajduk el” – akkor, amikor a 444 arról kérdezte, hogy négy ukrán megye annexióját jelentette be néhány perce Oroszország.

Gulyást arról is kérdezték, hogy Szijjártó Péter mivel érvelt Lavrov orosz külügyminiszternek a magyar kormány által sokszor emlegett béke fontossága mellett, amikor egyedüli uniós külügyminiszterként találkozott orosz kollégájával. A kancelláriaminiszter az mondta, nem tudja, mit mondott Szijjártó Lavrovnak, a dipolmáciai találkozókon pedig elhangzottakat egyetlen ország sem hozza nyilvánosságra. Gulyás hozátette, „a nemzetközi jognak megfelelő állapot” az lenne, ha az orosz hadsere kivonulna Ukrajnából, de ez nem fog megtörténni, így „valamilyen megállapodásra” van szükség, mert kezdeni kell valamit azzal a geopolitikai helyzettel, amiben vagyunk.

Az EU által kivetett szankciókról Gulyás azt mondta, a szénembargó – ahogyan Orbán Viktor korábban fogalmazott – „belefért nekünk, az olajat pedig „nem szavaztuk volna meg, ha nem kapunk mentességet”. A miniszter szerint a tőzsde és a piac az oka, hogy annak ellenére emelkedett meg a gáz ára, hogy arra jelenleg nincs érvényben szankció.

Arra a kérdésre, hogy miért a magyar kormány az egyetlen aki a szankciók ellen kampányol, Gulyás azt felelte: szerinte egyre többen lesznek Európában, akik ezt mondják.

A miniszter szerint az Ukrajnához való közelségünk és az aszály a fő oka annak, hogy nálunk az elmúlt hónapban európai szinten kiemelkedő volt az élelmiszerinfláció.

Gulyás szerint az IMF-fel nem volt különleges találkozója Magyarországnak, nem folyamodtunk hitelhez.

A Napi.hu kérdésére Gulyás Gergely hangsúlyozta, erre csak akkor lesz lehetőség, ha az ország földgázellátása enélkül is biztosított lesz. Azt is közölte, nem igaz az, hogy akik árammal fűtenek, piaci árat fizetnek, a földgáz limitje azért magasabb, mert ezzel kevesebb mennyiséget használnak fűtés közben.

A kórházak halmozódó adósságairól a miniszter csak annyit mondott, érdemes kivárni az év végét, tavaly is többlet volt a kórházaknál, ezért szerinte akkor érdemes visszatérni a témára.

A Dunai Vasmű támogatását a kormány szerdán és egy héttel azelőtt is tárgyalta, mondta el még Gulyás. Az állami beavatkozás azonban a miniszter szerint itt kizárt az Oroszország elleni szankciók miatt, a 450 milliós adósság viszont nagyon komoly tehertétel. Gulyás aláhúzta, a tulajdonos „vélhetően orosz”, de ezt sem lehet pontosan tudni.

Egyáltalán nem pénzkidobás Gulyás Gergely szerint az a 6-7 milliárd forint, amit a nemzeti konzultációra fordítanak, ha ugyanis az EU energiaszankciókat léptetne életbe, naponta ennyi pénz veszítene a költségvetés.

Hangsúlyozta azt is, a konzultáció a magyar kormány „mozgásterét” növeli meg. A HVG kérdésére azonban nem cáfolta kifejezetten azt, hogy a konzultáció legitimitása sokkal alacsonyabb, mint egy választásé.

A HVG kérdésére azt is leszögezte, noha igaz, hogy ez épp annyi pénz, mint amennyit a 2024-es önkormányzati- és EP-választás összevonásával megspórolnak, szerinte az összevonás praktikus és logikus, az ellen pedig még az ellenzék sem tiltakozott.

„A kőolajszankciók alól mentességet kaptunk, mert nem szavaztuk meg.” – válaszolta Gulyás Gergely a HVG kérdésére, amely szerint az EU már most is figyelembe veszi az emberek véleményét. Gulyás szerint a kőolajszankciók alóli mentesség viszont csak azért történt, mert tudták, a magyar kormány vétózna.

Arra a kérdésre, számszerűsítette-e már a kormány, mennyi a hozzájárulásunk a Gazprom profitjához, csak úgy válaszolt: a szankciók a költségvetésben óriási, 1000 milliárdos lyukat ütött volna egy energiaszankció, ezért vezették be a profitadót. A kérdésre is válaszolt, azt mondta, a teljes EU finanszírozza jelenleg az oroszok háborúját, így lakosságarányosan persze a magyarok is, a gáz- és olajvásárlással.

