A Mozdonyvezetők Szakszervezetének közleménye szerint a szakszervezet elvárja, hogy a MÁV-START a pénteki egyeztetésen javaslatot tegyen a március 9-én született megállapodásukban foglaltak teljesítésére.

A MOSZ felhívja a figyelmet, hogy a bírósági végzés szerint a MÁV-START nem tartotta be a sztrájkmegállapodásban foglaltakat, a folyósított kifizetések egyébként is jártak volna a mozdonyvezetőknek.

„A végzés megállapítja, hogy a MÁV-START a vasutasnapi kifizetéssel nem a MOSZ sztrájkkövetelést teljesítette, hanem a munkavállalóknak 2022-ben egyébként is járó lojalitási juttatásból fizetett ki 230 000 ft-t. A további 70 000 ft-os juttatás számítható be a MOSZ követelésébe, mint részkifizetés”

– írja honlapján a szakszervezet.

Ez azt jelenti, hogy hiába fizetett a MÁV a vasutasnap alkalmából 300 ezer forintot a mozdonyvezetőknek, 230 ezer forint egyébként is járt volna nekik. A március 9-i megállapodásban szereplő 300 ezer forint viszont ezen felül járt volna nekik, így a vasúttársaság valójában csak 70 ezer forintot teljesített.

A MOSZ elvileg március 10-től szólította sztrájkba a mozdonyvezetőket a bérek elértéktelenedése miatt, amit a korábbi bérmegállapodás nem kompenzált, és tárgyalásos úton sem sikerült megoldást találni. A háború miatt viszont elhalasztották a sztrájkot, erről március 9-én állapodtak meg a vasúttársasággal. Ahogy arról is, hogy a 2021-es reálbércsökkenés kompenzálása érdekében júliusban egyszeri, 300 ezer forintos kifizetésben részesülnek a mozdonyvezetők és motorvonat-vezetők, amit a vasúttársaság a MOSZ szerint a megállapodással ellentétben összevont más juttatásokkal.

A mozdonyvezetők azt is említik jelen közleményükben, hogy a bíróság nem tartotta elegendőnek a sztrájk előtti egyeztetésekre szánt időt, így a munkabeszüntetés szeptember ötödikei megkezdését jogszerűtlennek nyilvánította.

Így a további lépésekről pénteken hoz döntést a MOSZ.

Erre a Magyar Államvasutak Facebook-bejegyzése is felhívja a figyelmet, továbbá igyekeznek a társadalom széles rétegeit is a mozdonyvezetők ellen hangolni. Hangsúlyozzák a mozdonyvezetők állításuk szerint kiemelkedő béreit, miszerint „a MÁV-Volán-csoporton belül és a teljes nemzetgazdaságban is kiemelkedő mértékű havi átlagkeresete meghaladja a bruttó 800 ezer forintot”.

A tárgyalásokra azért van szükség, hogy meghatározhassák a személyszállításban a még elégséges szolgáltatás szintjét. Mivel a vasúti személyszállítás közszolgáltatásnak minősül, ezen a téren meg kell állapodnia a szakszervezetnek a kormány képviselőivel – ami, mint a tanárok példáján láthattuk, nem egyszerű feladat ha a kormányon múlik. Mindazonáltal a személyszállítás mellett a vasút – és a mozdonyvezetők – fontos feladata az áruszállítás biztosítása, aminek akadozása már szemmel látható gazdasági károkkal járna a privátszféra számára, így erős tárgyalási alapot jelenthet a mozdonyvezetők számára, mikor pénteken a vasúttársaság képviselőivel találkoznak.

Mint arról korábban beszámoltunk a bíróság még az év elején első- és másodfokon is jogszerűnek tartotta a mozdonyvezetők március 10-re meghirdetett sztrájkját.

Már év elején is érezni lehetett, hogy a bérek jelentősen elmaradnak az inflációtól. Amint arról korábban beszámoltunk, a Mozdonyvezetők Szakszervezete akkori álláspontja szerint a 2021. évi 0%-os béremelést és az elszabadult infláció okozta reálkereset veszteséget a munkáltatónak kompenzálnia kell – bruttó 546 ezer forintos vagy nettó 363 ezer forintos béren kívüli juttatás formájában.

A helyzetet nehezíti, hogy a vasúttársaság nincs különösebben rózsás helyzetben anyagilag, erősen megviselte az energia és az üzemanyag drágulása. A Világgazdaság meg nem erősített értesülése szerint a MÁV a szakminisztérium segítségét kérte az együtt akár 200 milliárd forintot is elérő idei és 2023-as többletkiadása forrásának előteremtéséhez. A lap szerint állami segítségnyújtás nélkül a vasút akár már az ősszel leállhat.