A Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 3-ai nap délutáni összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Pontosan egy héttel ezelőtt kezdődött Ukrajna orosz inváziója és egyelőre nem látszik kiút az európai kontinenset az elmúlt évtizedekben megrázó legsúlyosabb fegyveres konfliktusból. Miközben Moszkva továbbra is váltig állítja, hogy az orosz hadsereg kizárólag ukrán katonai célpontok ellen hajt végre támadásokat, sorra érkeznek az írásos és videós bizonyítékok arról, hogy a megszálló erők szisztematikus bombázásokat hajtanak végre az ukrajnai civil lakosság ellen.
Bombatámadások iskolák és lakóházak ellen
A mai nap során például az ország észak-keleti részén, a Belarusz határ közelében fekvő Csernyihivet érték súlyos támadások. A 285 ezres város belvárosába becsapódó bombák két iskolát és számos lakóházat pusztítottak el, az ukrán hatóságok közlése szerint legalább 33 ember vesztette életét a támadásban.
Video verified by The New York Times shows the bombardment of Chernihiv, Ukraine, on Thursday. As smoke cleared from the attack — which hit near apartments, pharmacies and a hospital — people are seen running in the street.https://t.co/J1MhFcNCnm pic.twitter.com/S2l2MBkxaF
— The New York Times (@nytimes) March 3, 2022
Ahogy arra a The Kyiv Independent nevű lap is felhívja a figyelmet, a bombázások helyszínének a közelében semmilyen stratégiai szempontból fontos célpont nem található, így az orosz haderő feltehetően szándékosan hajtott végre támadást a civil lakosság ellen.
⚡️Russian forces strike at residential buildings in central Chernihiv.
According to the Northern Territorial Defense Forces, there is no military infrastructure in the nearby area, only several schools, kindergartens, and a hospital.
Photo: Northern Territorial Defense Forces. pic.twitter.com/Dm8edPWwlA
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 3, 2022
Mariupol polgármestere szerint a megszállók a város kivéreztetésére játszanak
Miközben az olyan nagyvárosokban, mint Kijev vagy Harkov a lakosság ellenállása és a városi hadviselés alapvető nehézségei miatt a tervezetnél jóval lassabban folyik az előrenyomulás, addig Ukrajna déli, az Azovi-és Fekete-tenger partjához közelebb eső részén az orosz hadsereg jóval kisebb ellenállás mellett tudja véghezvinni a katonai céljait. A világtengerhez való hozzáférés miatt Ukrajna számára kiemelt stratégiai fontosságú régióban zajló küzdelmek pedig már nem csak a hadban álló feleket érintik: a folyamatos bombázásokban találatot kapott egy észt és egy bangladesi szállítóhajó is, az utóbbi esetében a tragédia egy emberéletet is követelt.
Ma reggel mi is megírtuk, hogy az oroszok elfoglalták a Dnyepper-folyó torkolatánál, a Fekete-tenger partján fekvő Kherszon városát – a város polgármestere Ihor Kolihajev szerda este dermesztő Facebook-posztban ismertette az új felállás részleteit, amelyekben megegyezett a városvezetés az orosz katonákkal: este 8 és reggel 6 óra között kijárási tilalom van, ezen időszakon kívül pedig egyesével, vagy legfeljebb párban közlekedhetnek az utcán a lakosok, az autókat pedig bármikor átvizsgálhatják. A tömegközlekedést újraindítják, az élelmiszerboltok, gyógyszertárak kinyithatnak, de nagy nehézségekkel küzdenek, többek közt a halottak elszállítása is gondot okoz.
Az oroszok azóta körbevettek és ostrom alá vonták egy másik fontos kikötővárost, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt. A 430 ezres lakosságú város már lassan nyolc éve szenvedi el az ukrán-orosz konfliktus pusztítását. Az Ukrajnából való kivállássát 2014. április 7-én bejelentő oroszbarát szakadárállam, a Donyecki Népköztársaság csapatai a donbaszi háború kezdetén rövid időre az irányításuk alá vonták Mariupolt, ám az ukrán haderő hamar visszafoglalta a várost, melynek irányításáért azóta is számos fegyveres összetűzés robbant ki.
Az invázió kezdete óta a tengerparti kikötővárost súlyos támadások érik az orosz hadsereg részéről. A város önkormányzata által kiadott közlemény szerint a lakónegyedeket is érintő orosz bombázások miatt Mariupolban jelenleg nincs áram-és folyóvíz-ellátás, valamint fogyóban vannak a lakosság élelmiszerkészletei is. A közlemény alapján ennek ellenére
az orosz hadsereg megakadályozza az élelmiszer-szállítmányok beérkezését a városba és a civil lakosság evakuációjára sincs lehetőség.
