A 444 kérdésére kiderült, valamennyi magyarországi repülőtérről járatokat üzemeltető légitársaság a különadók alanya lesz.

A Liget-projektről pedig kiderült, hogy a beruházási halasztás a Városliget beépítését is érintheti.

Gulyás ezután újfent elismerte, hogy Oroszország megítélésében különbség van Lengyelország és Magyarország között, utóbbi ugyanis kisebbnek tartja a fenyegetést. Ahhoz azonban hogy ez így is maradjon, szükségesek a védelmi költések.

A miniszter azt is kifejtette, hogy a „nemzeti” sajtóban sokszínűek a vélemények, így előfordulhat, hogy valaki az USA proxy-háborújának tekinti az ukrajnai háborút, ahogy Orbán Balázs tette. Ezután az információs háborúról kezdett beszélni.

A miniszter megerősítette, hogy nincs olyan opció, hogy a kormány támogassa a vezetékes olajra vonatkozó uniós embargót Magyarország energiabiztonságát, és többek között a rezsicsökkentést garantáló biztosítékok nélkül.

Kocsis Máté kijelentésével kapcsolatban, miszerint a titkosszolgálatoknak be kellene azonosítani a külföldi szolgálatban álló civil szervezeteket és médiumokat, Gulyás azt mondta: a médiafelületek működésével és betiltásával kapcsolatban éppen a liberális oldalon jelentek meg követelések, és vádak is onnan szoktak elhangzani például az orosz dezinformáció kapcsán. A miniszter szerint egy államnak fontos, hogy erről tudjon, a világon mindenhol különös figyelemmel vannak arra, hogy milyen külföldi „befolyásolási igények” jelennek meg közösségi médiában és a hírekben. A szolgálatok feladata, hogy feltárjanak minden ilyet.

Az állami beruházások elhalasztásával kapcsolatban a miniszter azt mondta, nem fogják titokban tartani, mely beruházok csúsznak, egy megközelítő listájuk van ezekről. Az alapelv az, hogy ahol megkezdődött az építkezés, ott torzókat nem hagynak meg, befejezik őket. Azokat halasztják el jövőre, amelyeket még nem kezdtek meg.

Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e már tudni, mely civilek tarthatnak  szexuális felvilágosító foglalkozásokat a közoktatási intézményekben, miután a kormány közel egy éve elrendelte, hogy az EMMI készítsen adatbázist az állam által akkreditált szervezetekről „LMBTQ lobbi” elleni harc címén, Gulyás nem tudott válaszolni. A miniszter a szaktárcához irányította az újságírókat, akik azonban onnan sem kaptak választ eddig.

Ha áthárítja a költségeket egy multi akkor a profitja ugyanúgy marad, szerinte ezt könnyet meg lehet állapítani, hogy ne a lakosság viselje a terheit

Az újságírók azt is megkérdezték, hogy mi a garancia arra, hogy az új extraprofit-adók 2023-ban megszűnnek. Nagy Márton szerint az adó neve rá a garancia, mert ha megszűnik az extraprofit, elmúlik a háború és az infláció, meg a gazdasági válság, akkor az extraprofit adója is meg fog szűnni.

Hány évig fog még a MOL orosz olajat finomítani? -kérdezték a gazdasági minisztert. A magyar kormánynak nagyon erős álláspontja, hogy nem fogadja el a jelenlegi feltételeket az EU-s olajembargóról, szerinte a megoldás az lehet, ha 15-18 milliárd euró érkezik Magyarországra, amivel finanszírozható az átállás.. Gulyás Gergely hozzátette, nem az átállás idejében van a vita, hanem hogy az Európai Bizottság nem tesz eleget a kötelezettségeinek.

Nagyot arról is kérdezték, van e olyan várakozás az új adókkal kapcsolatban, hogy a nagyobb vállalatok inkább elhagyják Magyarországot. A miniszter szerint nem, mert extraprofitot vennének el, az pedig minden gazdasági szereplő saját üzleti döntése, hogy elmennek e az országból.