Egy másik kérdésre közölte, a helyreállítási alap és a hétéves költségvetés megállapodása kapcsán nem hangzott el hivatalos bizottsági követelés, de a bírói kinevezésekkel kapcsolatos kívánalmak szerinte informálisan már megjelentek azok között a részükről.

Gulyás ezzel kapcsolatban kiemelte, különböző bírói csoportok hatalmi harcukba vonták be a Bizottságot. Szerinte a magyar bírák most is „teljesen függetlenek”. Hozzátette azt is, a magyar jogrendben a bírók függetlenek, míg a németben a minisztérium mint szaktárca irányítja őket. Ezért szerinte nem is a kormányra tartozik az önigazgató bíróságok átalakítása, vagy reformja.

Azt is hozzátette, a szankciókkal a német kancellár és EU-s tisztségviselők „átvertek bennünket”, mert az jobban fáj nekünk mint Oroszországnak.

Az Mfor újságírója felvetette, hogy a napelempályázatok elbírálása még mindig zajlik, ám a pályázatok kiírása óta ugrásszerűen megnőttek a telepítés költségei, a kérdés pedig az, hogy ilyenkor a száz százalékos állami támogatású pályázatoknál az állam állja-e a megképződött különbözetet.

Gulyás Gergely szerint mivel uniós forrásról van szó, az állam a kiírásban meghatározott vállalását tudja teljesíteni. Azt mondta, a vállalt kifizetésekre az idei évben sor tud kerülni.

A miniszter úgy véli: sajnálatos, hogy a napelemberuházésok árai felmentek, de ezzel együtt az energia ára is felment, így ma sokkal jobban megéri önrészt is beletenni egy ilyen projektbe, mint akár egy-két évvel ezelőtt.

Arra kérdésre, hogy mi indokolja az autópályamatricák emelésének differenciálását, a miniszter úgy válaszolt: megnézték a nemzetközi gyakorlatot, és azt, hogy ideahaza milyen típusú matricából fogy sok, és ott emeltek, amiből többet vesznek az autósok.

A fővárosi tömegközlekedés kapcsán a miniszter kifejtette, arra szigorú szabályok vannak hogy egy busz meddig biztonságos, nincs okuk arra, hogy azt higgyék, Főváros nem tartaná be ezeket. Hozzátette, Budapest új buszait is EU-s támogatásokból finanszírozták volna.

A Gellért-hegy beruházásaival kapcsolatban Gulyás elmondta, a Citadella építkezés folyamatban van, parkosítást és felújítást terveznek.

A 24.hu újságírója kérdőre vonta Gulyás Gergely egy korábbi állítását, amely szerint a szankciók jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak. Az újságíró szerint azonban orosz gazdaság lejtmenetben van, a szankcióknak tehát van hatása.

Gulyás Gergely válaszában kiemelte, hogy az energetikai szankciókkal van probléma, a kormány ezekre gondol, amikor a szankciók hatástalanságáról beszél. Az energetikai szankciók ugyanis  jobban fájnak Europának és kiváltképp Magyarországnak, mint Oroszországnak a kormány álláspontja szerint. Megemelik az energia árát, amelyből Oroszország csak profitál, az európai gazdaságok viszont összeomolhatnak így.

A jövő évi költségvetési terv kapcsán Gulyás Gergely kiemelte, hogy azt még nem tudják újratervezni, mert nagyon bizonytalan a gazdaság helyzete, minden előrejelzést pontatlan. A kormányszóvívő rámutatott, hogy volt olyan jóslás is, amely szerint már idén szeptembertől csökkennie kellett volna az inflációnak – nem így történt.

Így a kormány csak az idei költségvetést tudta a válsághoz igazítani,

a jövő évi költségvetési tervet majd november végén, december elején fogja újragondolni.

Az idei állami spórolás kapcsán Gulyás megnyugtatott mindenkit, hogy a kifizetési stop nem minden kifizetés azonnali leállítását jelenti, csupán annyit, hogy a pénzügymisztérium felülvizsgálja az állami kifizetéseket. Gulyás szerint az állam tartozásainak kifizetése indokolt,

a pénzügyminisztérium valószínűleg nem fogja visszatartani az állami beszállítócégek pénzét.

