A kormány és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közös kérelmét is elutasította elsőfokon a Fővárosi Törvényszék, tette ki közleményében a PDSZ. A bíróság szerint a még elégséges szolgáltatással kapcsolatban elsősorban a február 11-ei kormányrendeletet kell figyelembe venni. A kormány azt kérelmezte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a sztrájkkövetelések jogellenességét, a Fővárosi Törvényszék azonban ezt is elutasította. 

A szakszervezetek február elején nyújtották be a kormánynak a márciusi sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatukat, ám az nem volt hajlandó egyeztetni erről az időközben meghozott kormányrendeletre hivatkozva. A Fővárosi Törvényszék továbbá a bírói kezdeményezésre történő egyedi normakontroll eljárás elindítását se tartotta indokoltnak.

A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet kérdésünkre elmondta, a bíróság döntése alapjog sértő, ezért a szakszervezetek meg fogják támadni a döntést másodfokon.

„A mi célunk az, hogy a bíróság kérjen alkotmányjogi normakontrollt és takarítsa el az Alkotmánybíróság ezt a 36/2022-es kormányrendelet. A másik célunk pedig, hogy olyan még elégséges szolgáltatás közepette tudjunk sztrájkolni, ami észrevehetővé is teszi a sztrájkot.”

A két szakszervezet továbbra is fenntartja, hogy a rendelet alaptörvény ellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak. Ahogy közleményükben fogalmaztak:

„A veszélyhelyzettel semmiféle összefüggésben nem lévő rendeleti korlátozás kiüresíti, a külvilág számára észrevehetetlenné tenné a sztrájkot, ráadásul olyan feltételeket szab, amelyek a mindennapokban sem betarthatók a többi közt éppen a szakemberhiány miatt, amelynek enyhítésére a sztrájkkövetelések irányulnak.”

Ahogy korábban megírtuk, február 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelyben a koronavírus okozta veszély helyzetre hivatkozva a kormány szabályozza az iskolák sztrájk alatti működését. A rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskolák esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani.

A sztrájk által érintett iskolákban ráadásul kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt, vagyis a kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.

Amint arról beszámoltunk, múlt hétfőn elsőként a Szent László Gimnáziumban döntött úgy a tanári kar 12 tagja, hogy nem veszi fel a munkát. Hozzájuk csatlakozott egy hete kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium 15-20, majd szerdán az Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára. Múlt csütörtökön pedig a BGSZC Pesterzsébeti Technikum, a Teleki Blanka Gimnázium és Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai vállalták a polgári engedetlenséget.

Egy hete újabb hat iskola, az V. kerületi Eötvös József Gimnázium, a Berzsenyi Dániel Gimnázium, a Scheiber Sándor Gimnázium, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium és a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium összesen 177 tanára nem vette fel a munkát.

A gördülő sztrájk a héten még több iskolát elért, hétfőn már 19 iskolában nem vették fel a munkát, kedden pedig további 14 intézményben döntöttek a polgári engedetlenség mellett. A Civil Közoktatási Platform egy interaktív térképet hozott létre, melyen láthatóak a tiltakozó pedagógusok.