Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Itt a vége, és megint elölről

Romániában az új PSD ( Partidul Social Democrat / Szociáldemokrata Párt – szerk. megj.) – PNL  (Partidul Național Liberal / Nemzeti Liberális Párt – szerk. megj.) román kormány megalakítása egy politikai szappanopera: mindenki mindenkivel kavar, de eközben mindenkinek csak a válóper és az osztozkodás jár a fejében.

A pénzügyi tét a Nemzeti Helyreállítási Terv (NHT) 29.2 milliárd eurója, az ezáltal beizzított politikai tét pedig a 2024-es parlamenti, helyhatósági és elnökválasztások.

Csakhogy ezek hamarabb látszanak eljönni, mint ahogy azt a felek várnák.

Első ránézésre a frissen elfogadott Helyreállítási Terv pénzét Románia két őshonos -izmusának (úgymint  populizmus és opportunizmus) jegyében elkölteni kész politikai mennybemenetel lenne bármilyen kormánynak. A baj viszont az, hogy a mindenkori kormány a pénzt csak egy sor reform árán hívhatja le az Európai Bizottságtól. Ezek bevezetése pedig komoly politikai kockázatokkal jár – még egy stabil kormány esetében is. Romániára ez most kevésbé jellemző.

Kis visszatekintés a Helyreállítási Tervre. 2021 elején a PNL-USR (Uniunea Salvați România / Mentsétek meg Romániát Szövetség – szerk. megj.) kormány a Terv kidolgozását (az ezzel járó politikai csalánveréssell) az USR-re lőcsölte. A Tervet értelemszerűen a PNL-USR koalíció politikai és gazdasági felvirágzása és túlélése közöttire alkudták, és nyilvánvaló, hogy az ezidőtájt ellenzékben levő PSD politikai és gazdasági érdekeit ez a Terv nem képviselte, nem képviselhette eléggé.

Az utóbbi két hónapban azonban fordult a politikai kocka. A PNL-USR kormány megbukott, és még mielőtt a Terv első EU-pénzei becsurranhatnának, a PSD (is) kormányra kerül, és szanzsén lenyomja a velük kormányozni kényszerülő PNL-t.  Az új kormány kormányprogram alkuit megjelenítő vitákban Marius Ciolacu PSD elnök pedig már az elején be is lengette a Terv Nagy Újratervezését. Az már csak természetes, hogy nekik is kell a pénz.

„A Tervet nem lehet módosítani” kapott a szívéhez Cîțu elnök. De tévedett, és ezt Ciolacu elnök azonnal sietett is a tudtára hozni. A Tervet igenis lehet módosítani. Az egyenlet pedig egyszerű: amennyit elrekvirál a PSD, pont ugyanannyival fog  kevesebb maradni a PNL-nek. Példának itt van a mezőgazdaság, ezen belül pedig az öntözési rendszer kérdése. A PSD szerint – amelynek nem mellesleg a választói bázisa rurálisabb, mint a PNL-é, az öntözési rendszer támogatása méltatlanul maradt ki a Helyreállítási Terv krédójából. Van hát, amiről beszéni – így a PSD, egyedül az öntözési rendszer esetében úgy kétmilliárd euróról. Ez a kétmilliárd euró viszont potenciálisan mínusz kétmilliárd annak a (jobbára városi bázisú) PNL-oldalnak, amely ez év októberéig még előjegyzettnek érezte magát a pénzre.

Amint belátták a PSD-vel való kormányzás elkerülhetetlenségét, a PNL-ben az elmúlt hónapban ki is tört a belviszály a „kinek nem marad” jegyében. A vesző fejsze nyelét a PNL különböző frakciói különböző módokon próbálják menteni. A folyamat bonyolultságát illusztrálja, hogy értesülések szerint a (kezdetben Iohannis elnök és Boc kolozsvári polgármester által masszívan támogatott) Cîțu pártelnök az utóbbi két hétben egy sor kulcspozíciót feladott a PSD-vel való alku-maratonokban, csak hogy hatalmon maradhasson. Időközben viszont Iohannis elnök (és nem mellesleg Boc polgármester) elpártolt Cîțu pártelnöktől, és mostanság inkább a hozzá lojális Ciucă tábornokot támogatnák.

Kiskirályok és lobbik

Boc kolozsvári polgármester több okból méltó említésre. Románia hatalmi rendszerében az utóbbi években egyre erőteljesebben körvonalazódik egy új kaszt: a városgazdáké – amely a hatalom absztraktabb szféráival ellentétben a politikai kontroll terepen való megtartásának a zálogává vált. Ezért a nagyvárosokban (ezen belül a PNL dominálta erdélyi nagyvárosokban) két hónappal ezelőttig a Nemzeti Helyreállítási Terv egybeesni látszott a Politikai Hatalom Átörökítésének tervével. Emellett Băsescu (volt bukaresti polgármester) illetve Iohannis (volt szebeni polgármester) példái azt is mutatják, hogy a „polgármesterből országelnök” pálya a nagypolitikába való feljutást illetően sem érdektelen.