Gulyás Gergely kiemelte, a nehéz gazdasági helyzet és az energiaválság miatt erre most nincs lehetőség, „bár szeretnék”, ha lenne.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel a válasszal arra célzott, hogy az Európai Bizottság elnöke korábban egy olasz kampányeseményen utalt rá, ha a jobboldal kerül hatalomra Olaszországban, akkor vannak EU-s eszközök a támogatások korlátozására viták esetén.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a megjegyzést élesen elutasította, közölte, szavaival von der Leyen „páros lábbal szállt bele a demokráciába”, ilyen kijelentésekkel pedig a demokrácia iránti elkötelezettségét is megkérdőjelezte.

Hangsúlyozta azt is, az olaszországi kormányváltás véleménye szerint „egyszerűsíti” a magyar kormány helyzetét. Azt is hozzátette, Giorgia Meloni győzelme után „végre van egy normális kormány” Nyugat-Európában.

A Telex kérdésére Gulyás miniszter azt mondta, hogy a kormány – a közös uniós álláspontnak megfelelően – nem fogadja el- az ukrajnai „népszavazások” eredményét.

„Azon dolgozunk, hogy minél előbb megkapják” – ezt már arra a kérdésre válaszolta Gulyás, hogy mikor kaphatják meg azt a mértékű béremelést a pedagógusok, amelyet már a kormány is elégségesnek tart. A miniszter egyelőre csak a rendes, éves 3-szor 10 százalékos januári emelés időpontját tudta megmondani, de az érdemi bérfejlesztés szerinte az uniótól való megállapodástól függ. Erre nem tudott legkorábbi időpontot sem mondani, mert nem tudja, a szükséges források mikor érkezhetnek meg, de azt tippelte, hogy az idei év végén vagy a jövő év elején jöhetnek ilyenek.

A kormány baja Gulyás szerint az, hogy az EU egyhetedét-egynolcadát akarja a béremeléseknek kifizetni, szerintük a Bizottság hozzájárulása nem elégséges.

További kérdésekre válaszolva azt mondta, a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelitában is 18 fok lesz.

Szlovákiát külső segítség nélkül gazdasági csőd veszélyezteti a megugró energiaárak miatt – nyilatkozta a héten az ország miniszterelnöke.

„Németország csődjével nagyobb bajban lennénk”

– kommentálta a hírt Gulyás Gergely. A kormányszóvivő szerint Szlovákia miniszterelnöke arra a minden európai országra érvényes igazságra hívta fel a figyelmet, hogy

a növekvő energiaárak miatt összeomolhat a gazdaság.

Gulyás Gergely reméli, hogy ezek után Szlovákia szövetségese lesz Magyarországnak a szankciók elleni harcban.

A Mediaworks munkatársának kérdésére Gulyás Gergely közölte, az ésszerűtlen Oroszország elleni szankciókat nem támogatja a kormány, az energiahordozókra kivetettek pedig ilyenek. Leszögezte, a nemzeti konzultáció kérdéseit csak az elkövetkező napokban fogják ismertetni, de azt nem árulta el, lesz-e energetikai célú megkülönböztetés a konzultáció kérdéseiben.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelország együttműködések megszüntetését lengette be az EU-ban, ha a helyreállítási alap pénzeit nem utalják nekik át, Gulyás azt válaszolta, Magyarország „jóhiszemű”, és nem készül hasonló lépésekre.

Arra a kérdésre pedig, mi lesz a nyugdíjprémiumokkal, és mekkora lesz ez az összeg, Gulyás közölte, a kiegészítéseket annak rendje szerint novemberben utalják, az összegről viszont még nem nyilatkozott.

A Telex kérdéséből kiderült, a vasárnapi boltzár nem merült fel a kormány részéről, hogy a kereskedelmi láncok több rezsit spóroljanak, és az IMF-től sem fognak felvenni hitelt Gulyás szerint.

Az olasz szuperkupa Magyarországra hozataláról egyelőre nem tárgyalt a kormány, ők is meglepetéssel olvasták az olasz sajtóban erről megjelent híreket.

A TV2 kérdésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, szerinte az Északi Áramlat megrongálása után felértékelődik az orosz-török Török Áramlat vezeték szerepe,

Magyarországra a szükséges földgázt azonban az Ukrajnán keresztül húzódó Testvériség gázvezetéken keresztül érkezik, a helyzet tehát nem érinti az itthoni ellátást.

Másik kérdésre közölte, tiszteletben tartják a vasárnapi olasz választáson megnyilvánult akaratot, és sok sikert kívánnak Giorgia Meloni kormányának.

A 30 éven aluli nők Orbán Viktor által a parlamentben emlegetett szja-kedvezményének kiterjesztéséről elmondta, a miniszterelnök csak egy példát hozott fel arra, mi mindent nem szabad feláldozni a válság oltárán, a részletek még kidolgozásra várnak.

