A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) nőnap alkalmából tartott rövid rendezvényt az erzsébetvárosi Kéthly Anna téren. A rendezvényt élőben közvetítettük, felvételünk az alább nézhető vissza.
Az esemény egyetlen felszólalója Szabó Zsuzsa volt, aki amellett, hogy a SZEF alelnöke, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is, így a tanárok közelgő, március 16-ra meghirdetett sztrájkja miatt mondanivalója különösen aktuális volt.
Szabó elmondta, hogy a nőnapi szólamokból
„március kilencedikére már nem marad semmi. Pedig a nők igazán megérdemelnék, hogy az év 364 napján is elismerjék és értékeljék őket.”
A szakszervezeti vezető kifejtette, hogy a társadalmi közgondolkodás a XXI. században is a férfiak dominanciájának kedvez. Szabó beszélt a nőnap munkásmozgalmi eredetéről, ami a női munkások érdekében indult a XIX. században az Egyesült Államokból, de szót ejtett arról is, hogy ma a nőket érő valamennyi hátrány ellen kampányolnak civilek, legyen szó a nőket érő erőszakról vagy hátrányos megkülönböztetésről.
A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.
Szabó emlékeztetett: míg manapság az Európai Unióban átlagosan 14,1 százalék a nők bérhátránya a férfiakhoz képest, Magyarországon több mint 18 százalék a bérkülönbség.
Ráadásul a világon szinte mindenhol több munkát végeznek a nők fizetés nélkül a reproduktív munka, vagyis a tőkés rendszerben fizetetlen házimunka keretében.
Reproduktív munka a tőkés rendszerben
„Azt a folyamatot, amely során az élet újratermelése a kapitalista termelés részévé válik, a reprodukció, társadalmi reprodukció vagy reproduktív munka kifejezésekkel szokás megragadni. Ezek a kifejezések magukba foglalják azt a folyamatot, ahogy a kapitalizmus átalakítja és felhasználja a szeretet, a szex, a gondoskodás és a házimunka gyakorlatait, úgy, hogy azok a tőkés felhalmozás logikájába illeszkedjenek.”
A Fordulat folyóirat 24. lapszáma a társadalmi reprodukció kérdéskörét járja körül, és számos tanulmány keretében vizsgálja a nők elnyomását és a fizetetlen munkák szerepét a kapitalista rendszer fenntartásában. A teljes lapszám ingyenesen hozzáférhető a Fordulat honlapján.
A Mércén a Nők Egymásért Mozgalom (NEM!) novemberben indította el Legyen látható! című kampányát.
„A kampány célja, hogy ezek a munkák láthatóvá váljanak, nyilvános párbeszéd induljon a nőkre nehezedő többszörös teherről, és közösen problematizáljuk a reproduktív munkák nemek közötti egyenlőtlen eloszlását.
A kampány során sor kerül több, a láthatatlan munkákhoz kapcsolódó akcióra és eseményre, workshopokokra, előadásokra, és e kampányhoz kapcsolódik a Legyen látható! címmel indított cikksorozat a Mércén.
A programokról és az akciókról folyamatosan tájékozódhattok a Nők Egymásért Mozgalom Facebook– és Instagram-oldalán, ahol más, láthatatlan munkával kapcsolatos anyagokat is találtok.”
Szabó Zsuzsa a szakszervezeti megmozduláson említette, hogy a nők a reproduktív munkáért legfeljebb köszönetet kapnak, pedig ha pénzben fizetnék, az nagyot lendítene egy-egy ország GDP-jén. Ehhez képest még az azonos munkáért azonos bérért is harcolniuk kell.
Elmondta, hogy büszkék lehetünk a nőkre, például néhány héttel ezelőtti tettükre – utalva arra,hogy az oktatásban 80 százaléknál is magasabb az arányuk.
„A pedagógusok, az oktatásban dolgozók nemcsak magukért, hanem a diákokért, a diákok jövőjéért álltak ki.”
Január 31-én 27 ezer pedagógus vett részt a szakszervezetek figyelmeztető sztrájkjában. Azóta pedig számosan arccal, névvel vállalják a polgári engedetlenséget következményeivel együtt, tiltakozva a kormány sztrájkot ellehetetlenítő rendelete miatt.
„Arccal, névvel vállalják a polgári engedetlenséget, mert a kormány hozott egy olyan rendeletet, ami sztrájktörvény megnehezített betartását még tovább bonyolítja, megköti kezünket lábunkat és megnehezíti a sztrájk lehetőségét”
– ehhez képest a jellemzően nőkből álló szakma kiállt és küzdött az alapjogért, amivel valamennyi munkavállalót képviselnek.
Szabó arra is felhívta a figyelmet, hogy jellemző, hogy Magyarországon a „családbarát” munkahely munkaügyise nem ritkán megkérdezi, hogy tervez-e gyereket, netalán vár babát a munkára jelentkező nő.
Mint mondta, megfizethetetlen a nők munkája – és az is marad.
Példaként említette, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló uniós stratégiáról fogadtak el állásfoglalást az EP-képviselők, ami felszólította az Európai Bizottságot hogy a következő öt évben dolgozzanak ki egy tervet a bérszakadék csökkentésére.
„A virágok elinflálódnak, szirmai elhervadnak, a mosoly az arcunkra fagy – majd felenged egy év múlva, a nemzetközi nőnapon”
– mutatott rá a nők sanyarú helyzetére újfent a szakszervezeti vezető.
Eközben nőnapon is folytatódik a polgári engedetlenségek sora az ország több oktatási intézményében. Kedden eddigi információink szerint a veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola, a budapesti Dr. Béres József Általános Iskola, valamint a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai teszik le a munkát egy időre, hogy a kormány sztrájkot ellehetetlenítő rendelete ellen tiltakozzanak.
Utóbbi helyszínen mi is jelen voltunk, élő videós közvetítésünk az alább nézhető vissza:
A Tanítanék Mozgalom – ami nem összetévesztendő a pedagógus szakszervezetekkel – emellett hétfőn általános polgári engedetlenségre hívta az ország valamennyi dolgozóját.
Február eleje óta tart a pedagógusok polgári engedetlenségi akciója. Az országosra duzzadt tiltakozáshullám azután kezdődött, hogy február 14-én a Budapest X. kerületében található Szent László Gimnáziumban 12 tanár nem vette fel a munkát. A kőbányai gimnázium pedagógusai így akarták kifejezni tiltakozásukat a kormány február 12-én kelt rendelete ellen, amely úgy lehetetleníti el a sztrájk intézményét az oktatási szférában, hogy a sztrájk alatti minimális szolgáltatás jogcímén arra kötelezi a tanárokat, hogy ne csak gyermekfelügyeletet biztosítsanak, hanem oktatói munkát is végezzenek a munkabeszüntetés ideje alatt. Mivel sztrájk alatt nem jár fizetés, ezt ráadásul ingyen kéne megtenniük a tiltakozó pedagógusoknak.
Február és március folyamán mind több iskola csatlakozott a polgári engedetlenségi mozgalomhoz. Több helyen, így például Pécsett is tüntetést tartottak.
A tanárképzés kérdésének sorozatot szenteltünk a Mércén.