A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremeléséről is megkérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Gulyás Gergely szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben érthető, ha a kormány további türelmet kér a pedagógusok béremelésével kapcsolatban, amelyre mellesleg a miniszter szerint is szükség van.

Gulyás elmondta, a pedagógusoknál és a rendvédelmi szerveknél is indokolt lenne a béremelés. „Van is ígéretünk, ezt be fogjuk tartani” – fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy felelősséggel a jelenlegi helyzetben nem tud nyilatkozni. Úgy véli a kormány néhány hónap múlva lesz olyan helyzetben, hogy meg tudja mondani mit ígér.

A minisztert a Sajó szennyezettségéről is kérdezték, ahova már több mint 90 napja ömlik a szenny. Gulyás szerint szükséges erősen fellépni a szlovák kormánnyal szemben az ügyben.

A HVG kérdésére Nagy kifejtette, hogy a különadók részleteiről a rendeletekből lehet majd értesülni, tekintve hogy nem kíván számviteli fogalmakat puffogtatni a kormányinfón, majd elkezdett számviteli fogalmakkal dobálózni.

Majd példaként említette, hogy többek között a bioetanol-gyártókat és a légitársaságokat is jobban megadóztatják. Nagy több más példát is felhozott, melyekről további részleteket a Magyar Közlönyben olvashatunk majd „minél hamarabb”.

Gulyás pedig kifejtette, hogy tárgyalnak a hadiipari szereplőkkel arról, mit hogyan lehet gyorsabban megvásárolni.

A rezsicsökkentést pedig – mint megismételte – fenntartják a jelenlegi kedvezményezettek számára, ennek fenntarthatóságát biztosítják. Voltaképpen a szektor veszteségét biztosítják adókból.

Nagy elmondta, hogy az építőipar is sok szektorból áll, majd emlékeztetett, hogy egyes alapanyagokon beszedett extraprofitot már jelenleg is megadóztatnak, és voltaképpen a bányatermékeket sújtó adó volt az első extraprofit-adó. Megtudhattuk, hogy a legjelentősebb profit az alapanyagokon keletkezik.

Az állami beruházás-átütemezés Nagy szerint nem okoz különösebb multiplikátorhatás-kiesést, mert azok a magánberuházásoknak köszönhetők.

Noha a HVG szerint eddig mindig kiadták a titkos megfigyelések számát, ez most már nincs így, ahogy azt sem tudni, ki írja alá az engedélyeket. A lap tudósítója magyarázatot követelt, hogy miért változott a gyakorlat.

Gulyás szerint legalább egy évtizede nem a miniszter írja alá a titkos megfigyeléseket, és megígérte hogy utánanéz, miért nem adják már ki a megfigyelések számát.

Nagy Márton a rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban pontosított: terveik szerint ezekbe a nagyvállalatok megadóztatása mellett máshonnan is fog befolyni forrás. 100 milliárd forint a jövedéki adó, az ital és a dohányadó, a népegészségügyi adó és a céges autókra vonatkozó adók emeléséből érkezik majd be. Egyelőre két évig tartják fenn a háborús védelmi intézkedéseket, azt pedig, hogy „2023 után után mi lesz, nézzük meg majd 2023-ban”.

Gulyás kifejtette: a Honvédség megerősítése alatt haderőfejlesztést értenek, vagyis a honvédelmi alapba befolyó összegeket nem a Honvédelmi Minisztérium béremeléseire vagy a túlórák kifizetésére fogják költeni.

Azzal kapcsolatban, hogy a pedagógus-szakszervezetek arra kérték a kormányt, jelölje ki a sztrájktárgyalások folytatásához a tárgyalópartnerüket, Gulyás azt mondta:

az országgyűlési  választások előtti szakszervezeti sztrájktárgyalások időzítése egyértelműen pártpolitikai indíttatású volt, de örülnek neki, hogy a baloldali kampányakció után továbbra is tárgyalni akarnak.

