Mint arról a Mérce is beszámolt, a pedagógus-szakszervezetek és az oktatási kormányzat közötti legutóbbi egyeztetés augusztus 10-én teljes kudarccal zárult. A Belügyminisztérium közoktatási államtitkára, Maruzsa Zoltán a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint leginkább minden konkrétumot nélkülöző, feltételes ígéreteket fogalmazott csak meg, bérajánlatot se az idei, se a jövő évre nem kaptak a szakmai érdekvédők.
Márpedig az azonnali, 45 százalékos pedagógus-béremelés, illetve a közoktatásban nem pedagógusként dolgozók béremelése az egyik legfőbb követelése a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a PSZ részvételével működő sztrájkbizottságnak.
Ráadásul a többi főbb követelésben is visszalépés történt a kormányzat részéről: míg korábban Maruzsa államtitkár nyitottnak mutatkozott a 22-26 órás kötelező óraszám 22-24-re mérséklésére, illetve a pedagógiai asszisztensek önálló tantermi munkájának 35 órában meghatározott maximálására, ezektől az augusztus 10-i tárgyalási körben már visszatáncolt a kormányzat.
Ezek után Nagy Erzsébet, a PSZ országos választmányának tagja emlékeztetett, hogy a pedagógus-szakszervezetek tavasszal csak szüneteltették az oktatási sztrájkot, de be nem fejezték. Ha addig nem kapnak megfelelő ajánlatot a kormánytól, a szakszervezetek már ősztől újrakezdhetik a sztrájkokat, és az eddigiek alapján a polgári engedetlenség keretében tavasszal megkezdett vadsztrájkok is folytatódhatnak a szakszervezeti megmozdulásokon kívül.
A kormány az arroganciával saját maga alatt is vágja a fát
Mint emlékezetes, a kormányzat nemcsak a szakszervezeti tárgyalóasztalnál mutatkozik süketnek a pedagógusok követeléseire, de kommunikációjában is kifejezetten ellenséges hangnemet üt meg év eleje óta. A megegyezés hiányában meghirdetett sztrájkot megpróbálták ellehetetleníteni egy kormányrendelettel, és megfélemlítéssel, fizetéscsökkentéssel való fenyegetéssel igyekeztek elvenni a sztrájkolók kedvét, a nem sztrájkolóknak való köszönetnyilvánítással gúnyolódtak a sztrájkolókon, akiket „baloldali kampányolással” is megvádoltak, majd több sztrájkoló pedagóguson adminisztratív eszközökkel álltak bosszút.
Mindezek után ráadásul kiderült, hogy a kormány a pedagógusok bérét fedezendő az Európai Unióhoz benyújtott EFOP-Plusz pályázatában a sztrájkoló pedagógusok által már számtalanszor megfogalmazott problémákkal érvelt, hosszasan ecsetelve az uniós szerveknek a magyar pedagógusok túlterheltségét és hazánk lemaradását a tanári bérek terén.
Ilyen alapokról indultak el a nyári egyeztetések, amelynek két eddigi fordulója semmi eredményt nem hozott, miközben az ősszel kezdődő tanévet is el kellene valahogy kezdeniük az intézményeknek.
„A két nyári sztrájktárgyalásos fordulóval felgyorsult a pályaelhagyás, miután a kormányzati hozzáállástól sokan besokalltak”
– nyilatkozta a Mércének Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Gosztonyi értesülései szerint 5-15 közötti létszámban állnak fel egy-egy tantestületből a pedagógusok, és jó nevű intézményekben is. A szakszervezeti vezető szerint jövő héttől hozzávetőleges, október elején pontos adatok is jönnek majd.
„Hacsak nem titkosítja ezeket a kormány…”
– tette hozzá keserűen.
Hasonló számokról beszélt lapunknak Komjáthy Anna is, a PDSZ országos választmányi elnöke, aki azt is megjegyezte, hogy a legutóbbi kormányzati javaslat a hosszú távú bérrendezésre talán nem is lenne olyan rossz önmagában,
„csak mire megérkezne, már nem lesz kinek folyósítani!”
Mit követelnek a pedagógusok?
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete négypontos követeléssel folytatta a kormánnyal a sztrájktárgyalást, az álláspontok azonban nem közeledtek. A szakszervezetek az alábbi követelésekből nem engednek:
1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
2. Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is, mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan. Azok a közalkalmazottak, akiknek eszerint kell megállapítani garantált illetményüket, gyakorlatilag kivétel nélkül a garantált bérminimumra kell emelni illetményüket, végzettségtől és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül. Ez méltatlan és tarthatatlan a szakszervezetek szerint.
