Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Macron és Putyin hosszasan telefonált, az USA szerint hamarosan megkezdődhet az orosz támadás – összefoglaló az ukrán válságról

Tovább mélyül az elmúlt időszak egyik legfeszültebb geopolitikai konfrontációjának számító ukrán válság, a nyugati országok szerint ugyanis egyre biztosabb, hogy Oroszország Ukrajna lerohanását tervezi. Tegnap mi is megírtuk, hogy Gyenyisz Pusilin, a Moszkva-barát donyecki szeparatisták vezetője általános mozgósítást rendelt el, felszólítva a tartalékos katonákat, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a hadkiegészítő irodákban. A rendelkezés minden eddiginél nagyobb feszültségek idején született meg, miután pénteken a donyecki és luhanszki szakadár régiókban civilek soha nem látott mértékű evakuációját jelentették be. Az evakuáltakat a szomszédos Oroszország területére szállítanák.

Az evakuációs tervek bejelentése után nem sokkal több robbantás is történt a lázadók által ellenőrzött területeken.

A Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres villongások hatására vasárnap délután Franciaország elnöke, az ukrán válságban a nyugati országok és Moszkva közötti mediátor szerepét betölteni kívánó Emmanuel Macron több mint másfél órás telefonos megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel annak érdekében, hogy ismét helyreálljon a kelet-ukrajnai szeparatisták és az ukrán hadsereg között zajló, 2014 óta 14 ezernél is több halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktust tűzszünettel lezárni kívánó, ám az elmúlt években rendre megszegett Minszki Egyezmény.

Tárgyalásukon a két államfő megállapodott abban, hogy mindent elkövetnek a tűzszünet helyreállítása érdekében és elkötelezték magukat a válság diplomáciai úton történő rendezése mellett.

Ennek érdekében holnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is telefonon fog egyeztetni francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal. Sajtóértesülések szerint hamarosan ismét összeülhet az évek óta húzódó ukrán-orosz konfliktus kezelésére létrejött Trilaterális Csoport, melynek Ukrajna és Oroszország mellett az összesen 57 európai, észak-amerikai és közép-ázsiai tagállamot számláló Európai és Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) is a tagja.

Miközben leszögezte, hogy továbbra is hajlandó a tárgyalásra, Putyin provokációval vádolta a kijevi kormányt, amely szerinte a nyugati országoktól kapott fegyverszállítmányoktól felbátorodva, katonai úton kívánja rendezni a többéves kelet-ukrajnai patthelyzetet. A Macronnal folytatott tárgyalása után az orosz államfő megismételte azon vádját, mely szerint az Egyesült Államok és a NATO nem veszik komolyan Oroszország biztonságpolitikai követeléseit és céljuk a nyugati érdekszféra kiterjesztése.

Ahogy azt korábban megírtuk, az orosz vezetés nyíltan beszél arról, hogy elfogadhatatlan lenne számára Ukrajna NATO-s csatlakozása (amely Biden és más nyugati vezetők elmondása alapján a közeljövőben nem is valósulna meg), és azt követeli, hogy a NATO vonja ki a csapatait azokból a kelet-európai országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak a brüsszeli központú katonai szövetséghez. A NATO vezetése abszurdnak minősítette az orosz követeléseket, amelyek szerintük a hidegháború korszakát idézik.

A francia-orosz tárgyalások ellenére az Amerikai Egyesült Államok továbbra is kitart amellett, hogy napokon belül kezdetét veheti Ukrajna orosz inváziója.

Amerikai hírszerzési információk szerint Oroszország már konvencionális haderejének 75 százalékát mozgósította Ukrajna ellen. Az USA elnöke, Joe Biden és alelnöke, Kamala Harris egyaránt leszögezték, hogy egy Ukrajna elleni invázió esetén igen súlyos gazdasági szankciók várhatnak Oroszországba. Washington azonban elzárkózott ezen szankciók preventív jellegű bevezetésétől, amelyre szerintük csak akkor lesz szükség, ha végképp nem látszik lehetőség a válság diplomáciai úton történő rendezésére. Ezen lépést Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij erősen bírálta a szombaton lezajlott müncheni biztonsági csúcson elmondott beszédében.

Az 1963 óta évente megrendezésre kerülő, az egyik legbefolyásosabb biztonságpolitikai csústalálkozóként számon tartott konferencia idei ülésén az ukrán elnök amellett érvelt, hogy a tervezett nyugati szankciókat még akkor kéne bevezetni, amikor Ukrajna még nem vív nyílt háborút Oroszországgal, és felszólította a nyugati országokat, hogy ha valóban annyira biztosak az orosz invázióban, akkor ne várakozzanak tovább.

Néhány nappal ezelőtt ugyan Moszkva azt állította, visszavonja az ukrán határ mentén állomásozó csapatinak egy részét (amely állítást az amerikai kormány hamisnak minősített), de nemrég bejelentették, hogy meghosszabbításra kerül az a belorussziai hadgyakorlat, amelynek keretein belül hozzávetőleg harmincezer orosz katona tartózkodik Ukrajna északi szomszédjánál. A döntést a minszki és moszkvai vezetés a Donyeck-medencébe kiújuló összetűzésekkel indokolta.

A kijevi kormány közleményében nemrég arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnát jelenleg szinte minden oldalról ellenséges erők veszik körül.

Ezt támasztja alá a New York Times alábbi infografikája is:

Egyrészt keletről ott van Oroszország és a határ közelében állomásozó katonák. Északon Belarusz és a már említett nagy ívű orosz-belarusz hadgyakorlat. Ukrajnától dél-nyugatra az a Dnyeszter-menti köztársaság található, amely 1991-ben hathatós orosz segítséggel vált ki a Szovjetunió felbomlása után frissen függetlenné váló Moldovából – a nagyszámú orosz közösséggel rendelkező ország szuverenitását a világ tulajdonképpen minden más államához hasonlóan hivatalosan Oroszország sem ismeri el, de a szakadárállamban jelenleg is állomásozik egy 1500 fős orosz kontingens.

Délen ott van a nemzetközi jog szerint továbbá is Ukrajna részét képező, de gyakorlatban Oroszország részének számító Krími-félsziget, ahol az orosz haditengerészet jelenleg is egy hadgyakorlatot végez, ami Kijev szerint meggátolja Ukrajna hozzáférését a Fekete-és az Azovi-tengerhez. Délkeleten a két oroszbarát szakadárállammal, Luhanszkkkal és Donyeckkel kell szembenéznie Ukrajnának.

Címlapkép: MTI/EPA/Ronald Wittek