Nagyon sok helyen, alig napokkal a tanév kezdete előtt még nem találtak egyes pozíciókra tanárokat. Itt vagy egyáltalán nem tudják megoldani a helyettesítést, és csoportok összevonásával oldják meg a hiányt, vagy az adott tárgyhoz nem, esetleg alig értő tanárok „ugranak be”. Másutt szülők, vagy a kormány rendeletének köszönhetően a nyugdíjból visszatérő oktatók állnak a tábla elé.

A HVG360 cikkében névtelenül nyilatkoztak szülők, diákok és tanárok is a 16 000 fős tanárhiányról. Itt olyan esetekről is beszámolnak, ahol megfelelő képzettség nélkül helyettesítenek rendszeresen. Így a nyelvet nem beszélő biológiatanár tart német órát, vagy a diákjai előtt csupán 1-2 leckével járó egyetemista oktatja az informatikát – pedig helyette még szakképzet tanár is lett volna, de az iskola nem akarta megfizetni neki a főiskolai végzettségére a 40 forintos egyetemi végzettség után járó többletbért. De olyan budai iskolából is nyilatkoztak a lapnak, ahol

angolul jól beszélő anyuka tartja az angolórákat és két apuka felváltva a számítástechnikát.

Egyes iskolákban akár 7-12 tanár is hiányzik. Van, ahol évközben két oktató állt fel, és hagyta ott a diákjait, akik emiatt magukat okolták. A csoportbontásokat sem tudják egy vidéki iskolában a tavalyi szinten megoldani, így a német tagozaton z eddigi 10-15 helyett 20-25-re nő a létszám. Ugyanitt az angol szakosok közül egy 10.-es arról számolt be, hogy az év végén elmant a tanáruk, még mindig keresik az utánpótlást, de így egyelőre nem tudja, hogy mi lesz a heti 5 órájával.

Az alsó tagozatban sem jobb a helyzet, a HVG-nek több helyről számoltak be arról, hogy a napközis tanárokat még mindig keresik, napokkal az évkezdés előtt, de van, ahol már sikerült megoldást találni a kormány korábbi rendeletének köszönhetően. Így a kisdiákok mellé

egy 72 éves nyugdíjból visszatérő érkezik délutánosnak.

De sajnos a pihenő éveikből visszacsábítani próbált szakemberek nem jelentik a kívánt megoldást az országos szintűre duzzadó problémára – legalábbis ez derül ki a Népszavának nyilatkozó Gosztonyi Gábor, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) alelnök szavaiból. A szakszervezeti vezető szerint ugyan egyes helyeken lehet enyhíteni a hiányt nyugdíjasok munkába állásával, ezzel együtt azt látja, hogy „nem tolonganak” a lehetőségért.

A visszafoglalkoztatással szerinte legfeljebb azokat lehet pótolni, akik az elmúlt hónapokban adták fel a közalkalmazotti jogviszonyukat, de a 16 ezres tanárhiányra semmiképpen sem jelent megoldást. Gosztonyi úgy véli, a bérek jelentős 45 százalékos emelése az, ami a fiatalok számára vonzóvá tenné a pályát, és az utánpótlás biztosításával tartós kiutat jelentene a mostani helyzetből.

A visszaálló tanárokkal kapcsolatban elmondta, több megyében jelentkeztek olyanok, akik akár sokéves kihagyás után, 70 éves kor felett is ismét katedrára állnának. És olyan 81 éves fizikatanárról is tudnak, aki 15-16 évnyi kihagyás után venné újra kezébe a krétát a nyugdíj mellett. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy amellett, hogy rendkívül tiszteli idős kollégái elszántságát, tart attól, hogy az évtizedes kihagyás szakmai problémákat is felvethet.

A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága legközelebb augusztus 30-án tárgyal a kormánnyal, ha addigra sem kapnak elfogadható ajánlatot elsősorban a bérrendezés ügyében, azt ígérik, már szeptemberben munkabeszüntetések jöhetnek.

Amint arról beszámoltunk, a kormány azzal tervezi megoldani az óriási szakemberhiányt, hogy a nyugdíjas tanároknak igyekszik visszacsábítani a közoktatásba. Gulyás Gergely indoklása szerint a pedagógus utánpótlást szeretnék a nyugdíj melletti közalkalmazotti jogviszony szabályainak enyhítésével megoldani. A szakma elöregedése így is komolyan fenyegeti a pedagógusokat, hiszen az alacsony fizetések, a megbecsülés teljes hiánya, az intézményi átalakítások, valamint a kormány folyamatos fenyegetései nem teszik azt vonzóvá. De a nyugdíjasok közül sokan kiszolgáltatott anyagi helyzetük miatt kénytelenek lehetnek visszamenni az állami oktatásba.