Arra a kérdésre pedig, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök adatcégén keresztül kapcsolódik-e a Márki-Zay-féle amerikai pénzekhez, Gulyás újra elmondta, „dollárbaloldal van Magyarországon” és szerinte veszélyes az, ha ilyen nagy külföldi befolyás alá kerültek. Bajnai szerepéről viszont ő is csak sajtóhírekből értesült.

További kérdésre a miniszter hozzáfűzte, nincs tervük arra az esetre, ha az EU-s helyreállítási alap pénzei idén nem érkeznek meg, ez ugyanis „rosszhiszeműség lenne”. Kiemelte, szerinte nagyon fontos korrupcióellenes reformokra készülnek.

A gödöllői Török Ignác Gimnáziumban digitális oktatást követelnek a diákok, az intézmény ugyanis olyan súlyos állapotban van, hogy folyamatosak a beázások az iskolában. A sajtó kérdésére Gulyás elmondta, nincs tisztában a gödöllői iskola helyzetével, de hozzátette, ha sérülnek az oktatáshoz szükséges körülmények, akkor az online oktatást is indokoltnak tartaná. Arról, hogy a kormánynak milyen felelőssége van az iskolák állapotának karbantartásában, nem beszélt.

Gulyás a Pegasus kémszoftver beszerzéséről továbbra sem beszélt kérdésre sem, azt viszont álhírnek nevezte, hogy a kormány izraeli cégtől venne a közösségi médiát figyelő szoftvereket.

Az ATV riporterének kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy ugyan az MVM által meghatározott októberi előre hozott befizetési időpont valóban a nyugdíjkifezések elé került, de ez nem fog gondot okozni a nyugdíjasoknak.  Gulyás biztosított mindenkit, hogy elég, ha 15-éig fizetnek,

és megígérte, hogy nem lesz felszámolva késedelmi díj.

Továbbá arra is ígéretet tett, hogy novembertől az MVM visszatér a szokásos, 15-ei határidőhöz. Minderre garanciát a kormány ad, hisz az MVM állami tulajdonú cég.

Gulyás Gergely az állami intézmények energiatakarékosságáról elmondta, hogy a Minisztériumban például már most „valóban hideg, időnként még hidegebb van”. A 18 fokra fűtésnél drasztikusabb intézkedésekre egyelőre nem kell számítani,

a kormányzat  nem gondolkodik négy napos oktatási vagy munkahétben, mert a kormányszóvívő szerint fontosabb az „élet normális menetének” fenntartása, főképp a Covid-válság után.

A miniszterelnökséget vezető miniszter továbbá kijelentette, ő maga sosem volt nagyfogyasztó, Szentkirályi Alexandra is azt nyilatkozta, hogy ő „mindig is spórolós volt”.

A tűzifahiány kapcsán Gulyás Gergely rámutatott, hogy az állami erdőgazdaságok 10 köbméter fát ígértek mindenkinek, ezt teljesíteni is fogják. Gulyás elismerte, hogy jelenleg vannak fennakadások, de

megígérte, hogy november végéig mindenki meg fogja kapni a neki járó tűzifát.

Az őszi szünetből a kormány legújabb döntése szerint 3 nap, azaz egy hosszú hétvége marad, mondta el Gulyás. Minden igazgató és tankerület ezen felül még 3 nap tanítási szünetről dönthet önállóan.

Az Index kérdésére az is kiderült, ha Magyarország nem kapja meg az EU-s helyreállítási alapot, akkor Orbánék máshonnan keresnek forrásokat. Gulyás szerint a forrásokról való tárgyalások jól haladnak, azt azonban nem közölte, hogy az unión kívül milyen más partnerekkel egyeztettek.

A rezsi és honvédelmi alap feltöltése szintén jól halad, a miniszter elmondása szerint a tervezett összeg „nagyobbik része” már befolyt.

„Azok az ígéretek, amiket évekkel ezelőtt tettünk, nem tarthatóak, azok az ígéretek a tanárok fizetésének emelésére, amiket most tettünk, tarthatóak, lesz béremelés” – mondta el a miniszter az október 5-én esedékes tanársztrájkról, azt sejtetve, hogy azon a szakszervezetek kérése ellenére nem fognak szerinte elegen részt venni.

Hangsúlyozta, szerinte „a tanárszakszervezetek az ellenzéket segítik” úgy a kampányban, mint most, de a tanárok megértik, hogy a gazdasági helyzet nehéz.