3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Tudományos kutatás (Tárki-Tudok: Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelés felmérése 2009) is bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaidő jelenleg felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követelik, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki.
4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Rendszeresen előfordul ugyanis az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba, illetve tanulócsoportokba gyermekfelügyeletre. Ennek oka elsősorban a nagymértékű pedagógushiányban keresendő. A gyermekek, tanulók abban az esetben sem maradhatnak felügyelet nélkül, ha az adott tanítási órára, foglalkozásra pedagógus nem biztosítható, ám mivel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidő-beosztása nem tanítási órákban, illetve foglalkozásokban meghatározott, szükséges az önállóan ellátandó felügyelet időtartamát jogszabályban korlátozni. Az ugyanis semmiképp sem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolc órás munkaidőben önállóan ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető – figyelmeztetnek a szakszervezetek.
„Iszonyú nagy az elkeseredettség és a felháborodás” – a sztrájkok és a vadsztrájkok is folytatódnak
A Tanítanék Mozgalom vezetője, Törley Kata szerint is „iszonyú nagy az elkeseredettség és a felháborodás” a pedagógusok körében az utóbbi tárgyalási fordulók után, ráadásul – ahogy a Mércének fogalmazott – majd csak most, az augusztus 20-i héten kezdődik a munka a tantestületekben, ahova visszatérve sokan szembesülhetnek vele, hogy milyen sokan mondtak fel időközben. Értelemszerűen az egyre kevesebb pedagógusra háruló változatlan munkamennyiség okozta nyomás, pláne a válságos gazdasági helyzetben várhatóan több pedagógust kényszerít majd pályaelhagyásra, ami csak gyorsíthatja a krízisfolyamatot.
„Azt gondoljuk, hogy szükség van erre a béremelésre ahhoz, hogy a közoktatást valamennyire szakmai szinten lehessen tartani, a következő generáció minőségi oktatáshoz juthasson, mert a kormányzat 10 éve a gyerekek jövőjével szórakozik”
– mondta ugyanerről Gosztonyi Gábor.
A PDSZ és a PSZ is eltökélt jelenleg a sztrájk folytatásában, ám – ahogy azt Komjáthy és Gosztonyi is kiemelte – az év eleji törvényi szigorítások után még nehezebb megszervezni egy átfogóbb sztrájkot, „pláne egy országosan több mint 10 ezer álláshelyet érintő szakmában”. Azon viszont egyikük sem lepődne meg, ha a polgári engedetlenségi megmozdulások folytatódnának már akár kora ősztől.
Ezekről a megmozdulásokról Törley Katát kérdeztük, aki elmondta, hogy a polgári engedetlenségi megmozdulások folytatását valójában már júniusban elhatározták, és csak abban az esetben tekintenek el tőle, ha a kormányzat teljesíti az azonnali bérrendezésről szóló követeléseket szeptember 2-ig. Ennek hiányában Törley szerint akár már szeptember 5-től megkezdődhetnek a szórványos munkabeszüntetések a különböző pedagógiai intézményekben.
A Tanítanék már el is kezdte a felkészülést a vadsztrájkok koordinálására: az engedetlenkedők támogatására jogi-technikai kisokost készítenek, amely tartalmazza majd a demonstrációkkal kapcsolatos különböző jó gyakorlatokat, jogi segédleteket, és egyértelművé teszi, hogy melyek a leggyakoribb fenyegetések ilyenkor, amelyektől nem kell félni különösebben. A segédanyagok és a koordinációs segítségnyújtás mellett a Tanítanék a Humán Platformmal és a PDSZ alapítványával közösen újfent sztrájkalapot hoz létre, hogy a polgári engedetlenségek során kieső béreket pótolni tudják az azokban résztvevők számára. Ez már a tavaszi megmozdulások során is jól működött, minden igénylő számára sikerült folyósítaniuk a kért támogatást.
Bár a szakszervezetek formálisan nem tudnak a polgári engedetlenség szervezésébe beszállni, Gosztonyi Gábor szerint ha bárkit aránytalan retorzió érne, az bátran fordulhat jogi segítségért a PSZ-hez.
