Ma kerül sor a központi írásbeli felvételi vizsgákra az országos oktatásban, megközelítőleg 60 ezer diák írt központi írásbeli felvételit a pandémia árnyékában. Az általános tanárhiányt tetéző ötödik hullám miatt kieső tanárok hiánya nagyban megnehezítette a felvételik lebonyolítását, valamint az is kérdéses, hogy a két évnyi karanténoktatás hogyan csapódik le a gyerekeken, mennyiben növeli a középiskolai felvételik amúgy is hátrányosan megkülönböztető jellegét a járványhelyzet és annak elégtelen kezelése.

Az évről évre fokozódó tanárhiányt csak tétezte a kötelező oltás miatt kialakuló munkaerőhiány és most, a járvány ötödik hullámában még több tanár hiányzik az iskolákból. Ilyen feltételek mellett fordult rá a közoktatás az idei felvételik lebonyolítására. Habár az iskolák és a tanárok erőn felüli teljesítmények köszönhetően valószínűleg a felvételit idén is sikerül rendben megtartani, komoly kihívások elé néztek az intézmények.

Burai Vera, a Szülői Összefogás képviselője azt nyilatkozta lapunknak, hogy sok intézményben már annyi pedagógus hiányzik, hogy nem tudják megoldani a helyettesítést, és gondot okozott a felvételin való felügyelet biztosítása is.

„Vannak olyan iskolák is, amelyek  a hétvége előtt az online oktatásra való áttérés hátárán álltak a hiányzó tanerő miatt.”

Így sok iskolában munkaerőkölcsönzésre volt szükség más, kevésbé rossz helyzetben lévő intézményekből. Az oktatásban maradó tanárok még nagyobb leterheltséggel nézhetnek szembe, amely többek között a fertőzésnek való kitettségüket is megnöveli. Burai Vera szerint mivel a kormány már nem teszi nyilvánossá a fertőzési adatokat, azt sem fogjuk tudni a felvételi mekkora hatással lesz a fertőzés terjedésére.

Totyik Tamás, a Mérce szerzője és a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint habár már tavaly is szükség volt munkaerőkölcsönzésre, idén ez nagyobb gondot okozott, hisz sokan kiestek a járvány miatt, de hogy ez az egyes intézményekben hogy csapódott le, az majd csak utólag lesz egyértelmű. A nagyobb távolságtartási kötelezettség betartásának megszervezése pedig még több tantermet és tanerőt igényel, nagyon sok helyen ezt nehezen tudják megoldani. Ráadásul a felvételik jelentette pluszmunkát nem minden tanárnak fizetik ki.

„Az elmúlt évtizedek gyakorlatával szemben az utolsó két évben, így idén is, fizetnek valamit a tankerületek a dolgozatjavításért és a felvételik felügyeletéért. De ez csak a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekre vonatkozik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartozó intézményekben, tehát a szakképzésben tanítóknak nem jár fizetség ezért a munkáért. Ugyanazt a feladatot ellátják ugyan, de ezért a kormány egyik szerve fizet, a másik nem.”

Habár legalább a tanárok egy részének jár fizetség az elvégzett munkáért, nekik sem jár sok: továbbra sincs az érettségi dolgozatok javításával azonos szinten a felvételi díjazás. Totyik Tamás szerint csakúgy, mint az érettségik esetében, a felvételiknél is kormányzati szabályozásra lenne szükség a  felügyelet és a dolgozatjavítás díjazásában.

Mindezt a közoktatásban dolgozókon túl igazán a diákok sínylik meg.

„A nagy kérdés inkább az, hogy a felvételizők teljesítménye mennyit fog  visszaesni. Ez az első generáció amely két évnyi karanténoktatás után felvételit ír. Most lesz érzékelhető az elmúlt két év következménye.”

A Civil Közoktatás Platform idei felvételiről szóló közleményében rámutat, hogy a tesztekre épülő felvételi eljárás eleve rossz gyakorlat, hisz kontraszelektív, valamint nagy terhet jelent diákoknak mentálisan.

„A mindennapjainkat már két éve árnyékolja be egzisztenciálisan, egészségileg és mentálisan is a világjárvány. Így most még inkább megterhelő a központi felvételi megírása a gyerekeknek, hiszen az előző tanévekben nem tudtak megfelelően tanulni az iskolában.”

Totyik Tamás szerint már szeptemberben fel kellett volna mérni központilag mekkora a lemaradásban vannak a gyerekek, és ennek megfelelően alakítani a helyi tanterveket.

A pandémiás helyzet az eleve súlyosan forráshiányos, működési zavarokkal terhelt iskolarendszert még nehezebb helyzetbe hozta, és habár úgy tűnik, sikerült levezényelni a felvételit, félő, hogy mindez a meglévő társadalmi különbségeket csak tovább mélyítette, még több terhet rótt a diákokra és a tanárokra egyaránt. Az elhibázott oktatásirányítás tovább súlyosbít egy önmagában is elég súlyos helyzetet.