Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A magyar homofóbtörvényt másoló tervezetet nyújtott be Romániában az RMDSZ

A nyáron elfogadott, magyarországi „gyermekvédelmi törvényhez” (amelyre sokan  csak ‘homofóbtörvényként’ hivatkoznak) kísértetiesen hasonló módosító indítványt nyújtottak be Románia gyermekvédelmi törvényéhez a múlt héten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői. A romániai magyarságot képviselő –jelenleg a Nemzeti Liberális Párttal és a Szociáldemokrata Párttal közösen kormányzó –  legnagyobb párt és a velük egy frakcióban ülő Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) képviselői által benyújtott indítvány

úgy módosítaná a gyermekvédelmi törvényt, hogy az védelmet biztosítson a kiskorúaknak „az erőszak és az internetes pornográfia mellett a születési nem megváltoztatásáról és a homoszexualitásáról szóló tartalmakkal szemben is”.

Ahogy a Transindex is megírta, a honatyák emellett jogszabályba foglalnák, hogy a születendő gyermek neme „nem lehet más, mint nő vagy férfi” ennek megállapítása pedig a szülést levezető vagy felügyelő orvos felelőssége lenne.

Ahogy azzal számos cikkünkben foglalkoztunk, a kormánypártok és a Jobbik képviselői által nyáron elfogadott törvény a pedofília szigorúbb büntetésének ürügyén megnehezítette az LMBTQ-kérdésekről szóló iskolai felvilágosítást, valamint

olyan korhatár-besorolási rendszert alkalmaz a filmeknél és sorozatoknál, melynek értelmében a két kamaszlány szerelmét bemutató francia dráma, az Adéle életére (La vie d’Adèle) ugyanúgy 18-as karika kerül, mint az emberevő sorozatgyilkos, Hannibal Lecter kalandjai bemutató Mads Mikkelsen sorozat, a Hannibal címűre.

Azzal is foglalkoztunk, hogy a gyakorlatban mennyire betarthatatlan ez a törvény, hiszen kisebb jogfilozófiai vita kerekedett abból, hogy vajon meg kell-e bírságolni az RTL Klubbot, amiért a nemrég befejeződött szappanoperájának, a Barátok Köztnek az egyik epizódjában elcsattant egy leszbikus csók.

A most benyújtott RMDSZ-es javaslatot (amely egyébként annyiban eltér a magyartól, hogy nem tartalmaz a pedofíliát szigorúbban büntető passzusokat ) komoly kritikával illették a romániai LMBTIQ-közösséget képviselő szervezetek. A MozaiQ egyesület közleményében úgy fogalmaz, hogy a tervezet „nemcsak a romániai LMBTIQ-személyek méltóságát sérti meg teljesen, hanem a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a gyermekek diszkriminációmentes oktatáshoz való jogát is”.

A szervezet úgy véli, a „romániai LMBTIQ-közösség elleni újabb veszélyes támadásként értelmezhető indítvány Orbán Viktor magyarországi és az oroszországi »homofób propaganda«-törvényének mintáját követi,

és olyan veszélyes precedenst próbál teremteni, amely közvetlen hatással van a romániai LMBTIQ-személyekre”.

A szexuális kisebbségek valamint a szexuális nevelés kérdése évek óta „forró téma” Romániában. A Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) köthető köztársasági elnök, Klaus Johannis és a korábban a PNL-el közösen kormányzó, jobboldali-liberális, korrupcióellenes Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) régóta azt szeretné, hogy kötelező legyen a tanagyagban a szexuális felvilágosítás, azonban a PNL-es és a nevükkel ellentétben társadalmi kérdésekben igencsak konzervatív szociáldemokrata képviselők úgy módosították az ezzel kapcsolatos kezdeményezést, hogy az egyrészt „életre való nevelésre” módosítaná a szexuális nevelés tantárgyat, valamint az azon való részvételt szülői beleegyezéshez kötné. Ezeket a változtatásokat azonban Johannis nem fogadta el és visszaküldte a törvényt a  parlamentnek, amely egyelőre nem szavazott róla.

Miközben a most benyújtott törvénytervezettel a romániai politika követi a magyart, nem árt észben tartani, hogy az Orbán-kormány által jövő tavaszra tervezett „gyermekvédelmi” népszavazáshoz nagyon hasonló referendum zajlott le délkeleti szomszédunknál 2018-ban.

2018 szeptember 11-én egy olyan alkotmánymódosítást szavazott meg elsöprő többséggel a román parlament amely egy férfi és egy nő kapcsolataként határozná meg a család fogalmát, megváltoztatva ezzel az alkotmány 48. cikkelyét, amely csupán a házastársak önkéntes társulásaként definiálta a család fogalmát, tehát nem szerepelt benne hivatkozás a házastársak nemére.

Az alkotmánymódosításból azonban végül nem lépett érvénybe, mert az október 6-án és 7-én tartott voksoláson csupán a szavazókorú népesség 19,5 százaléka jelent meg, ami jelentősen alacsonyabb a 2013-ban 30 százalékra leszállított érvényességi küszöbnél. A népszavazás kudarcában jelentős szerepet játszott az USR és a jogvédő civil szervezetek által útjára indított bojkottfelhívás.

Címlapkép: Kép: Mérce