Hogyan vált a nők méhe köztulajdonná, amelyet a férfiak és az állam felügyeltek, és miként került az utódnemzést közvetlenül a kapitalista felhalmozás szolgálatába? Részleteket közlünk Silvia Federici Caliban és a boszorkány című könyvéből.
Mit tegyünk, ha meg akarjuk haladni a kortárs kapitalizmust, mennyiben évültek el korábbi válaszaink? Pécsen a kérdésről Éber Márk Áron és a Kiss Viktor vitázott Kováts Eszter kérdései segítségével.
Amikor arról beszélek, hogy hozzuk vissza a varázslatot a világba, a kapitalista fejlődéstől eltérő szemléletekre és logikákra való rátalálásra utalok, amely központi szerepet játszik a legtöbb rendszerellenes mozgalomban, és előfeltétele a kizsákmányolással szembeni ellenállásnak.
Férjöltés és bérmunka helyett igazi egyenlőséget.
Arányaiban kevésbé veszik ki a részüket a férfiak a reproduktív munkából.
Hiszen a nők, akárcsak a tanárok, lelkesedésből, elhivatottságból és szeretetből végzik láthatatlan munkájukat.
Az édesanyák nem azért választották ezt az adónemet, mert nagyon jó, hanem azért, mert nem volt más lehetőségük, ezek után pedig semmilyen lehetőségük nem lesz.
Nem egészen értjük, mit jelent Novák Katalin új szókapcsolata, a „vágyott gyermek”, de ha az Alaptörvényre gondolunk, akkor eufemizmust sejthetünk.
A reform szerint a szülőként elvégzett munka is beleszámítana a nyugdíjba.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nőnapi rendezvényén.