Napokon belül megkezdődik a Kollektív Biztonsági Megállapodás Szervezetéhez (ODKB) tartozó csapatok kivonulása – jelentette be kedden Kászim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke. Az elnök a parlamenthez intézett beszédében a belbiztonsági erők reformját és gazdag vállalatok és személyek megadóztatásából létrejövő finanszírozási alap létrehozását ígérte.

Tokajev szerint sikerült helyreállítani a rendet, miután a kormány megszüntette a cseppfolyósított gáz árplafonját, amiért január 2-án országos méretűre duzzadt tiltakozáshullám indult.

Ahogyan arról a Mérce is beszámolt, a demonstrációk eredetileg a legszegényebb perifériás területekről indultak ki, de hamar átterjedtek a nagyobb városokra és a fővárosra, Nur-Szultánra is. A tüntetésekből pár nap leforgása alatt zavargások, a zavargásokból fegyveres utcai összecsapások alakultak ki a kazah biztonsági erők és a feldühödött tüntetők között. A tiltakozásokra a kazah rezsim az internetszolgáltatás leállításával, kemény rendőri erőszakkal és a hadsereg bevetésével válaszolt.

Tokajev január 5-én átvette a korábban az elnöki széket 30 éven keresztül elfoglaló Nurszultan Nazarbajev helyét a biztonságpolitikáért felelős tanácsadó testületben. A korábbi elnököt egyébként egy antikorrupciós, demokráciapárti tüntetéshullám sodorta el 2019-ben, ám a szovjet pártvezetőből lett diktátor mostanáig komoly befolyással rendelkezett Kazahsztánban. Nazarbajev a tüntetések kitörése óta teljesen eltűnt a nyilvánosságból.

Tokajev korábban menesztette a nemzetbiztonsági bizottság vezetőjét, Karim Maszimovot, akit több más tisztségviselővel együtt hazaárulás vádjával őrizetbe vettek.

Tokajev ezen kívül behívta az országába a Kollektív Biztonsági Megállapodás Szervezetét (ODKB), amelynek tagországai 2 500 katonát vezényeltek a közép-ázsiai országba „békefenntartás” címén.

Az ODKB katonai szövetség tulajdonképpen az orosz válasz volt a nyugati hatalmakat és érdekszférájukat tömörítő NATO-ra, a szervezetnek Oroszországon kívül jelenleg öt másik egykori szovjet tagköztársaság (Belorusz, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Örményország és Kazahsztán) a tagja.

Az elnök mai bejelentése szerint a csapatok két napon belül megkezdik a levonulást az országból.

Az ENSZ kedden megrovásban részesítette a kazah biztonsági erőket, miután olyan fényképek láttak napvilágot, amin a katonák az ENSZ békefenntartók jellegzetes kék sisakjaiban vannak – adta hírül a Washington Post, amely szerint a tüntetések során közel 10 000 embert vettek őrizetbe, és legalább 164 ember vesztette életét.

Ígéretek

A tüntetések keltette nyomás hatására az elnök példa nélküli szociális engedményeket tett – megígérte az üzemanyagok és a társadalmilag elengedhetetlen cikkek feletti állami szabályozást, moratóriumot a rezsi további növekedésére, lakbértámogatást a szegényeknek, és egy, a gyermekeket és a népegészségügyet támogató alap létrehozását. Az alap hátterét biztosító forrásokat a korábbi elnök alatt meggazdagodott oligarchák és vállalatok megadóztatásával kívánja biztosítani Tokajev.

Kedden az elnök a Nemzeti Gárda teljes újrastrukturálásáról és felduzzasztásáról döntött. Tokajev a mai nap során új miniszterelnököt nevezett ki, az addigi miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Alihan Szmajilov személyében. A kazah elnök azt is bejelentette, hogy öt évre befagyasztja a kormányzatban dolgozó személyek fizetését, miközben megnöveli a biztonsági szolgálatok alkalmazottainak béreit.

Az elnök új „vallási radikalizmus” visszaszorítására tett lépéseket is bejelentett. Bár Tokajev többször hivatkozott arra, hogy a tüntetéseken külföldről szervezett terroristák vesznek részt, az állításának alátámasztására eddig nem kínált bizonyítékokat, illetve nemzetközi szakértők is megalapozatlannak találják a kijelentést.

Hétfőn tanácskoztak a Kollektív Biztonsági Megállapodás Szervezetéhez tartozó államok vezetői. Tokajev itt „államcsínykísérlet”-nek nevezte az országában zajló tüntetéseket. Az eseményen Vlagyimir Putyin orosz elnök is felszólalt, aki az 2014-es ukrajnai tüntetésekhez hasonlatos, „majdanias” tipusú jeleket vélt felfedezni. Az orosz elnök továbbá azt állította, hogy Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie – áll a 444 tudósításában.

Mély megbotránkoztatást keltett, hogy a magyar külügyminisztérium kritikátlanul átvette az orosz, illetve a kazah karhatalom narratíváját a tüntetésekről. Miként arról hétfőn beszámoltunk, Szijjártó Péter a kazah állam elleni jól koordinált akcióról nyilatkozott, illetve elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök segítséget ajánlott „a kazah államot megtámadók” ellen. A 444 beszámolója szerint a közleményt Markéta Pekarová Adamová, a cseh parlament elnöke élesen kritizálta. Az elnök Twitteren közzétett bejegyzésében többek között felhívta a figyelmet, hogy

„Orbán Viktor ma a kazah polgárok elleni lövöldözés és az orosz hadsereg behívásának pártjára állt.”

A konfliktusról itt olvasható csütörtöki, pénteki és szombati beszámolónk, a helyzet társadalmi hátteréről és előzményeiről itt és itt írtunk részletesebben.