Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hétfőtől az egész országban hivatalosan is tartósan vízhiányos időszak van

Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján egész Magyarország vízhiánnyal küzd,  s miután október óta gyakorlatilag semmilyen számottevő csapadék nem esett

szinte az egész országban 40 százalékos érték alá csökkent a talaj felső 20 centiméteres részének nedvességtartalma.

Az őszi vetésnek fejlődésnek kellene indulnia, de súlyosan hátráltatja a folyamatot a tény, hogy országos szintű, jelentős csapadék továbbra sem várható, így a talaj tovább szárad. A Belügyminisztérium mindezek miatt hivatalosan is kihirdette a tartósan vízhiányos állapotot, ami azt jelenti, hogy

  • nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek
  • vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat (tehát közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása) lehetséges

A beavatkozásra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérésére került sor.

Nem csak Magyarországot sújtja idén (is) súlyos aszály. Ahogyan arról korábban a Mérce is beszámolt, 90 éve nem látott aszály tombol Portugáliában, de hasonló a helyzet Kaliforniában és Spanyolországban is. Miközben a portugál környezetvédelmi miniszter szerint idén szinte biztosan teljes szárazságra kell számítani, az ország kormánya törvényben próbálja enyhíteni a válságot. Az állam megtiltotta bizonyos víztározókból az áramtermelésre használt fogyasztást, illetve pénzügyi kompenzációkat folyósít a termelők részére.

Spanyolországban az átlagos csapadékmennyiség csupán 35%-a esett le, pedig az elmúlt száz évben eddig egyedül 2005-ben volt, hogy ne esett volna csapadék januárban.

Korábban beszámoltunk róla, hogy Lengyelország és Románia száz éve, Csehország pedig ötszáz éve nem látott ilyen kevés csapadékot.

A folyamatos figyelmeztetés ellenére se vesszük eléggé komolyan a környezetkárosítás miatt történő ökológiai válságot és a következményeit. Részletesen beszámoltunk róla, hogy egy 2019-es kutatás alapján a  hatvanas évek óta megtízszereződött a természeti katasztrófák száma és ez nem fog csökkeni egyhamar. Tavaly világszerte óriási erdőtüzek pusztítottak, Csehországban az ország történelmének legpusztítóbb tornádója csapott le, az erdőpusztítások miatt új járványokra számíthatunk, az Egyesült Államokban milliók maradtak áram nélkül a heves viharok miatt,

Az idén megrendezett glasgow-i klímacsúcs azonban nem adott az ökológiai válság megoldására rá kielégítő választ, vélik a zöldpolitikával foglalkozó szervezetek.  Szerintük a konferencián résztvevő országok hazudnak, amikor azt állítják, hogy képesek lesznek tartani a 1,5 °C–n tartani a globális felmelegedést.

(Agrarszektor)

 

Címlapkép: MTI/Sóki Tamás