Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Pedagógus-béremelést, esélyegyenlőséget és az egyetemek visszavételét ígéri az ellenzék oktatási programja

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke és Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja az ellenzék szociális, gazdasági és egészségügyi programja után ma az oktatásról alkotott terveit prezentálta egy Facebook-videóban.

Kunhalmi Ágnes arról beszélt, hogy az első és legfontosabb a pedagógusok nagyarányú, egyszeri béremelése annak érdekében, hogy megálljon a pedagógushiányt egyre súlyosbító elvándorlás. Ma Magyarországon országos és rendszerszintű a tanárhiány, hiába tagadja a kormány: elidősödik a pedagógustársadalom, sokan pedig elhagyják a pályát és „ezt az államosított, görcsös, alkalmazkodásra képtelen rendszert” – mondta a politikus.

A továbbiakban a bérek folyamatos, kiszámítható és tényleges növelésével erősítenék az oktatói pálya értékállóságát, valamint fontosnak tartják a pótlékok visszaállítását is, így amellett, hogy alapvetően többet kap, aki többet vállal, például a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű területeken oktató pedagógusokat is megerősítenék.

„Ezt a buta és felesleges túladminisztrációt, amit az államosítás és az egész rendszernek a kontroll alá helyezése okozott, mindenképpen csökkenteni fogjuk”

– tért rá a következő pontra Kunhalmi, hozzátéve: felnőtt emberekként fogják kezelni a pedagógusokat és az intézményvezetőket is, nem kell állandóan fogni a kezüket. Emellett a sokat vitatott Nemzeti Alaptanterv „megtanulhatatlan és megtaníthatatlan” tananyagmennyiségét is csökkenteni szándékoznak.

Az ellenzék biztosítani akarja a lehetőséget, hogy érettségiig minden magyar fiatal legalább középfokú nyelvvizsgát tehessen egy idegen nyelvből, és hogy a szakképzésben is megfelelő nyelvtudáshoz jussanak a fiatalok – folytatta a sort Brenner Koloman. Az egyetemi autonómia és a fiatalok diplomához jutása is fontos cél: minden magyar fiatalnak biztosítják az első ingyenes diploma megszerzését – ez bizonyos feltételek mellett a mesterszakos diplomára és a doktori képzésre is igaz lenne.

Az alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemek ügyét felül akarják vizsgálni: „vissza fogjuk állítani a nemzeti kormány demokratikus kontrollját az államilag fenntartott felsőoktatásban” – mondta a Jobbik politikusa.

Brenner a pedagógushiány problémájához kapcsolódva elmondta: a kormány lebutítja a tanárképzést, megszüntetve az általános iskolai és a középiskolai tanárképzést úgy, hogy gyakorlatilag a NAT-hoz butítja a tanárképzést.

„Az milyen, amikor a történelem tanár csak annyit tud a történelemről, amennyi a tankönyvbe és a NAT-ba be van írva?”

– kérdezte.

A Márki-Zay Péter miniszterlenök-jelölt által megbízott oktatáspolitikus, Tóth Endre arról beszélt: kizárólag a kormányváltás hozhat megújulást ebben a szektorban. Szerinte ez magától értetődő, hiszen ha az elmúlt 12 évre visszatekintünk, még a kormánypárti szavazók is azt mondhatják, hogy súlyos problémák vannak az oktatás területén. Orbán Viktor megmutatta, hogy nem fontos neki az oktatás, és nem képes felkészíteni a szektort a 21. század kihívásaira.

Ennek véleményük szerint három jele is van:

  • 12 év alatt nem rendezték a pedagógusok béreit. Az EU-ban a magyar tanárok keresnek az egyik legrosszabbul, a felsőoktatás területén pedig a fejlett világban nálunk a legrosszabb a bérezés;
  • 12 éve nincs önálló oktatási minisztérium;
  • a GDP-arányos költés pedig folyamatosan csökken: 2009-ben az oktatási intézmények kiadása a GDP 4,8%-a volt, tavaly pedig már csak 3,8% volt.

Az ellenzék számára prioritás lesz a magas színvonalú oktatási rendszer kiépítése, amely minden gyermek számára lehetővé teszi, hogy sikeresen helytálljon a felnőtt életben – hangsúlyozta Tóth.

Az ellenzék által vizionált oktatási rendszerben a készségek fejlesztése, a kreativitás, a csapatmunka kerülne előtérbe, a helyi közösségek pedig visszanyernék a beleszólásukat az iskolák működésébe. Csökkentenék a diákok és pedagógusok leterheltségét, és nagyobb teret adnának a modern pedagógiai gyakorlatok megvalósításának. Előtérbe helyeznék a kritikai gondolkodást, a vitakultúra és csapatmunka fejlesztését, valamint segítenék a pénzügyi ismeretek és a digitális készségek fejlesztését – szerintük ugyanis ezek a 21. század kulcsai. A digitális készségek fejlesztéséhez például mindenkinek egy tabletet biztosítanak, „hogy ne lehessen a szülői háttér kérdése, hogy ki tud otthon gyakorolni, és ki tudja elsajátítani az online és digitális készségeket.”

Emellett a Fidesz által 16 éves korra csökkentett tankötelezettségi korhatárt 18 évre állítanák vissza, valamint nemcsak adminisztratív eszközökkel, hanem a pedagógusok szakmai támogatásával is hozzájárulnának a hátrányos helyzetű térségek tanulóinak esélyegyenlőségéhez.

Visszaállítanák az iskolák és a pedagógusok szakmai önállóságát is: a Fidesz-kormány bürokratákként kezelte a pedagógusokat, az ellenzék viszont szabad értelmiségi dolgozókként tekintene rájuk: rugalmas tantervkialakítást biztosítanának számukra és visszaállítanák a tankönyvválasztás szabadságát is.

Összességében az a cél, hogy legyen Magyarország és az oktatási rendszer mindenkié, és a magyar iskolák biztosítsák a korszerű tudás és a társadalmi felemelkedés esélyét – zárt a tájékoztató videót a Momentum politikusa.

A programbemutatón ugyanakkor nem esett szó például a szülők és szakemberek által egyaránt erősen ellenzett kötelező beiskolázásról, a NAT esetleges tartalmi átalakításáról, a Klebelsberg Központ jövőbeli szerepéről, a pedagógus-szakszervezetekkel, illetve szakmai szervezetekkel való együttműködés kialakításáról, a sajátos nevelési igényű gyerekek elkeserítő helyzetéről, vagy épp az iskolapszichológusok alacsony számáról.

A teljes videó itt tekinthető meg: