Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Adatok bizonyítják, hogy Diákvárosra szükség van, és a Fudan-ügy egyben lakhatási ügy is

Tavaly nyár elején több ezres tüntetést tartottak a Fudan Egyetem ellen és a Diákvárosért. A tüntetésen felszólaló politikusok, más-más arányban, két okból is kritizálták a Fudan-projektet: a kínai nagyhatalom ellenében és a nyugathoz való lojalitásért, valamint a több ezer kollégiumi férőhelyet ígérő Diákváros eredeti tervek szerinti megépítéséért.

A Diákváros területe a tervrajzokban úgy csökkent, ahogy a Fudan-kampusz területe növekedett. A kormány állította, hogy a Fudan Egyetem mellett meg fog épülni a Diákváros is, azonban már májusra kiderült, hogy az eredetileg Diákvárosnak szánt 1932-es Nagyvásártelep épülete végül a Fudanhoz fog kerülni. A Diákváros eredetileg 8800 kollégiumi férőhelyet biztosított volna, nem világos, hogy ebből végül mennyi fog megvalósulni.

A G7 ma megjelent cikke kutatásokat idézve és adatokat vizsgálva mutat rá, hogy valóban erős szálak fűzik a Fudan-ügyet a lakhatás ügyéhez. A cikk azt is megvilágítja, miért van a magyar hallgatóknak égetően szükségük több kollégiumi férőhelyre és a lakáspiacba való beavatkozásra.

A cikk Anna és Zsófi történetén keresztül idézi fel, mennyire elszálltak az albérletárak a kollégiumi árakhoz képest, és ez milyen terheket ró a magyar hallgatókra. Anna 2020-ban egész nyáron bizonytalan volt, kinyit-e a kollégium ősszel a pandémiás helyzet miatt. Végül barátjával közösen vettek ki egy lakást havi 130 ezer forintért, rezsiköltségek nélkül. A kollégiumi szoba rezsiköltségekkel együtt havi 17 500 forintba került volna. Zsófi jelentkezéshez szükséges papírjai elkeveredtek a postán, ezért jelenleg havi 100-110 ezer forintot költ lakhatásra. A kollégiumi férőhelye havi 10-15 ezer forintba került volna.

A kollégiumi férőhelyek árát egy 2007-es állami rendelet szabályozza, ami a 2006-os állapotokat tükrözi. A rendelet alapján a legdrágább férőhelyekért havonta legfeljebb 17 475, a legolcsóbbakért pedig 9320 forintot kell fizetnie a kollégistáknak. Az albérletárak ehhez képest időközben megsokszorozódtak – az Európai Unióban Magyarország a 4. helyen szerepel az albérletárak drágulásában, az ingatlanok 2010 és 2021 közötti drágulásában pedig dobogós, 2. helyezett lett. Ma egy belvárosi szoba a fővárosban átlagosan havi 80 ezer forintba kerül, de a vidéki egyetemi városokban is legalább 50-60 ezer forint az ára.

Az Aktív Fiatalok felmérése szerint a 2018-19-es tanévben a magyar diákok 24 százaléka volt kollégista, az Eurostudent felmérése szerint 29. Valószínűleg a járvány miatti bizonytalanság miatt ez a szám tavaly 18 százalékra csökkent a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint.

Az Eurostudent szerint 2019-ben az átlagosnál rosszabb helyzetű diákok 38 százaléka lakott kollégiumban, és a rosszabb helyzetű diákok inkább panaszkodnak a lakhatási helyzetükre, legyen szó költségekről, a szállás elhelyezkedéséről vagy a lakhatás állapotáról. A diákok lakhatási válsága a tanulmányi eredményekre is kihat.

Egy Statisztikai Szemlében megjelent kutatás kimutatta, hogy a kollégista lét csökkenti a lemorzsolódás valószínűségét és javítja a tanulmányi eredményeket. Mivel a kollégisták kisebb arányban dolgoznak, mint a nem kollégista társaik, így vélhetően több idejük jut tanulásra.

Egy HÖOK-os tanulmány szerint a 2010-es évek közepén országosan átlagosan 40 százalék volt a kollégiumi túljelentkezések aránya. Hiába történtek kisebb bővítések az elmúlt időszakban, a HÖOK számítása szerint Budapesten 24 ezer kollégiumi férőhelyre lenne szükség a jelenlegi 14 ezer helyett. Ehhez járulhatna az eredetileg 8800 fős kapacitású Diákváros megépítése.

Az ellenzék 200 ezer aláírás gyűjtött azért, hogy lehessen népszavazást tartani a Fudanról, de úgy tűnik, lecsúsztak arról, hogy a választás napjára essen a szavazás.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd