Ahogy azzal a Mércén számos írásunkban kiemelten foglalkoztunk, március 16-a óta határozatlan idejű sztrájk zajlik a közoktatási intézményekben. A régóta nem látott mértékű munkabeszüntetési akcióra azután került sor, hogy a kormányzat a sokkörös egyeztetési folyamat ellenére sem tudott megállapodni a sztrájkot kezdeményező két nagy pedagógusszervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) a követeléseiket illetően. Ezek a követelések alább olvashatók, a cikk a keretes írás után folytatódik.
Mit követelnek a pedagógusok?
- A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
- Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is, mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan. Azok a közalkalmazottak, akiknek eszerint kell megállapítani garantált illetményüket, gyakorlatilag kivétel nélkül a garantált bérminimumra kell emelni illetményüket, végzettségtől és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül. Ez méltatlan és tarthatatlan a szakszervezetek szerint.
- A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Tudományos kutatás (Tárki-Tudok: Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelés felmérése 2009) is bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaidő jelenleg felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követelik, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki.
- A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Rendszeresen előfordul ugyanis az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba, illetve tanulócsoportokba gyermekfelügyeletre. Ennek oka elsősorban a nagymértékű pedagógushiányban keresendő. A gyermekek, tanulók abban az esetben sem maradhatnak felügyelet nélkül, ha az adott tanítási órára, foglalkozásra pedagógus nem biztosítható, ám mivel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidő-beosztása nem tanítási órákban, illetve foglalkozásokban meghatározott, szükséges az önállóan ellátandó felügyelet időtartamát jogszabályban korlátozni. Az ugyanis semmiképp sem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolc órás munkaidőben önállóan ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető – figyelmeztetnek a szakszervezetek.
Bár már javában zajlik a sztrájk, a PDSZ és a PSZ továbbra sem tett le róla, hogy tárgyalásos úton jusson megállapodásra a kormánnyal. Ennek érdekében a múlthéten fel is kerestétek Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárt, aki a közoktatás területét felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nevében tárgyalt az érdekvédelmi szervezetekkel.
A két tanárszakszervezet március 23-án, 14 órakor szeretett volna találkozni Kisfaludyval, hogy a kormányzat konkrét ajánlatairól és az érdemi munkabeszüntetés szinte teljesen ellehetetlenítő „még elégséges szolgáltatásokról” szóló rendelet (melyet itt mutattunk be részletesen) gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról egyeztessenek.
Kisfaludy László válaszul erre annyit közölt, hogy szerinte a következő sztrájktárgyalásra a választások utánra érdemes sort keríteni, miután felállt az új kormány.
A helyettes államtitkár által elmondottak alapján a kormány az országgyűlési választásokig hátralévő két hétben már nem kíván egyeztetni a pedagógus-szakszervezetekkel.
Ha pedig valóban csak az új kormány hivatalba lépése után ülnének le ismét a felek, akkor igen sokáig nem kerülne sor újabb tárgyalásokra, hiszen az országgyűlési választások és az azt megnyerő pártok jelölte kormány hatalomba lépése között hagyományosan hosszú hetek telnek el.
Emlékezetes, hogy a második Orbán-kormány csak 2010. május 29-én tette le hivatali esküjét, miközben az akkor még kétfordulós választás második fordulója április 25-én volt. 2014-ben pedig április 6-án volt a választás, a harmadik Orbán-kormány viszont csak az év június 6-án lépett hivatalba, legutóbb pedig az április 8-i választások után több mint egy hónappal, 2018. május 18-án állt fel a jelenlegi kormányzat.
A PDSZ és a PSZ szerint az, hogy a kormány alsóhangon két hétig akarja halasztani a tárgyalásokat, nem felel meg annak a kötelezettségnek, amelyet a sztrájktörvény a sztrájktárgyalásokban résztvevő felek számára előír.
A szakszervezetek szerint Kisfaludy László válasza arra enged következtetni, hogy a jelenlegi kormány már letett arról, hogy megegyezésre jusson a tanárokkal.
Ahogyan azt már mi is megírtuk, az EMMI nem először tolja el a tárgyalásokat az érdekvédelmi szervezetekkel. Ráadásul ahogy arra az eddigi találkozók is rámutattak, gyakran abban sincs sok köszönet, ha a kormány hajlandó leülni a pedagógus-szakszervezetekkel, ugyanis követeléseik megvalósítását rendre elutasítja.
