Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az OECD szerint huzamosan velünk marad a távmunka a járvány után is

Ez a cikk több mint 1 éves.

Valószínűleg járvány és a lezárások utáni visszarendeződés – amennyiben lehet annak nevezni – után is sokkal elterjedtebb lesz az otthonról végzett munka, mint a lezárások előtti években – írja a Bloomberg nyomán a Napi.

A távmunkára alkalmas munkakörökben dolgozók körében az OECD 25 országot érintő, nemzetközi felmérése szerint aligha válik ismét általánossá a heti öt, irodában ledolgozott munkanap.

Ezt jelzi az is, hogy a kínált állások jellemzően továbbra is számolnak a távmunka lehetőségével, és a felmérésben megkérdezett dolgozók is úgy látják, sokkal jellemzőbb lesz az otthoni munkavégzés a koronavírus előtti időkhöz képest. Érdekesség, hogy a munkások igényeit firtató kérdésre mind a dolgozók, mind a vezetők válaszaiból az derül ki, hogy több otthoni munkavégzésre számítanak, a dolgozók körében ezen válaszok aránya szignifikánsan magasabb, mint a vezetők esetében.

Noha a távmunkára sokan – úgy a munkáltatók, mint a dolgozók körében – a termelékenységet és a munkakörülményeket is jobbá tevő lehetőségként tekintenek, az OECD kutatói szerint érdemes több tekintetben is csínján bánni vele.

Nemcsak arról van szó, hogy véleményük szerint a kormányoknak biztosítaniuk kell a jó minőségű internetes hozzáférést és a digitális készségek oktatását, terjesztését, de a munkajogok és a munkások helyzete szempontjából is szükséges jelenleg még nem általános intézkedések meghozatala. A távmunkában ugyanis könnyen felborulhat a munka és magánélet egyensúlya, és az ilyen formában foglalkoztatottak jóval inkább ki vannak téve a túlmunka veszélyének, mint irodából dolgozó társaik, akik a munkaidő lejártával leadják a műszakot.

A cégek ráadásul a távmunkával a munkásokra tudják terhelni a munkához szükséges infrastruktúra megteremtését és fenntartását, mint a munkaállomás üzemeltetését, vagy akár a lakás fűtését. Számos országban hoztak az elmúlt időszakban távmunkára vonatkozó jogszabályokat, és Magyarországon is foglalkozik a témával a Munka Törvénykönyve, azonban még van dolga a jogalkotónak. Noha a szabályozás alapján a munkáltató fizethet kompenzációt az otthonról végzett munka pluszköltségei miatt, nincs erre vonatkozó általános kötelezettségük.

Ezzel szemben a távmunka egyértelműen profitábilis a cégek számára, és noha a dolgozók is szeretik általában, azonban kimerültebbek tőle és kiégéshez valamint elmagányosodáshoz is vezethet.

Ez természetesen csak azokra vonatkozik, akiknek a munkaköre lehetővé teszi a távmunkát. A társadalom számos csoportja számára azonban nem áll fenn ez a lehetőség, így a jellemzően a társadalom alacsonyabb rétegeihez tartozó, ráadásul alacsonyabb fizetésekkel járó munkákat végző csoportok még akkor sem tudtak távolról dolgozni, mikor a járványhelyzet ezt különösen indokolttá tette volna.