A minimálbér és a bérminimum növelésének köszönhetően béremelési kényszer alakult ki az országban, ezért számos cégnél és magánvállalkozásnál megkezdődtek a bértárgyalások a munkaadók, a szakszervezetek és a munkavállalók között. A tárgyalások eddigi alakulása szerint mind a munkaadók jelentős része, mind a szakszervezetek azon dolgoznak, hogy valódi béremelést tudjanak biztosítani munkavállalóik számára.
Aki profitot akar, annak elemi érdeke, hogy a munkaerőhiányos környezetben is meg tudja tartani, be tudja vonzani azokat a munkavállalókat, akikkel gördülékeny lehet a működése, írja a 24.hu riportja, melyben a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke, Székely Tamás nyilatkozik a magyar bérek 2022-es várható alakulásáról.
Székely elmondása szerint átlagosan 10 százalékos bérnövekedésre számíthatnak a munkavállalók, azonban elég nagy a szórás, elég nagyok a különbségek a cégek és emeléseik között. De megemlít olyan céget is, ahol az inflációt kiküszöbölendő 5,1%-os emelést sem hajlandó meglépni a munkaadó.
Többek között ezért is számítanak elhúzódó, akár júniusig tartó bértárgyalásokra a szakszervezetek. Viszont bármikor is történik a béremelés, a szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy január elsejéig visszamenőleges legyen.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán elmondása szerint 202 alapszervezetük közül már mintegy 30 nagyobb, 300–400 fős cégnél megtörténtek a megállapodások, melyek tükrözik a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet. Az eddigi bérmegállapodásokban 12–18 százalék közötti emelést sikerült elérniük, de jelentősek az eltérések az átlag mögött. László Zoltán szerint lesznek olyan cégek, melyeknek az év előrehaladásával növelniük kell majd a béremeléseik arányán, ha meg akarják tartani munkavállalóikat.
Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László arról számolt be, hogy a kisebb, lakosságot kiszolgáló vállalkozásoknak csak akkor lesz lehetőségük béreket növelni, ha az áraikat is növelik, azonban a visszajelzések alapján a lakosság már így is nehezen fizeti meg a szolgáltatások árát, így nehezen tudnak árakat emelni, és így a béremelés sem lesz egy egyszerű feladat a kis vállalkozások számára.
Az alelnök szerint a 10 százalékos emelés lehet a minimum, de inkább 15–20 százalék pluszt kell megadni ahhoz, hogy ne legyen bérfeszültség jövőre.
A minimálbér és a bérminimum 20 százalékos emelése lényegében „felránthatja” a többi bért is, ugyanis László Zoltán elmondása szerint a munkavállalók „megjegyezték” ezt a 20 százalékos emelési számot, és a hasonló emelést várnak el a jövőben a munkaadóiktól. A cégek számára a betanítás és az új munkaerő kiképzése az egyik legnagyobb költség, ezért ha azt akarják, hogy náluk maradjon a munkaerő, akkor ahhoz kénytelenek lesznek emelni a béreken, vagy a dolgozók találnak másik céget, csábítóbb ajánlatokkal.
Székely Tamás szerint a jelenlegi 250–270 ezer forintos bérsávokban jelentős emelésekre lesz szükség, ha meg akarják tartani a cégek az embereiket.
A kormány a versenyszférában 12,7 százalékos béremelést vár 2022-ben, és a Pénzügyminisztérium úgy számolt, hogy a 4 százalékos adócsökkentéssel finanszírozhatóvá válik a béremelés.
A szakszervezetek arról is beszámoltak, hogy jelentős a szakemberhiány, a nagy cégeknél pedig jelentősen nőtt a külföldi munkavállalók száma. Ennek a munkaerőhiánynak a kialakulásában jelentős szerepet tulajdonítanak az oktatási rendszer átalakításának a szakszervezetek. A szakemberhiány mellett nincs utánpótlás, számos szakmában nem is indul képzés, vagy csak nagyon kis létszámban, ami nem biztosítja a nyugdíjba menő vállalkozói réteg pótlását.
Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László szerint számos olyan szakma van, ahol alig van utánpótlás. Kevés az autószerelő, a szobafestő-mázoló a tapétázó, de villanyszerelőnek vagy bútorasztalosnak is egyre kevesebben tanulnak. Ezen a helyzeten álláspontja szerint a minimálbér és a szakmunkás bérminimum jelentős jövő évi emelése sem változtat.
Elmondása szerint ez a 20 százalékos béremelés sem fogja jelentősen csökkenteni a magyar bérek lemaradását a nyugati fizetésektől, arról nem is beszélve, hogy a magyar munkavállalók a munkavégzés körülményeiben is jelentős hiányosságokat tapasztalnak.
Az infláció magas mértéke is jelentős problémákat okoz majd a munkaadóknak a béremelések terén. Székely Tamás szerint tavaly főleg a legkisebb béreknél nem volt reálkereset-növekedés, hiszen az infláció várhatóan 5,1 százalék lesz, ez pedig magasabb, mint az a 4, illetve 3,8 százalék, amennyivel a minimálbér, illetve a bérminimum emelkedett.