Nézzük meg jobban Kolozsvár és a városban ötödik mandátumát gyakorló Boc polgármester példáját. Kolozsváron a helyi PNL-hatalom átörökítésének szimbolikus zálogává az úgynevezett metró-projekt vált. Kolozsvár metrót akar – mondja a polgármester, és bár nem egyértelmű, hogy ki az, aki a metrót oly nagyon akarja, az viszont már világosan látszik, hogy Boc az utóbbi évben gyakorlatilag minden PR zsetonját makacsul erre a projektre tette fel – annak ellenére, hogy a terv több sebből is vérzik. Forgalmi hatástanulmány nincs (de majd lesz, és jó lesz – így Boc) a fúrások masszív sórétegeken kell áthatoljanak (még nem tudjuk, hogy, de majd tudni fogjuk – így Boc), a városnak fogalma sincs, hogy kifizetődő lesz-e majd ez az egész (de az lesz – így Boc) és legfőképpen, nem tudjuk, hogy honnan jön az egész projektre mintegy kétmilliárd eurónyi pénz  (de jönni fog – így Boc).

Azzal együtt, hogy Boc polgármester politikai intuícióit a város pénzén megrendelt tanulmányok idővel valószínűleg egyenként igazolni fogják, és annak ellenére, hogy Boc minden politikai eszközét bevetette, hogy a „metró” látványosan sok pénzt kapjon a Nemzeti Helyreállítási Tervből, a projektnek végül „mindössze” 300 millió euró ítéltetett meg a Bukarest-Brüsszel vonalon. A metró költségvetéséből hiányzó kétmilliárd eurót Boc polgármesternek még egy stabil, monokróm PNL kormánytól is nehéz lenne (lett volna) összekalapoznia. A most összeálló PSD-PNL de PSD által dominált kormánytól viszont ez gyakorlatilag lehetetlen, és emiatt a múlt héten Boc polgármester el is kezdett lassan kifarolni a projekt mögül. „Mi megtettük a dolgunkat, most a kormány dolga, hogy ki is vitelezze” – nyilatkozta.

Mára már egyre többek számára világos: a metró-projekt egy délibáb. és Boc polgármester új szimbolikus projektek felé kénytelen tekintgetni. Amíg az elszenvedett PR-csorbát ezekkel kiköszörüli, a nagypolitikába való fellépése is stagnál.

Boc polgármester példája és sorsa több tucat más városvezetőjét is leírja. Boc esete pedig, összes pálfordulásával (egy fél éve Orban volt pártelnöktől, most pedig épp Cîțu jelenlegi pártelnöktőll fordult el) a PNL-n belüli torzsakodásokat, árulásokat, mindközönségesen újratervezéseket illusztrálja és vetíti előre.

Ami a jövőt illeti: amíg a már most gyenge és szétszakófélben levő PNL ellen tud állni a PSD-nek, az új, PSD által dominált PSD-PNL kormány mindennapjai a körbezsarolásról fognak szólni.

Megjósolható, hogy az új román kormány látványosan eredménytelen lesz – már ameddig egyáltalán lesz (Sebastian Lăzăroiu elemző egy évet sem ad nekik). Ha pedig a Helyreállítási Terv reformjai elmaradnának, a beígért pénzek nem fognak befolyni. A közbeszerzések leállnak, ez pedig erős elégedetlenséget szül majd nemcsak a PNL, hanem a PSD mecénásaiban, báróiban is. Ennek eszkalálódása könnyen vezethet a pártfogóknak kiszolgáltatott politikusok általános döntésképtelenségéhez.

A folyamatot most még (talán, valamelyest) lassítani hivatott a PSD-PNL (és igen, természetesen az RMDSZ) alkuk egyik friss hozadéka, a miniszterelnök-vetésforgóban való kiegyezés. Eszerint a miniszterelnöki tisztet váltva a PSD illetve PNL látná el, a miniszteri tisztek pedig majd ennek függvényében rekonfigurálódnának. A ciklikus hatalomátadást viszont az autoszabotázsig fogja nehezíteni az állandó gyanakvás, átveréstől való félelem, és az „előző” által elkezdett projektek elkaszálása. Félő, hogy végül még a vetésforgó is az általános blokázshoz és emiatt összeomláshoz vezető folyamatok eszkalálódását segíti majd.

Nincs mit szépítgetni. Egy állandósuló kormányválság, a román hatalmi szféra összeomlása és az előrehozott választások képe már most körvonalazódik a 2022-es év láthatárán.

Kiemelt kép: A kép a szerző munkája