Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli Kossuth-rádiós interjújában megint az volt az igazán izgalmas amiről nem beszélt a miniszterelnök. Vagyis azok a kérdések, amiket az évi 130 milliárdból működő közszolgálati rádió riportere sosem tenne fel a miniszterelnöknek, mégis rengeteg embert érdekelnének. A pedagógusok sztrájkjáról természetesen nem esett szó, annak ellenére, hogy 20 ezer tanár tartott kétórás demonstrációt hétfő reggel, bár az lehetséges, hogy Orbán egyfajta kikacsintásként érkezett kockás ingben a Jó reggelt Magyarország! stúdiójába.

Orbán kezdésnek elmondta, volt néhány különleges sajátossága a moszkvai tárgyalásnak. Maga a helyzet különleges volt, mert tizenkétszer tárgyalt eddig az orosz elnökkel, de ilyen különleges körülmények közt még sohasem. A nemzetközi helyzet fokozódik, most is elég feszült állapotban van. A cél jó megállapodások megkötése volt, ez a miniszterelnök szerint sikerült is, a kilenc javaslatból, amivel Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnök elé érkezett, nyolc ügyben sikerült is megállapodni. Ezek közül véleménye szerint a legfontosabb az energia kérdése. Orbán elmondta, itt sikerült elérni, hogy a tavaly megkötött 15 éves hosszútávú szerződés keretében az eddigi évi 4,5 milliárd köbméter gáz mellé még 1 milliárd köbmétert szállítsanak az oroszok Magyarországra.

Elmondta, hogy ez is azt segíti elő, amit a Paks II projekt megépítése, hogy Magyarország az EU-ban klímabajnok lehessen, és 2030-ra az energiatermelés 10 százaléka legyen csak fosszilis.

Arról mondjuk nem beszélt a miniszterelnök, hogy ha a következő 15 évben (azaz 2036-ig) évi 5,5 legalább milliárd (!) köbméter gáz érkezik hazánkba, de mindeközben leállunk a fosszilis energiatermeléssel, akkor mit fogunk kezdeni ezzel a rengeteg fosszilis tüzelőanyaggal. Bár tényszerűen igaz, amit Orbán is elmondott az interjúban, hogy a nyugat európai energiaár-emelkedés (részben) az ehhez hasonló hosszútávú szerződések hiányának köszönhető.

Moszkvai látogatásának „békemisszió jellegéről” (szerényen) elmondta, hogy ez az orosz kapcsolatok „magyar modelljének” köszönhetően tudott ilyen alakot is ölteni. Mivel Magyarország tagja ugyan a NATO-nak és az EU-nak, mégis képes jó kapcsolatokat ápolni a moszkvai vezetéssel is. Úgy véli, hogy a gazdasági adatok alapján a németek és az oroszok közt is „dúl a szerelem”, akik közösen megépítették az Északi Áramlat II. vezetéket, de a franciák is törekednek a „magyar-modellre”. És, bár hazánk szerinte nem meghatározó szereplője a nemzetközi politikának, de

„amikor bajok vannak, beáll a jégkorszak kelet és nyugat között, akkor van jelentősége Magyarországnak, mert ilyenkor jégtörők vagyunk”.

Arról ugyan nem esett szó, hogy a „békemisszió” során szóba került-e, hogy a magyar miniszterelnök javaslatára döntött-e úgy az európai szélsőjobbos koalíció, hogy végül nem ítéli el Oroszországot (míg a nyilatkozat korábbi verziója elítélte volna), vagy milyen konkrétumokkal segítette elő Orbán Viktor Moszkvában az ukrán-orosz feszültség rendezését. Vagy mire számíthatunk országunk közvetlen közelében.

Annál több szó esett a tárgyalóasztal méretéről. Ami nagy volt. A járvány miatt.

Persze itt is sikerült elég hamar, egy bujtatott cigányozással nulláról rezsicsökkentésre gyorsulni. A hosszútávú szerződésnek köszönhetően, ahogy a miniszterelnök az ismert közmondásból egy szó elhagyásával megjegyezte, mindenképp lesz gáz,

„akármilyen gyerekek potyognak az égből. Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés is.”

Elmondta, Magyarországon hamarosan megépülhet az orosz Szputnyik vakcina gyártása mellett a „hagyományos” beadandó vakcinák előállítására is alkalmas gyár, Debrecenben. Ez azért is lesz jó a miniszterelnök szerint, mert nőni fog a kereslet a Szputnyik termékei iránt, így ha az oroszoknak segítség kell a gyártásban, mi be tudunk szállni. De a gyárat az Európai vakcina-gyártó hálózatba is be lehet majd vonni.

Az Európai bíróság február 16-ra várható, jogállamisági perrel kapcsolatos döntéséről elmondta, nehéz ítélet vár ránk. És ha Magyarországon lenne olyan, hogy „előre kihirdetik az ítéletet”, ahogy ezt a miniszterelnök szerint Brüsszel teszi, akkor Magyarország ellen „politikai dzsihád” indulna. Itt megjegyezte, hogy a magyar kormány a nemzetállamokban hisz, nem pedig a „Német-Római Birodalomhoz hasonló brüsszeli elképzelésben”. Szerinte a Európai Unió jogokat lapátol el a tagállamoktól bírósági döntések mentén. Arról, hogy miről szól a jogállamisági kérdése, mivel vádolják a perben a magyar kormányt nem esett szó.

Ezután elismételte a választások előtti pénzosztásokat és kampány döntéseket (SZJA visszatérítés, a 13.havi nyugdíj visszavezetése 12 év után stb.). Hozzátette,

Magyarország „még nem a világ legjobban kormányozott országa”.

De, az ellenzék korrupciós kritikáira megjegyezte, Magyarország előre megy és egy korrupciótól sújtott ország csak hátra tud menni – jelentsen ez bármit. Az mindenesetre biztos, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb korrupciós botránya, ami a Fidesztől teljesen idegen módon lemondásra késztetett egy államtitkárt, Völner Pált, nem került szóba.

Orbán szerint szimbolikus, hogy két év után a szokásos pénteki beszélgetés végére maradt a járvány. Ennek oka, hogy a szorongás és a nagy félelem kezd elpárologni a társadalomból. Szerinte észnél kell lenni, mert az omikron még itt van, igaz, hogy nem okoz annyi bajt, mint az előző variánsok, de azért okoz bajt, az oltás pedig továbbra is fontos. De mint mondta itt van a kezünkben az a bizonyos oltás, a vírus meg egyre gyengébb, így elviselhetőbbé teszi az emberek számára. Ezért tudták meghosszabbítani a védettségi igazolvány érvényességét, amit korábban csak a 3. oltást felvevők számára akarták meghosszabbítani, de most – igazodva az Európai Unióhoz – úgy látják a helyzetet, hogy ez a szigorítás még nem indokolt.

Arról nem esett szó, hogy az elmúlt napokban minden eddiginél többen betegedtek meg, valamint hogy a járványban még mindig hetente közel ötszázan veszítik életüket. Csak az elmúlt 24 órában 105-en.

A teljes interjú itt megtekinthető: