82-re nőtt a fagyhalál áldozatainak száma október eleje és január eleje között Magyarországon, ami erősen romló tendenciát mutat az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest – jelentette pénteken a Magyar Szociális Fórum.
Az MSZF szerint az áldozatok számának növekedése nem annak tulajdonítható, hogy a mostani tél hidegebb volna az előzőnél, hanem annak, hogy a szétzilálódott szociális háló nem védi meg az idős, beteg, magányos embereket.
A szervezet ezért arra kéri a lakosságot, hogy fokozott odafigyeléssel és törődéssel igyekezzen tőle telhetően pótolni az állami gondoskodás hiányát.
Az MSZF az ünnepek előtt még arról számolt be, hogy október eleje és november közepe között 25-en lelték halálukat fagyhalál következtében Magyarországon, december közepéig pedig az áldozatok száma elérte az 55-öt.
Vagyis az azóta eltelt egy hónap igencsak súlyosan alakult, átlagosan majdnem minden napra jutott egy ember, aki a hideg miatt vesztette életét.
A szervezet decemberben azt írta közleményében: az áldozatok többsége fűtetlen helyiségekben, túlnyomó részt lakásokban hűlt ki végzetesen, kisebbik részük pedig közterületeken. Többen kórházba szállításuk közben, vagy beszállításuk után haltak meg.
Az MSZF felidézte a kormánynak még 2018-ban küldött levelét is, amelyre azóta sem érkezett válasz. Ebben azt kérdezik:
„Mit kíván tenni a kormány az utcára került emberek és családjaik fedélhez juttatásáért, szociális bérlakások felépítéséért? Egyáltalán foglalkozik-e ezzel, vagy pusztán menedékhelyek bővítésén fáradozik a társadalmi méretűvé vált probléma társadalmi megoldása helyett?
Mit kíván tenni a kormány azért, hogy ne kerüljenek börtönbe, akik mostoha helyzetükben fát lopnak, hogy befűthessenek?
Mit kíván tenni a kormány azért, hogy minden rászoruló időben kapjon elegendő tűzifát a szociális tűzifaprogram keretében?
Felelősséget vállal-e a kormány az utóbbi években keletkezett tömeges életvesztésért, ha nem, kit tart felelősnek érte?
Mit kíván tenni a kormány a törvény által előírt közérdekű adatszolgáltatás érdekében a kihűléses esetekről?
Igényt tart-e a kormány a társadalmi szervezetek tapasztalataira, javaslataira a lakhatással és a hajléktalansággal összefüggő társadalmi kérdés megoldásában?”
Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere tegnap az Észak- és Dél-Alföldön vörös kódot rendelt el, ami kötelezővé teszi valamennyi szociális intézmény számára a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadását. Az intézkedés egyelőre hétfő 20 óráig van érvényben, tekintve, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban éjszakánként mínusz 10 fok alá esik a hőmérséklet.
A vöröskód elrendelése azonban aligha elégséges. Az életmentés terén különösen nagy felelősség hárul a társadalomra jelen körülmények között, amikor államilag elhanyagolják a szociális rendszert, a hajléktalanoknak továbbra sem biztosítanak szociális bérlakást, és emberek milliói élnek lakásszegénységben.
Életet menthetsz, ha odafigyelsz a következőkre:
- Ha elhanyagolt, rossz állapotban lévő hajléktalan embert látsz, ne gondold rögtön, hogy részeg! Próbáld meg kideríteni, hogy nincs-e egészségügyi problémája, nem szorul-e segítségre.
- Ha sürgős egészségügyi problémával küzdő hajléktalan embert látsz, hívd ki a mentőket. Lehetőleg várd meg őket, és győződj meg róla, hogy ellátják, illetve kórházba szállítják az illetőt.
- Ha krízishelyzetben látsz hajléktalan embert, hívd a regionális diszpécserszolgálatot (lásd alább)!
- Télen egy forró tea is nagyon sokat segít a hideg átvészelésében!
- Hívd a mentőt, ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (nedves ruházat, földön fekszik takaró és alatta lévő karton nélkül, kihűlés, fagyás, kiszáradás).
Mikor hívd a diszpécsert?
- Ha az utcán lévő hajléktalan ember segítséget kér; de nem tudod, milyen típusú segítségre lenne szüksége.
- Ha a környezetedben élő fedél nélkül élő ember a szokásaitól eltérően viselkedik (nem kelt fel mikor szokott, egész nap fekszik).
- Információra, segítségre van szükséged, mert te, családtagod, barátod, rokonod, ismerősöd hajléktalanná vált, vagy ennek veszélye fenyegeti.
Ha telefonálsz, erre figyelj:
- Add meg a pontos címet, vagy ennek hiányában a helyszín megközelíthetőségét;
- Mondd el, mit tapasztalsz (földön fekszik, nem a megszokott módon viselkedik, erős fájdalomra panaszkodik stb.);
- A bejelentett személy neme, kora, amennyiben tudomásod van róla, esetleg neve;
- Ha megszólítod a hajléktalan embert, kérdezd meg, milyen segítségre van szüksége;
- Amennyiben a helyszínen tudsz maradni, vagy vállalod, hogy a helyszín felkutatásában további információkat adsz a diszpécserszolgálat munkatársainak, add meg a neved és telefonszámod;
- Várd meg a diszpécser esetleges kérdéseit (az információk pontosítása érdekében fontos), és csak ezután tedd le a telefont!
Regionális diszpécserszolgálatok:
Budapest, Pest megye: 1/338-41-86
Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye: 34/511-028
Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye: 92/323-000
Baranya, Somogy, Tolna megye: 72/233-169
Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 42/504-618
Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye: 76/485-582
Életveszély esetén a mentőket kell hívni a 112-es számon.
A dicspécserszolgálatról és a hajléktalan emberek segítéséről az AVM kisokosában olvashatsz bővebben.
🆘 Hajléktalan és nem hajléktalan emberekhez egyaránt mentőt kell hívni, ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn: például ha valaki
👉 Eszméletlen, reakcióképtelen állapotban van
👉 Nem reagál szólításra, esetleg rázásra sem
👉 Nem, vagy alig vesz levegőt, vagy nagyon gyorsan lélegzik
👉 Rángatózik
👉 Zavart, összefüggéstelenül beszél, vagy csak értelmetlen hangokat ad ki
👉 Kékes-lilás színű a bőre, vagy riasztóan sápadt
👉 Mellkasi fájdalomra, nehézlégzésre panaszkodik
👉 Erős fájdalmat, vagy végtagbénulást tapasztal
👉 Baleset érte, vérzik
👉 Ha olyan magatartászavart észlelünk, ami az érintett saját vagy mások életét veszélyezteti