Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzéki frakciók nem mentek be az év utolsó parlamenti szavazásaira, inkább elindították a népszavazási kampányt 

Kedden az év utolsó zárószavazásán a parlament kormánypárti többsége, valamint a velük együtt szavazó független és nemzetiségi képviselők számos fontos törvényt fogadtak el: így többek között tovább csorbulnak a szakszervezetek jogai, a veszélyhelyzet legalább jövő júniusig velünk marad, valamint azt is, hogy a legnagyobb élelmiszer-áruházak kötelesek lesznek a minőségmegőrzési idő lejárta előtt 48 órával felajánlani az eladó ételeket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek. A határozathozatali blokk végén kiadták Völner Pált az ügyészségnek, azaz felfüggesztették a múlt héten korrupciós botrányba keveredetett, és igazságügyi államtitkári pozíciójáról lemondott képviselő mentelmi jogát.

Salátatörvénybe csomagolva

Egy Semjén Zsolt által benyújtott, számos részterületet érintő javaslatmix (azaz „salátatörvény”), a „A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” nevet viselő előterjesztés részeként a képviselők kora délután megszavazták a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet újbóli meghosszabbítását is. Mint ismert, az ilyen helyzetben kiadott rendeletek felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A veszélyhelyzet ennek értelmében tehát 2022. június 30-ig meghosszabbodott.

További fontos része a salátatörvénynek, hogy tovább csorbítja a szakszervezetek jogait, amennyiben eltöröli az általuk idén elvégzett reprezentativitásmérést a közalkalmazotti ágazatokban. Ez az a mérést, amely azt állapítja meg, hogy mekkora az érdekképviseleti jelenlét a közalkalmazottak körében az egyes munkahelyeken. Ez azért lett volna fontos a számukra, mert az érdekegyeztetéseken, tárgyalásokon való részvételük bizonyos mértékű tagsági százalékhoz kötött. A szakszervezetek elvégezték ezt a tetemes munkával járó mérést, azonban a reprezentativitási százalékok megállapításához össze kell vetniük az adatokat az állam számaival. A kormány azonban a nyár közepe óta nem ül le ezt megtenni a szakszervezetekkel. Közben az önkormányzatok már több helyütt elfogadták a mérések eredményeit, az érdekképviseletek így meg is kezdték az alapján a munkát. A Fidesz által hozott új szabályozásról Gosztonyi Gábor, a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) munkavállalói oldalának ügyvivője nyilatkozott lapunknak két hete.

Az ellenzéki frakciók nem vettek részt az ülésen

A parlamenti közvetítés képeiről jól láthatóan hiányoztak az ellenzéki pártok (az MSZP, DK, LMP, Jobbik, Párbeszéd) frakcióinak tagjai, ők 12 órakor Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt sajtótájékoztatóján sorokoztak fel, amelyen a hódmezővásárhelyi polgármester elindította az ellenzék népszavazási kampányát. 

A bal sarokban látható az ellenzéki képviselők hűlt helye a december 14-ei zárószavazásokon. Fotó: parlament.hu

Az eseményen – melyet a Mérce élőben közvetített, Márki-Zay Péter elmondta, szerinte az Országházban a sajtótájékoztatóval egy időben olyan dolgokról szavaztak, mint 

„a veszélyhelyzet meghosszabbítása, a szakszervezetek jogainak korlátozása, újabb és újabb állami vagyon magánosítása,  vagy a médiahatóság új elnökének megválasztása”.

Márki-Zay hozzátette: ezeknél még súlyosabb megoldandó problémái vannak az országnak, úgy mint a rekordinfláció, a COVID-járvány következtében történt halálozások vagy a korrupció. A miniszterelnök-jelölt szerint az ellenzék célja a törvénykezés megváltoztatása. Márki-Zay a sajtótájékoztatón elindította az ellenzék népszavazási kampányát, a mögötte álló képviselőkkel demonstrálva, hogy konszenzus van az ellenzékben a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett két kérdésben, amelyeknek a múlt héten adott zöld utat a Kúria. 

Karácsony Gergely két kérdése így hangzik:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

A miniszterelnök-jelölt elmondta, reményeik szerint holnaptól kinyomtatva várják a pultoknál az aláírókat a gyűjtőívek.

Nagyvárosok közterein, valamennyi, az összefogásban résztvevő párt irodáinál, valamint a jelenlegi a parlamenti képviselőknél és az előválasztáson győztes képviselőjelölteknél lehet majd leadni az aláírásokat.

A sajtótájékoztató itt nézhető vissza teljes hosszában:

Felfüggesztették Völner Pál mentelmi jogát

Ahogy arról a Mérce hétfőn beszámolt, megszavazták a Mentelmi bizottságban, kedden pedig a plenáris ülésen ténylegesen fel is függesztette Völner Pál mentelmi jogát az Országgyűlés.

Az ellenzéki honatyák ezen a szavazáson sem jelentek meg, a bent tartózkodó 128 képviselő ugyanakkor egyhangúlag megszavazta Völner kiadását az ügyészségnek.

 Mint ismert, Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, miután kiderült, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja az ügyészség a fideszes képviselőt, igazságügyi államtitkárt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának határozat-tervezetéből – amelyet a Telex összesített – hétfőn derült ki, pontosan mivel is gyanúsítják Völnert.

Eszerint – ahogyan azt már korábban is tudni lehetett –  alkalmanként 2–5 millió (összesen 83 millió) forintot fogadott el Völner a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, akit már novemberben letartóztattak. A legfőbb ügyészi indítvány szerint a pénzt annak érdekében adta Völnernek, hogy a politikus államtitkárként és miniszterhelyettesként:

  • elérje, hogy azokat nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Schadl támogatott,
  • támogassa Schadlt abban, hogy a végrehajtói karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak,
  • támogassa a Schadlt abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl által megjelölt személy vagy cég,
  • illetve Völner közreműködjön olyan ügyek intézésében, amelyek nem tartoztak hivatali hatáskörébe.

Hargitiai János, a Mentelmi bizottság elnöke a keddi plenárison a felfüggesztési javaslat indokolásakor arról beszélt, a bizottság hétfői ülése előtt Völner levelet írt a testületnek, mondván, szerinte „zavaros, ellentmondásos és összefüggéstelen” az ügyészi indítvány. Hargitai ezt úgy kommentálta, hogy ő maga „ilyen erős jelzőket nem használna, de ennél csak jobb ügyészségi indítványokkal találkozott”. Hozzátette: ezzel együtt a bizottság egyhangú  döntése az, amit a közvélemény várt, azaz Völner mentelmi jogának felfüggesztését javasolták az Országgyűlésnek, mert szerintük ezeket a „pontatlanságokat” csak bíróság előtt lehet tisztázni. Völner – aki érintettként felszólalhatott volna a határozathozatalnál – nem volt jelen az ülésen. 

Kiemelt kép: A parlamenti ellenzék és Márki-Zay Péter sajtótájékoztatója a 2021. év utolsó parlamenti ülése alatt december 14-én. fotó: Mérce