„Sem az üzemi tanácsot, sem a szakszervezetet nem értesítette eddig a várható leállásról a Dunaferr” – mondta el lapunknak Molnár László, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. A dunai vasműben működő érdeképviseleti szervezet vezetője hozzátette azt is, már megszokták ezt a vállalattól.
Molnár szerint, mivel ez munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedés, ezért a központi üzemi tanácsot mindenféleképpen értesíteni kellett volna a leállási szándékról.
„De megszokhattuk már az elmúlt időszakban, hogy senki nem szól semmit. Bármiféle érdelődésünk vagy tájékoztatás kérésünk van az elmúlt 1-2 évre visszameneőleg, ők ezekre sosem válaszolnak”
-mondta el a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy egyelőre ők is annyit tudnak csak, amit a Dunaferr a tegnapi közleményében írt, most várják, hogy milyen utasítást kapnak a következő időszakra:
„Az információk arról szólnak, hogy 5-7 napra van leállítva 2-es kohó. Ez azt jelenti, hogy ezidő után valamikor megindul, akkor valamilyen termelés csak lesz. De azt egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz 5-7 nap múlva.”
Molnár szerint eddig is elég bizonytalan volt a hangulat a gyár dolgozói körében, és ez végképp elbizonytalaníthatja, nem csak a munkásokat de a város lakóit is abban, hogy ha a Dunaferr ilyen helyzetbe kerülne, akkor az nem tenne jót a városnak sem.
Tegnap jelent meg a hír a Dunaferr közleménye nyomán, hogy leállásra kényszerülhet a gyár fűtőanyag hiány miatt. Eszerint amíg a cég eddig talpon tudott maradni, addig „mára tarthatatlanná vált a helyzete”, az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után, pénteken a Dunaferr arra kényszerült, hogy leállítsa a másik nagyolvasztóját is.
Ennek közvetlen oka, hogy a nélkülözhetetlen alapanyag – koksz – beszállítását évtizedek óta végző partner, a Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK), váratlanul megtagadta a szállítást.
A DUNAFERR túlélésére az egyetlen esély, hogy a termelést fent tudja tartani, és rövid távon újra tudja indítani a nagyolvasztóit, mert a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené a DUNAFERR működését. Az egyetlen megoldás az lehet, ha a szükséges mennyiségű és minőségű koksz beszállítását újra, legkésőbb egy héten belül megindítja a DBK – fogalmaz közleményében a cég.
A Duanferr arról is ír, hogy az ukrán-orosz háború, az Európára rászakadó energiaválság, valamint logisztikai nehézségek mára olyan helyzetbe sodorták, amellyel a társaságcsoport egyedül képtelen megbirkózni.
Megjegyzik, hogy a helyzetből a Dunaferr számára a kormányzat által már előkészítés alatt álló gyármentő program jelentheti, ami elsősorban „az energiaár csökkentő intézkedések és bértámogatások, valamint adókedvezmények, vagy a konkurensek által külföldről behozott termékekre kivetett magasabb „védővámok” útján segíthet„.
A DUNAFERR sorsa és ezzel a régióban több ezer család megélhetése a következő egy hétben dőlhet el
-zárja közleményét a cég.
Amint arról beszámoltunk, a gyárban már tavaly év végén is kényszerleállásra kényszerültek, az akkor még éppen csak kezdődő energiaválság miatt. A Dunaferr az elmúlt években elsősorban azzal került be a hírekbe, hogy bizonytalan volt, melyik – ukrán, avagy orosz kötődésű – gazdasági érdekcsoport vezeti a céget valójában, illetve a vezetőség nem volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel a kollektív szerződésről, de még a béreket is csúsztatva fizette ki. A helyzet rendezése érdekében végül az államnak is be kellett avatkoznia.