A miniszter nem árulta el, hogy ki és mikor ül tárgyalóasztalhoz a béremelésért küzdő pedagógusokkal, csak annyit mondott, hogy a kormány a jogszabályoknak megfelelően fog eljárni.

Gulyás Gergely szerint a kormánynak nincs köze a magánegészségügyhöz, a magyar állam felelőssége a közegészségügyért áll fenn. A kormány célja, hogy a lehető legmagasabb színvonalon lássák el az embereket, mondta.

Az újságírók kérdésére válaszolva Nagy Márton elmondta, egyes szektorokban negyedévente, máshol havi rendszerességgel, és évente kerül majd befizetésre az extraprofit adó.

Szentkirályi Alexandrától azt is megtudtuk, hogy a háború kitörése óta összesen 728 605 menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából.

A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta  a rezsi 700, a honvédelmi pedig 200 milliárdos alap lesz, összesen 900 milliárd forintba fog kerülni fenntartásuk.

A Népszava megkérdezte Nagy Mártont, hogy a vendéglátásban, vagy az építőiparban miért nem keletkezett extraprofit. A miniszter szerint a nagyobb összegekre lőnek, minden szektort áttekintettek és a már bejelentett 8 szektor volt, amelyben a legtöbb termelődött. Az extraprofit adó rendeleti úton kerül majd bevezetésre, és a teljes éves összegek kívánják majd beszedni. Hozzátette, a kiskereskedői adókulcsok is emelkedni fognak.

A Népszava szerint az EU költségvetését kezelő Európai Bizottság április végén közel 300 millió eurót (több mint 110 milliárd forintot) utalt Magyarországnak a menekültek ellátására, Gulyás erre most azt mondta, ez nem igaz, ennyi pénz biztos nem jött.

A miniszterek most az újságírói kérdésekre válaszolnak. Gulyás Gergely elmondta, már a háborús veszélyhelyzetet megelőzően fokozott védettséget rendelt el a kormány a határon, amit fenn fognak tartani, sőt tovább emelhető is szükség esetén – egyelőre azonban nem látják szükségét.

A válság kapcsán bevezetett intézkedések a kormány szerint az idei és a jövő évre is elegendőek ahhoz, hogy megmaradjon a rezsicsökkentés, a családtámogatások, valamint a honvédelem is biztosított legyen. Gulyás hozzátette: egyedül a kormányzati beruházások egy évvel történő elhalasztását nem vezették volna be, ha nem lenne háborús helyzet, de olyan nagy gazdasági áldozatot ez sem jelent.

Az uniós szankciókkal kapcsolatban leszögezte: minden olyan szankciót hajlandó a kormány támogatni, amely jobban fáj Oroszországnak, mint az EU tagállamainak, így Magyarországnak is. Az olaj tekintetében azonban szerintük ez egyelőre nincs így.

Nagy Márton miniszter elárulta: az energiaszektor és a bankszektor képviselőivel már tárgyalt az extraprofit-adóról, azt azonban nem fejtette ki, milyen reakciók érkeztek tőlük.

Az ATV kérdésére Gulyás elmondta, hogy minden árstopról külön hoznak döntést a kormány részéről, július közepéig. Emlékeztetett, hogy az árstopok hozzájárultak az infláció viszonylag alacsonyan tartásához.

Gulyás a DK-s Molnár Csaba rajzára reagálva elmondta, hogy az extra adók nem adnak okot áremelésre, mert véleménye szerint a szokásos, „rendes” haszon fölötti hasznot fizettetik meg. Ha mégis így lenne, akkor a kormány fellép a cégek ellen Gulyás szerint, majd hozzátette hogy úgy tudja, a baloldal áll a bankok és biztosítók oldalán.

Nagy ezután hobbinyelvészeti alapokon magyarázta, hogy miért működnek a különadók.

A KATA adóformával kapcsolatban elmondta, céljuk hogy a kormány eredeti szándéka érvényesüljön. Ezzel például szembemegy, hogy van olyan nagy cég, aminek a vezetője KATÁ-s adózással kapta a fizetése egy részét.

