A 2022. év első napján a 444 vette észre, hogy a Civil Összefogás Fórum alapító-szóvivője, Csizmadia László újévi videójában kiadta az ukázt egy újabb kormánypárti tömegtüntetés megszervezésére, amelynek különösen a március 15-i nemzeti ünnepen volt nagy hagyománya az utóbbi években, ám 2020-ban és 2021-ben is „elmosta” a vírushelyzet.
Csizmadia szerint idén március 15-én kétszer annyian szeretnének lenni, mint amennyien október 23-án kint voltak a Békemeneten. A szóvivő szerint „minden normalitással bíró magyar embernek arra kell törekednie, hogy a szomszédja és a szomszédjának a szomszédja is lássa, hogy mi történik Magyarországon.”
Csizmadia úgy vélekedett, hogy „a jelenlegi kormány csodálatos emberekből áll, akik éjt nappallá téve dolgoznak a lakosságért”. Mint mondta, „most a legnagyobb szükség a kulturált nyugalomra van a választásokig, és akkor megvan az esély, hogy újabb 4 évet rátegyenek”.
A 2021. őszi események tapasztalata alapján – amikor október 23., a legutóbbi Békemenet napja előtt már megkezdődött a napi új fertőzöttek számának akkor még lassú emelkedése – aligha várható a gyülekezés bármilyen mértékű korlátozása tavasszal, az országgyűlési választási mozgósítás kulcsidőszakában. A 2021. őszi, negyedik hullám idején az első, járvánnyal összefüggő korlátozó intézkedések október végétől történtek meg, ezek között is először a főváros tette kötelezővé a maszkviselést saját hatáskörben a BKK járatain, a kormány pedig novemberben lépte meg ugyanezt az üzletekre, bevásárlóközpontokra vonatkoztatva.
Ettől függetlenül biztos, ami biztos, a tavalyi év végén a Fidesz még fél évet ráhúzott a koronavírus-járvány miatt lassan két éve érvényben lévő veszélyhelyzetre. A veszélyhelyzet meghosszabbításának parlamenti szavazását az ellenzék az aznapi többi zárószavazással együtt bojkottálta, a Társaság a Szabadságjogokért, pedig közleményben fejezte ki aggodalmát a politikai véleménynyilvánítás lehetséges korlátozása miatt a választásokat megelőző időszakban. A veszélyhelyzet hatályban maradása ugyanis továbbra is azzal jár, hogy a kormány elméletben rendeletileg korlátozhatja, sőt akár fel is függesztheti bizonyos alapjogok gyakorlását, mint például a sajtó– és a véleményszabadsághoz kötődő jogokat, így a gyülekezési jogot is.
Helyi népszavazást például továbbra sem lehet kezdeményezni, illetve lebonyolítani a már megkezdetteket a veszélyhelyzet megszűnéséig, a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozik a sokkal több embert megmozgató országos népszavazásra, amelyet nyáron Orbán Viktor kedvéért engedélyeztek, majd az ellenzék erre válaszul ugyancsak népszavazást kezdeményezett (utóbbi kiírásáért jelenleg is zajlik az aláírások gyűjtése).
Mint ismert, a koronavírus-járvány első és második hulláma idején a politikai véleménynyilvánítás céljából szervezett gyülekezés is tiltott volt, még a kórházkiürítések ellen szervezett autós-dudálós tüntetések miatt is súlyos bírságokat kaptak a résztvevők és a szervező politikusok. 500 főnél nagyobb tüntetést először június elején – az erre vonatkozó tiltás feloldása után azonnal -, a kínai Fudan egyetem magyarországi campusának tervezett megépítése ellen, illetve az annak helyére ígért Diákváros megépítéséért szervezett Jámbor András, a budapesti 6. választókerületben az ellenzéki előválasztást később megnyerő jelölt.
