Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A zsidó közösséget is maga ellen fordítja a muszlimok ellen uszító Marine Le Pen

Hiába utazik a muszlimellenes szavazatra Marine Le Pen pártja, a franciaországi zsidó szervezetek az elnökválasztás jövő vasárnap esedékes második fordulójában a szélsőjobboldali jelölt ellenében Emmanuel Macront támogatják.

Múlt hét vasárnap tartották az elnökválasztás első fordulóját Franciaországban. A szavazáson az élen végzett a jelenleg regnáló jobboldali-liberális Emmanuel Macron, második helyen végzett a szélsőjobboldali Marine Le Pen, mögötte pedig csupán pár tized százalékkal futott be a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon. A szintén szélsőjobboldali Éric Zemmour csak 7 százaléknyi szavazatot kapott, amivel a negyedik helyre került a listán. A következő fordulóban így Emmanuel Macron és Le Pen között kell választania a franciáknak.

A francia Mediapart cikkéből kiderül, hogy bár Le Pen elsősorban a muszlim közösség elleni uszítással próbál szavazatokat felhajtani, a vallási szekularizmust támadó javaslatai óhatatlanul megsértik minden vallási kisebbség, így a zsidó közösség érdekeit is, ezért a zsidó szervezetek a Macronra való szavazásra szólítanak fel.

A riport Raincy város zsinagógáját mutatja be elsőként, amelynek rabbija, Moché Lewin pészah ünnep alkalmából tartott beszédében nyíltan Le Pen elleni protestszavazatra szólított fel a francia elnökválasztás második fordulójában.

„Fontos, hogy mindenki elmenjen szavazni, mindenki megtegyen mindent a köztársaság fennmaradásáért, hogy elkerüljük a demagóg társadalmi törést, ami olyan káoszt idézne elő, amelynek mi lennénk az első áldozatai. Tudjuk, hová vezet a nacionalizmus” – jelentette ki a rabbi.

Sok más franciaországi zsidó szervezet is a Macronra való szavazatra buzdít, így például a Zsidó Intézmények Franciaországi Tanácsa is. Nem véletlenül, elvégre Le Pen olyan alkotmánymódosításokat ígér, amelyek súlyosan szembemennek a vallásszabadság elvével.

Az alkotmány első cikkelyét úgy módosítaná a szélsőjobboldali jelölt, hogy a törvény előtti egyenlőséget nem „származásra, fajra és vallásra való tekintet nélkül” határozná meg, hanem „nemre, szexuális orientációra és fogyatékosságra” való tekintet nélkül, vagyis a vallás és az etnikai hovatartozás alapú diszkrimináció alkotmányos tilalmát felszámolná a szélsőjobb második fordulóba jutott jelöltje. Az alkotmány harmadik cikkelyét pedig azzal egészítené ki Le Pen, hogy Franciaországban nincs más közösség, csakis a „nemzetközösség”.

Le Pen pártja, a Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés) az „iszlamista ideológia” elleni törvényjavaslatában a muszlim vallási ruhadarabokat, így a kendőt is tiltaná, valamint az állatok méltóságára való tekintettel a vallási mészárlás betiltását is javasolta. Hivatalosan a kipára nem vonatkozna a törvény, csak az „iszlamista” jelképekre.

Nem úgy tűnik azonban, hogy ez a megkülönböztetés fennáll a halal és kóser húsok tekintetében. Bár a szélsőjobboldali párt igyekszik tagadni az antiszemitizmusról szóló vádakat, Jordan Bardella, a Rassemblement National elnöke a „hústörvény” kapcsán nyíltan kijelentette, hogy az a kóser hústermékekre is vonatkozna. Bardella javaslata a Zsidó Intézmények Franciaországi Tanácsának ellenérzését is kiváltotta: nyilatkozatban ítélte el a szervezet a javaslatot, amit a szekularizmus elleni éles támadásnak tartanak.

Ám a szélsőjobboldal és a zsidóság kapcsolata ennél bonyolultabb. Az izraeli franciák 53%-a szavazott egy másik szélsőjobboldali jelöltre, Éric Zemmourra, hiába tiltaná be a kipát, és hiába mentegette azzal – tévesen – a Vichy-Franciaország köztársasági elnökét, Henri Philippe Pétaint, hogy „francia zsidókat mentett” a nácikkal való kollaborálásával.

Az említett raincy-i rabbi, Moché Lewin fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem összetévesztendő a teljes zsidó közösség  Zemmour izraeli szavazóival. Már csak azért sem, mert Izraellel több antiszemita jegyeket hordozó szélsőjobboldali politikus is jó kapcsolatokat ápol, nem csak Zemmour. Ilyen szélsőjobboldali politikus például Jair Bolsonaro brazil elnök, aki nemrég kedélyesen fogadta a német Beatrix von Storch-ot, az antiszemita AfD egyik képviselőjét.

Vagy felemlegethetjük azt is, hogy Izrael gyakran lép katonai szövetségre olyan országokkal, mint Lengyelország, Magyarország, Észtország, Ukrajna és Románia stb. Ezeket az országokat olyan jobboldali rezsimek irányítják, amelyek szisztematikusan tagadják saját társadalmuk szerepét a holokausztban, és a „globalista elitekről” szóló antiszemita diskurzusokat is állandósítják.