A kisvállalkozóknak ellenben szeretnének többletkedvezményeket biztosítani, miszerint hogy évi 12 helyett 18 millió forintig legyen alkalmazható az adózási forma. Külön említette, hogy az újságírókra is ezek a további kedvezmények vonatkoznának.

Gulyás azt is kifejtette, hogy amennyiben az uniós szankciók nem fognak vonatkozni a vezetékes olajszállításra vagy adott esetben helyettesítésére, akkor tudják támogatni őket.

Gulyás végül azt is elmondta, hogy a kormány nem hosszabbítja meg az egészségügyi és rendvédelmi dolgozók felmondási tilalmát

– vagyis június elsejétől következhet a felmondási hullám az érintett szakmákban.

Nagy Márton  gazdaságfejlesztési miniszter szerint a háborús vészhelyzetre és az inflációra reagálva egy válság álló gazdaságot kell építeni.

Ismertette, a kormány célja, hogy idén a 4,9%-os, jövőre pedig 3,5%-os GDP arányos költségvetési hiány alakuljon ki.

A miniszter hozzátette, a minisztériumok költségvetését is csökkenteni kell, illetve csak a piaci beruházásokat fogják ezentúl támogatni. Nagy Márton számításai szerint a piaci beruházások 60%-ban a bevételek pedig 40%-ban járulnak hozzá a kitűzött hiánycél eléréséhez.

Kifejtette, az extraprofit különadók a jelenlegi ágazati különadóktól függetlenül lesznek érvényben. A miniszter hozzátette , hogy a rezsi és honvédelmi alap finanszírozására, illetve a költségvetési hiány csökkentése érdekében pontosan milyen szektorokból és pontosan mennyi „extraprofitot” fognak elvonni :

• A bankszektorból 250 milliárd extraprofitot, illetve a tranzakciós illeték kibővítésére 50 milliárd  forintot vonnak el évente, amely összesen 300 milliárd forint.
• A biztosítói szektorban 50 milliárd forintot vonna el a kormány,
• az energiaszektorban 300 milliárdot (ebben főleg a Mol érintett),
• a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot,
• telekommunikációs cégektől 40 milliárdot,
• a légitársaságoktól 30 milliárdot,
• míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot (a gyógyszertárakat nem érinti a különadó).

Hozzátette, a biztosítóknál azért van extraprofit, mert Covid-időszakban növekednek a biztosítói díjbevételek, a telekommunikációs cégeknél pedig azért, mert az emberek sokat interneteztek a járvány alatt. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel, a többi szektorban az volt az érv, hogy növekedtek a profitok.

Gulyás Gergely az Orbán Viktor által bejelentett rezsivédelmi és honvédelmi alappal kapcsolatban arról beszélt: az elhúzódó háborús helyzetben nemcsak az ország biztonságát, hanem a gazdaságát is meg kell védeni, meg kell erősíteni a honvédséget, és az infláció miatt méltánytalan extraprofithoz jutó nagyvállalatoktól és bankoktól kell nagyobb tehervállalást kérni. Ezért hozták létre a két alapot, amelyekbe „extraprofit-különadók” kerülnek bele, melyekből a kormány hosszú távon a rezsicsökkentés fenntartását és a honvédség fejlesztését finanszírozza.

A miniszter kiemelte: a kormány a költségvetési célokat mindig betartotta 2010 óta, ezek az intézkedések pedig arra is biztosítékot adnak, hogy az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycél is teljesüljön. Az előrejelzések szerint 5,2 százalékos lesz az infláció jövőre, a kormány 3,5 százalékos hiánycélt tűzött ki célul a következő évre.

A benzinárstoppal kapcsolatban bejelentette: komoly visszaéléseket tapasztalnak, amit úgy akadályoznak meg, hogy holnaptól csak a magyar rendszámú autók számára teszik lehetővé a magyarországi tankolást kedvezményes áron.