Az önkormányzat szerint az orosz hadseregnek az a célja, hogy „Leningráddá változtassa Mariupolt”, utalva ezzel arra, hogy a második világháború során a náci Németország közel két és fél éven át (1941. szeptember 8-a 1944. január 27-e között) tartotta blokád alatt az akkor Leningrádnak hívott Szentpétervárt –a külvilágtól és így az élelmiszerellátástól is elzárt városban egymilliónál is többen vesztek oda az ostrom során. A közlemény azt is kijelenteni, hogy az orosz invázió felér egy ukrán nép ellen elkövetett népirtással.
Az Európa legnagyobb atomreaktora felé haladó orosz hadsereg útját ukrán civilek sorfala állja el
Az orosz hadsereg folyamatosan nyomul előre a Dnyepper-folyó mentén található Enerhodar városának irányába. Miközben a város lakossága alig több 52 ezernél, elvesztése rettentő súlyos következményekkel járna Ukrajna számára. A városban található ugyanis Európa legnagyobb atomreaktora, az Ukrajna áramigényének 15 százalékát egymagában ellátó zaporizzsjai erőmű valamint fontos víz-és hőerűművek is. Egy itt zajló ütközet így nem csak súlyos balesetek veszélyét hanem Ukrajna energiaellátásának összeomlását is magában hordozhatja.
Az orosz csapatok közeledése a lakosságot is megmozgatta, a közösségi médiában terjedő felvételek alapján több ezer civil állt sorfalat Enerhodar határában, így próbálván meg feltartóztatni az orosz hadsereget.
Watch: Ukrainian civilians blocked a road to prevent Russian troops from reaching a nuclear power plant in Enerhodar, southern Ukraine pic.twitter.com/yxijsB4cuj
— TIME (@TIME) March 3, 2022
Azonban az OSINT nevű ukrajnai civil hírgyűjtő Telegram-csatorna egyik friss posztja szerint az orosz tankok azóta megkezdték a behatolást Enerhodarba.
Georgia és Moldova szintén EU-tag lenne
Ahogy azt már mi is megírtuk, február 28-án Ukrajna hivatalosan is tagfelvételi kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz. Felbuzdulván az uniós tagállamok –köztük Magyarország – támogatónak mondható reakcióin, most Georgia és Moldova képében két másik olyan egykori szovjet tagköztársaság is bejelentette a csatlakozási szándékát az EU-ba, amelyeknek a Moszkva-barát politikai erők sokéves hatalma után jelenleg a nyugati integrációt támogató vezetése van.
A csatlakozási kérelmek benyújtása már csak azért is fontos fejlemény, mert mindkét ország kiemelt geopolitikai jelentőséggel bír Moszkva számára. Georgia 2008-ban egy 12 napig tartó háborút is vívott Oroszországgal. Moldova keleti részén pedig az a Dnyeszter-menti köztársaság található, amely 1991-ben hathatós orosz segítséggel vált ki a Szovjetunió felbomlása után frissen függetlenné váló országból – a nagyszámú orosz közösséggel rendelkező Dnyeszter-menti Köztársaság szuverenitását a világ tulajdonképpen minden más államához hasonlóan hivatalosan Oroszország sem ismeri el, de a szakadárállamban jelenleg is állomásozik egy 1500 fős orosz kontingens.
Macron szerint a legrosszabb még hátra van
Csütörtök délután másfélórás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin és Franciaország elnöke, Emmanuel Macron. Az elmúlt hetekben orosz kollégájával több alkalommal is hosszasan egyeztető, a konfliktusban Moszkva és a nyugati országok közötti mediátor szerepét betölteni kívánó francia államfő igen lesújtóan nyilatkozott a Putyinnal való megbeszéléséről. Elmondása szerint az orosz elnök arról beszélt neki, hogy az Ukrajna elleni invázió Moszkva tervei szerint halad és figyelmeztett Macront, hogy a háborús helyzet tovább súlyosbodhat, ha Kiev nem hajlandó teljesíteni az orosz elnök követeléseit. Ezeket az alább olvasható követeléseket egyébként Putyin szintén a francia elnöknek fogalmazta meg néhány nappal ezelőtt:
- az orosz szuverenitás elfogadása (a 2014-ben a nemzetközi joggal szembemenő módon Oroszországhoz csatolt) Krími-félszigeten
- Ukrajna demilitarizációja és „nácítlanítása” (Moszkva szerint az ukrajnai háború egyik elsődleges célja Ukrajna megszabadítása a neonáci, szélsőjobboldali csoportok állításuk szerint jelentős befolyásától)
- garancia arra, hogy Ukrajna semleges ország marad és nem közeledik az olyan nyugati szövetségi rendszerek felé, mint amilyen a NATO és az Európai Unió.