Nem érdemes találgatni, ki robbantotta fel az Északi Áramlat vezetéket – válaszolta az M1 kérdésére Gulyás, még ha „egyes liberálisok már meg is nevezték a felelőst, ezt a hibát a magyar kormány nem követné el”. Magyarország gázellátása ettől függetlenül továbbra is biztosított, a gáztárolóink 72 százalékos töltöttségen vannak a kancelláriaminiszter szerint. Gulyás miniszter egyébként vélhetően Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter bejegyzésére gondolhatott, aki a Twitteren az Egyesült Államoknak tulajdonította az akciót.

Az ATV főmunkatársa azt kérdezte meg Gulyás Gergelytől, tudnak-e energetikai szankcióról az új, Oroszország elleni csomagban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, megnézik, hogyan alakul majd a szankciós csomag, ha lesz benne energetikai szankció, azt nem tudják támogatni.

Arra a kérdésre, mit tud tenni a kormány a forintgyengülés megállítására, úgy felelt, „ha a dollár gyengül az euróval szemben, akkor a forint is”, hozzátette, az árfolyampolitikáért az MNB felelős, ők pedig elkötelezettek az árfolyamstabilitás mellett. Szerinte nem gazdasági oka van az árfolyamgyengülésnek, és „a hiány tartható”.

Gulyás Gergely ugyanakkor megismételte, szerinte az energetikai szankciók és energia-áremelkedés miatt van az infláció is.

A Magyar Nemzet tudósítója arról kérdezett, valóban kifizetési stopot rendeltek-e el a kormányzatban. Ezt Gulyás Gergely cáfolta, szerinte

„nincs stopról szó, a kifizetéseket csak a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával lehet megtenni”.

A miniszter szerint erre a 4,9 százalékos költségvetési hiánycél tartása miatt van szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, szerinte a gazdasági válság közepén is „kifejezetten jól teljesít” a magyar gazdaság.

Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte, Gyurcsány Ferenc Partizán csatornán megjelent interjúja bizonyítja, hogy a baloldal „igyekszik elterelni a figyelmet arról a botrányról, ami a tiltott külföldi támogatásaikról szól”. Ezzel arra célzott, hogy Márki-Zay Péter alapítványáról kiderült, több mint 2 milliárd forintnyi támogatást kapott a kampány alatt amerikai kötődésű politikai szervezetektől.

„Sohasem gondoltuk, hogy a baloldal dollárbaloldal lesz, példátlan botrány ez a magyar politika történetében.”

Azt is leszögezte Gulyás Gergely, pillanatnyi kétsége sem lehet senkinek afelől, hogy „a Gyurcsány-házaspár” irányítja a magyar baloldalt.

Arról is beszélt a miniszter, a nemzeti konzultáció nem „sztahanovista munkaverseny”, de „a magyar állampolgárokat be kell vonni két választás között is a döntéshozatalba”.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón leszögezte, amit az önkormányzatok már jó ideje jeleztek: jelentős plusz terhet rónak az önkormányzatokra az emelkedő rezsiárak.

Gulyás szerint „jelentős áldozatok árán” ugyan, de idén még ki tudják gazdálkodni az önkormányzatok a megemelkedett energiaárakat, hála a hosszútávú szerződéseknek. Jövőre viszont kormányzati segítséget kell nyújtani.

A kormányzat Balla György miniszteri biztost bízza meg az egyeztetések levezetésére, minden nagyobb és kisebb önkormányzattal le fog ülni közösen tárgyalni Balla, hogy egy mindenkinek elfogadható és racionális támogatási programot dolgozzon ki.

Gulyás Gergely bejelentette a kormány tegnapi ülésén elhatározta, újabb nemzeti konzultációt indít, ezúttal az energiaválságról és a háborús szankciókról. A kérdőívek kitöltésére online és papírformában is lehetőség lesz.

A miniszter elmondta, a kormány szerint mára világossá vált, az Oroszországot sújtó EU-s szankciók az uniónak jobban fájnak mint Putyinnak. Hozzátette, Európa energiaválságban szenved, ám szerinte Magyarország tudja a lakosság számára a legkedvezőbben szolgáltatni az energiát, még a rezsicsökkentés eltörlésével is.

A köznevelési intézményekben nem lesz ősz szünet, cserébe viszont hosszabb lesz a téli szünet az elmúlt években megszokottaknál.

December 21-e az utolsó nap, amikor még iskolába kell menni, és január 9-e lesz az első tanítási nap.

Ebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is elrendelnek, a kormányzati igazgatásban dolgozóknak pedig kötelezően ki kell venniük a szabadságaikat ebben az időszakban.