Emmanuel Macron helyzetértékelése alapján ezért a legrosszabb még hátra van, mivel meglátása szerint Vlagyimir Putyin Ukrajna teljes területének elfoglalását tűzte ki célul.
Az újraválasztás előtt álló –de az áprilisban esedékes választások ellenére jelöltségét hivatalosan még csak ma este bejelentő – Macron szerdán egy hosszabb tévébeszédben értékelte az ukrán háborút. A francia politikus szerint Moszkva állításával szemben ebben a háborúban egyedül Oroszország az agresszor, amely revizionista történetszemlélettől szülte bosszúvágytól vezérelve támadta meg Ukrajnát.
A háború alakulását ma Putyin is egy rövidebb beszédben értékelte, kijelentvén, hogy az invázió Moszkva tervei szerint zajlik.
Oroszország elnöke megismételte azon vélekedését, hogy az ukránok és az oroszok valójában egy és ugyanazon néphez tartoznak, csak az ukránok „agymosottságuk” okán ezt képtelenek belátni.
Putyin emellett azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy emberi pajzsként használja a civil lakosságot, valamint kifejtette azt a tényekkel a mai napig nem alátámasztott meglátását, hogy a kijevi kormány neonáci csoportok irányítása alatt áll.
Ukrajna és Oroszország humanitárius folyosók létrehozásáról döntött
Nemrég fejeződött be az ukrán és orosz tárgyalódelegációk második, ezúttal a lengyel-belarusz határ közelében lezajló találkozója. Bár a két fél továbbra sem tudott megállapodni a harcok befejezéséről, így is történt némi előrelépés, amely pozitív hatással lehet az elmúlt egy hét eseményeit iszonyú módon megszenvedő civil lakosság számára.
Az ukrán delegációt vezető Mihajlo Podoliak a találkozó után arról beszélt, mindkét harcoló fél elképzelhetőnek tart egy átmeneti tűzszünetet a civil lakosság evakuálása érdekében, valamint elmondása alapján az orosz és ukrán oldal egyaránt egyetértett abban, hogy szükség van a tűzharcok által leginkább érintett városok élelemmel és gyógyszerekkel való ellátásában.
A tárgyalásokon Moszkvát képviselő Vlagyimir Medinszkij pedig bejelentette, hogy az orosz hadsereg hajlandó létrehozni humanitárius folyosókat, melyeken keresztül a civilek elhagyhatják a háború által sújtott régiókat.
A felek abban is megállapodtak, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat. Ukrajna elnöke, Vologyimir Zelenszkij eközben arról beszélt, hogy a háborúnak csak egy közte és Putyin között megrendezésre kerülő találkozó vethetne véget.
A magyar nagykövetség elhagyja Kievet, Budapest ingyenes tömegközlekedéssel segíti az ukrán menekülteket
Hazánkban is számos fontos fejlemény történt a mai napon az ukrajnai háborút illetően.
Az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy a folyamatosan romló biztonsági helyzet miatt a kormány ideiglenesen a nyugat-ukrajnai Lvivbe helyezi át a kijevi nagykövetségét.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar nagyköveti értekezleten ismertette a legfrissebb fejleményeket. Közölte, hogy egy újabb külügyi akció keretében a magyar külképviselet munkatársait és családtagjaikat, illetve egy háromtagú osztrák családot és egy francia állampolgárt menekítettek ki az ukrán fővárosból.
A csoportban húsz ember van, köztük tizenhárman a diplomaták és családtagjaik, hárman a biztonsági személyzet tagjai – tájékoztatott, hozzátéve, hogy minden résztvevő jól van, és folyamatos velük a kapcsolattartás. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Lvivben csökkentett létszámmal lesz fenntartva a nagykövetség működése.
Eközben Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely egy Facebook-posztban több olyan intézkedést is bejelentett, amellyel a főváros a hazánkba érkező ukrajnai menekülteknek kíván segítséget nyújtani.
Karácsony tájékoztatása alapján a fővárosi önkormányzat 24 órás infopultot fog működtetni a Nyugati-pályaudvaron (ahová számos menekült érkezik Ukrajna felől), 20 millió forintos gyorssegélyt nyújt a kárpátaljai Beregszásznak, valamint a BKK járatain ingyenessé teszi a tömegközlekedést az Ukrajnából menekülők számára.
Az elmúlt egy hétben már több mint egymillió ember menekült el az Ukrajnában zajló háború elől. Az ő helyzetükről szól többek között egy ma reggeli hosszabb riportunk is, amely itt olvasható.
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
A mai összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
